Magyar temetések

Sirásók után szabadon

Sajnos, ennek a témának a kidolgozásához kevés 2-3 hét olvasgatás. Egy régész szakembernek kellene párhuzamot vonni a Kárpát-medence és Eurázsia területén található temetkezési szokások kapcsán. Mert egy nép ritkán módosítja ennek rítusát.

Skull
A régészek különbözo – más-más népcsoportra jellemzo – temetkezési módokat tártak föl, amely alapján azt feltételezték, hogy eltéro kulturális hátterü csoportok éltek itt együtt.
Hozzájuk csatlakozott talán egy-két évtizeddel késobb egy származásában és kulturális hátterében is idegen, de feltehetoen családosan együtt mozgó, nagyobb csoport, akik magukkal hozták az úgynevezett padmalyos sírok, valamint a mesterséges koponyatorzítás tradícióját.

Megszólal a sirvilág
elhelyezése, belso és külso formája történetileg változott. Míg a templom körül temetkeztek (temeto), a sírok úgy helyezkedtek el, hogy a halott arccal a templom apszisa felé forduljon. Általában K–Ny irányúak voltak, a halott fejét Ny, lábát K felé fordították. Az újabb temetokben már az utak szabják meg az irányt. A sírhelyek az egyház tulajdonában voltak, a temetok is felekezetek szerint különültek el. A sír formája talajadottság és évszakok szerint is változott. Általában mély sírokat ástak. Országszerte ismert volt a Dunántúl nyugati részét kivéve a padmalyos temetkezés.

Fülkesir

Fülkesirok niche dug
Fülkesirok például a szarvasi temetoben.
Végeredményben, az itt elhelyezkedo három fülkesírnak a korát a 7. század végére, a 8. század elejére lehet keltezni. A 63. fülkesír olyan sorban van, ahol a mellette levo 52. sírban fekvo not ovális szárú, granulált gömböcskékkel, oktaéderes üvegcsüngovel ellátott bronz fülbevalóval temették el. A tolük délebbre levo sorban, az 54. és a 60. sírban korongolt, hullám- és vonalköteggel díszített edények kerültek elo. Az 54. sírt közvetlenül a fülkesír DK-i a temetoben talált fülkesírok, annak ellenére, hogy nincs bennük korhatározó lelet, a késo avar kor elejére keltezhetok. Széles idösávban
Ezt követoen Móra Ferenc a makkoserdei temeto 28 - általa aknasírnak nevezett (MÓRA 1979, 475) - fülkesírjáról adott rövid, összegzo leírást. Katanovra hivatkozva az ujgur „állótemetkezést" hozta fel párhuzamnak (MÓRA 1932, 8-9).
Békés megye
A korai fülkesíros temetok többsége a Dél-Tisza-völgyben és a Marosszögben fekszik, a késoiek nagyobb részt a Körös–Maros közén, a Csongrádi-sík, a Békési-hát és a Békési-sík területén helyezkednek el. A sírforma elofordulásáról a Kárpát-medence nyugati felébol csak szórványos adatok vannak: a sokáig bizonytalanul kezelt bölcskei fülkesírokat hitelesítette a Szekszárd-Bogyiszlói út 463. fülkesírja.

Békés megye
A fülkesírok a temeto egy pontján, egymás közelében helyezkedtek el (4. kép). A csontvázak mellett talált különbözo, de szegényes tárgyak jellegtelenek, éppen ezért nem korhatározóak.
Végeredményben, az itt elhelyezkedo három fülkesírnak a korát a 7. század végére, a 8. század elejére lehet keltezni. A 63. fülkesír olyan sorban van, ahol a mellette levo 52. sírban fekvo not ovális szárú, granulált gömböcskékkel, oktaéderes üvegcsüngovel ellátott bronz fülbevalóval temették el. A tolük délebbre levo sorban, az 54. és a 60. sírban korongolt, hullám- és vonalköteggel díszített edények kerültek elo. Az 54. sírt közvetlenül a fülkesír DK-i a temetoben talált fülkesírok, annak ellenére, hogy nincs bennük korhatározó lelet, a késo avar kor elejére keltezhetok.
Mikor is haltak ki a sziriai városok? Bánát, bánát, ha volna eszetek... Érdekességnek: vizesés Bánátban. ("Hivatalos" oldalakon "bán/pán=őr" és "-at=-ség" latinból.)

A ritkább temetkezési típusok közül az elhunyt fölé, a sír földjébe helyezett lovak elsosorban azokban a Csongrád megyei temetokben fordulnak elo, ahol fülke­sírokat tártak fel. Egyéb elofordulásai a Tiszántúlon (Tiszavasvári, Biharkeresztes) vagy a Dunántúl déli részén (Keszthely, Szekszárd-Bogyiszlói út)vannak (4.kép).(Klima).

Mórahalom
Fettich Nándor - Mórának egy, feltehetoen levélbeli közlésére hivatkozva - a Szeged környékén feltárt közel 50 kamrasírt az észak-kaukázusi és a verchnye-szaltovói kamrasíros temetkezésekkel hozta kapcsolatba és egy, a dél-orosz sztyeppéról idekerült, a Kárpát-medencében izolált avar kori törzstol származtatta (FETTICH 1937, 116, 26. j.). A Móra-féle fülkesírokat - Fettichhez hasonlóan - László Gyula is kamrasírként értelmezte (LÁSZLÓ 1944, 79).

Bende Livia
A két periódus elkülönítése vitathatatlanul indokolt a Körös – Tisza – Maros köze vonatkozásában, hiszen – ahogy arra Bende Lívia rámutat – ott nem találhatók az egész avar koron át használt temetok. A kora avar kori temetok használata a 7.század második felében lezárult, és ugyanabban az idoszakban, de "részben a korábbitól eltéro területeken" nagyobb számban új temetoket nyitottak.
Bendének szembetünt, hogy a Körös – Tisza – Maros közén „ezekben a sírokban nem jellemzo a nagytestü áldozatiállat-melléklet”, eltéroen például számos dunántúli és dél-felvidéki esettol (Trugly , 2008, 82 –83; Szücsi ,2015,15 –64)...az avar kor második felében a Körös – Tisza – Maros köze a fülkesíros temetkezés törzsterülete volt.

Klio
Ami a temetkezési szokásokat illeti, feltuno a temetoben volt fülkesírok („katakombasírok”) rendkívül nagy száma: 50 eset! Ezek a különös sírok, amelyekben a foaknából, ferdén vezet lefelé a zsákszerü sír, benne az emberi holttestek, nem ismeretlenek az Alföldön. A foaknába levezeto lépcsozetes megoldás és maga a sír jellege, emlékeztet a Don-menti és az észak-kaukázusi alán sírokéra, jóllehet azok esetében a holttest számára kialakított üreg nagyobb és kupolás jellegu. Megjegyezzük, hogy Kínában, az ázsiai hunok osi területén, már a i.e. évszázadokban ismeretes volt a fülkesírok készítése.

Gábor Oliver: Pécs, ókeresztények
Három apszisos: Pécs (XXXI.), Aquincum (XLVII. TÁBLA/5.), Sirmium. Pécs esetében, a Mecsek lábánál valószínleg félig földbe süllyesztett keresztény építményrol van szó, ami a Mecsek lábának lejtos környezetében könnyen adódó átmenetet jelent sírkamra és felszíni építmény közt. Máshol a trichorák felszíni épületek. Mind pannoniai, mind pedig birodalmi példáik általában keresztényekhez köthetok (TÓTH E 1990 24).

Apszis Tágabb értelemben a templom szentélyének végzodését értik alatta. Ez a végzodés lehet félkörives, mint az ó-keresztény bazilikában, sokszögü, sot oldalhajókkal és sugárkápolnákkal is ellátott, mint a román és csúcsives stilü templomokban.

Podboy

Padmaly
Az általános, ma is használatos aknasírtól eltéro, már a vaskortól egészen a néprajzi korig ismert, de leginkább az avar korban elterjedt sírforma a padmalyos sír. Szerkezetét tekintve összetett, mivel egy többnyire téglalap alakú sírgödörbol – más néven elotérbol –, és annak egyik hosszanti oldalába vájt üregbol, vagyis padmalyból áll.

Ott ahol a Sárga folyam..
A sírgödör mellett oldalt egy sírkamrát, katakombát alakítottak ki. Ez a hun és a magyar padmalyos temetkezés elodjének tekintheto, ezt Érdy Miklós, a hun temetkezések kutatója figyelte meg egy Peking környéki zsong sírnál.

Eredet [padmaly < ómagyar: padmaly, padnal, pan-dal (üreg) < osmagyar: podmály. Hold-or. A pandal India, Si-lon vidékén is ismert szó, csak ott az ideiglenes istentisztelet épülete, a temporary shed, especially one used for public meetings. ban-dal = Half moon in Korean. A padmal(y) talán a folyó által kimosott, lemállasztott üreg, amelynek teteje idövel leszakad, s egy parti pad képzödik. De töténhetett mindez LÄBmagasságban a szél és viz együttes hatására is.

Tamil - Sinhalese
In the Wesak period one may note ‘pandal from ‘pandhal’ and ‘thoran’ from ‘thoranam’ and ‘kooduwa’ from ‘koodu’. The count of such shared words would run into the hundreds, e.g. ‘varipanang’ from ‘varipanam’, ‘podhu’ in both languages, meaning ‘common’ etc. (A sinhalese a sanskrit, pali és hela nyelveken alapul.)

Sulinet
Maga a padmaly szó általában „a folyó alámosott partüregét" jelenti, amely a szlovénban és a szlovákban ugyanilyen jelentéssel megtalálható. A magyarban alakult ki a sírban lévo, többnyire oldalra vájt üreg jelentése, mégpedig igen korán, mivel az egész nyelvterületen általánosan ismerik, ami régiségének egyik bizonyítéka (Balassa 1989,32). Az avar korszak idején széles körben elterjedt temetkezési formák a mai napig is megtalálhatóak csaknem az egész magyar nyelvterületen, kivéve talán a Kárpát-medence nyugati részeit (Balassa 1989, 32). Doktori
Mezoföld elso és eddig egyetlen hiteles feltárásból származó padmalyos sírja a Székesfehérvár-Pozsonyi úti temetorészlet középso részén feltárt 53. sír (2–5. ábra). Az üres akna hosszanti jobb (déli) oldalán helyezkedett el a 10 cm-el magasabban bevájt padmaly (4.ábra 2), így az elhunyt bal oldalán volt az aknarész. A padmalyba egy infantia II. (7-14 év) korosztályba sorolható gyermeket temettek (5. ábra 2).161 Az eltemetés idejét a sírba helyezett sima, kettoslemezes, elhegyesedo végu kisszíjvégeket (2. ábra 3, 4) és korong alakú vereteket (2. ábra 5–9) tartalmazó övkészlet segítségével a 7. század második felére határozhatjuk meg.162 Elképzelheto – de a rendelkezésre álló adatok alapján egyelore nem bizonyítható –, hogy a padmalyos sírba temetett gyermek egy olyan család tagja volt, akik a Duna–Tisza közérol telepedtek ide, hiszen ebben az idoszakban ott fordult elo ez a jellegzetes sírforma.
Római kor
Az avar kori sírforma markáns és jellegzetes kialakítású, a padmaly mindig nagyméretü, az aknában gyakori az állattemetkezés. Fontos azonban megjegyezni, hogy az avar kori padmalyos sírok esetében, ha ritkán is, de elofordul, hogy az állattetemet (lovat) helyezik a padmalyba és a halottat a sír aknarészébe. A fülkesírokra ez nem jellemzo. A honfoglalás kori padmalyos sírok jelentos száma ún. félpadmalyos vagy jelképes padmalyos temetkezés, ilyenkor a padmaly olyan keskeny, hogy a becsavart test vagy a koporsó nem fér el benne maradéktalanul.

Mivel a padmalyos (podboy, Nischengräber) sirokat a régészeink a yue-chi vándorlás útvonalán találták, ezért a Kárpát-medence avarkori padmalyos sirjai a yue-chi (heftalita=hetek) letelepedés helyét jelezhetik.

Lovasok

Részleges lovas temetkezés
Az általam ismert 149 kora avar kori lelohely közül mindössze 11 lelohelyen, a 248 sírból összesen 33 lovas, vagyis a sírok 13%-a tartozik ide.
Klima változás nélkül
Amiben egyetértünk: Az "avar = zsuan-zsuan" azonosítást napjaink történészei, régészei nem fogadják el, helyette általános az a vélemény, hogy a kárpát-medencei avarok a heftaliták utódai.
Az önálló lósírok körülbelül a máglyaleletekkel azonos gyakoriságúak a korai avar korban,de más területi megoszlást mutatnak.Túlnyomó többségük a Dunán- túlon található. A kevés kivétel: Mezobánd (Band),Tiszavárkony és Szoreg- Téglaégeto (3.kép).Az önálló lósírokban általában egészben eltemetett lovakat találunk, a részleges lovak igen ritkák.
Meglehetosen gyakori a részleges lovas temetkezés. Egyes temetokre különösen jellemzo, pl. a Szegvár-oromduloi temetoben uralkodó volt a lovas temetkezések között. Tendenciaként állapítható meg, hogy a Tiszántúlra jellemzo. Nem teljesen ismeretlen a Dunántúlon sem, elofordul Pókaszepétken, Zalakomárban, Mór-Akasztódombon és a Szekszárd-Bogyiszlói úti temetoben.

Ember és egészben eltemetett ló közös sirjai a Kárpát-medence nagy folyóinak középsö szakaszánál a gyakori.

Balogh Csilla
Részleges lovas temetkezés (ami a Merowingoknál sem ismeretlen) hun kori sir is volt (Üllo 9.lelohely). A kora avar kori részleges állattemetkezések többsége a Tiszántúlról került elo, de a Dunántúlról is adatolható. A Duna-Tisza közébol a korból csak két részleges sir került elo. Az avar kori lovas temetkezések 20 %-a részleges. A Dunától keletre ismert még egy részleges lovas temetkezésü sir (Szegvár Oromdülö 165. sir) amely egy torzított koponyájú gepida no nyughelye.
A kora avar kor viszonylag egységes temetkezése után a késobbi sirok eléggé heterogének. A korai temetoket nem folytatják, hanem új temetoket nyitnak. Ez friss betelepülésekre utal. Noha a leletanyag az avar idök vége felé egyre egységesebb, de egyre szegényebb lett.
A Tiszántúlról szinte egységesen minden padmaly jobb oldali, másfele nagyjából azonos arányban jobb- és baloldali a pandal.
Korábban a tiszántúli és a Duna-Tisza közi padmalyos sírok közötti jelentos különbségek mögött közös kulturális gyökerü , de más etnikum töredékét feltételezem (Balogh 2000, 114).

Lóbörös temetés, Arad
Az elhunytat háton fekve, nyújtott helyzetben helyezhették a sírgödörbe; erre utal a csontváz lábszárainak helyzete is. Az itt jól megfigyelt lovas temetkezés temetkezési szokása, azaz a lábszárcsontok végében, bal felol, nyugatra nézo lókoponya, alatta pedig a lólábszárcsontok helyzete alapján a sír a Bálint Csanád által rendszerezett II.csoportba, azaz az úgynevezett lábhoz tett lóborös temetkezések csoportjába sorolható. A lovas temetkezések kellékei voltak a különbözo lószerszámok, így két körte alakú kengyel és egy oldalpálcás zabla.

Bálint csoportosítása
I. csoport (2. kép 1) - a Lószerszámos temetkezés” („ahol gazdasági, vagy egyéb okok miatt a lovat nem áldozták fel.” Bálint 1969. 1. tábl.l.)
II. csoport (2. kép 2) - a „lábhoz tett lóborös temetkezés” („egy csomóba tett lóbor” Bálint 1969. l.tábl. 2-3.) A magyarokra legjellemzobb.
III. csoport (2. kép 3) - a „kitömött lóborös temetkezés” („élethu utánzás, az elhunyt hátasaként használja, rendeltetése eltér a II. csoportétól”, Bálint 1969. l.tábl. 4.).
IV. csoport (2. kép 4) - az „összehajtott lóborös temetkezés” ( Bálint 1969. 1. tábl. 5.)
V. csoport (2. kép 5) - a „kiterített lóborös temetkezés” (Bálint 1969. 1. tábl. 6.).

Bálint Csanád foglalói
László Gy.tisztázta a problémát: a magyar sírokban kizárólag részleges lovastemetkezést (koponya és 4 lábcsont) találni. ("Magyar" helyett "honfoglaló" értendö!)
A "részleges" pedig több féle is lehet: Kitömött ló, lóbor, szerszám..
A 10. sz.-i temetokben található I-II. tip. lovas temetkezés a Kárpát-medence egész területén megtalálható, a III.-IV.-V.tip. (akik húzzák a lóbort) pedig leginkább ÉK-Magyarországon.
A dél-oroszországi VI —XI.sz.-i lovastemetkezések között csak a II. és III. csoporthoz találni párhuzamokat.
A „kitömött lóborös" temetkezési szokással jelzett sírokat a szovjet kutatás egyértelmüleg a besenyo vagy uz népességekhez kapcsolja.

Nagy koponyák

A koponyatorzítás elterjedt szokás volt az egész bolygón, de a gyakoriság hely és idofüggo. A Kárpát-medence területén kisebb számban már a II. századtól adatolhatóak, de a fénykorát az elso évezred közepén élte. El is nevezték régészeink "hun koponyatorzítás"-nak, mert a hun gótok sirjaiban többször fellelték. Lásd Fenékpusztát valamint Kiszombor gepida temetojét. Valcum: "456-ban a keleti gótok jelentek meg itt, Thiudimer király Nagy Theoderik apja székhelye a fenéki erodben /Valcum/ volt. Temetojükbol több torzított koponya került elo."
Határtalan régészet:
A fenékpusztai, mözsi leleteket germán temetokbol nyerték, csak a szegvár-oromdüloi avar temeto leletei sorolhatóak más etnikumhoz. Ne feledjük, csak egy szük vezeto réteg koponyája volt torz! Továbbá a Balkánon és a Pontus felett is szép számmal kerültek elo torz koponyák. A dömping a ferganai medencében volt.

Bajor
A régészek már régóta gyanították, hogy az 5-6. századi bajor temetkezésekben talált, torzított koponyájú nok valamilyen hun kulturális hatást tükrözhetnek. Joachim Burger, a population geneticist : “Genetically, they are totally different.” Mindezt most genetikai vizsgálat is megerosítette, amely azt is kimutatta, hogy a kérdéses nok távolról, talán épp a hun fennhatóság alatt álló területekrol érkeztek új hazájukba. Felmenoiket leginkább Délkelet-Európába, a mai Románia és Bulgária területére helyezhetjük, sot egy esetben távolkeleti származásra derített fényt a kutatás.

Doktori
Krisztus utáni 3. század: Magyarország keleti területein történetileg ez a (hun)-germán kor kezdete. Mivel a koponyatorzítás egyedi, s nem népjellemzo, igy nem ad kello támpontot a vándorlásról.

Agyafurtak

Foglalók
A trepanációs esetek több mint 3/4 részét a Kárpát-medence területérol írták le. A többi eset pedig a Volga folyó környékérol, a Kaukázusból, az Észak–Pontusi régióból és Bulgária területérol ismert.
Bartucz
A legtöbbet Franciaországban találták, ahonnan Pruničres már 1884-ben 41 rondelle-t és 126 trépanált koponyáit tudott bemutatni. Gazdagnak bizonyult trepanált koponyákban Csehszlovákia és Németország területe, sot kisebb mértékben Spanyolország, Portugália, Nagybritannia, Svédország, Dánia, Svájc, Ausztria, Olaszország, Lengyelország és Oroszország is. Igy kimutatták többek közt Szerbiában, Albániában, az Adriai és Jóni tenger partvidékén, a Kanári szigeteken, Abessziniában az atlaszvidéki berbereknél. Angliáiban, Svájcban, Afrikában, Amerikában, a Missisipi forrás- és partvidékeitol Mexikóig, Bolíviában, Peruban, Chilében. Melanéziában, Uj-Meeklenburgban, a Bismarck-szigeteken . Uj-Kaledóniában és a Csendes-óceán egyéb szigetein.

Agyafurt magyarok
A szakirodalomból több mint 200 jelképes trepanáció ismert: az esetek több mint háromnegyedét a Kárpát-medence területén írták le. A tizedik századi honfoglalók körében a vizsgált felnottek 12,5 százalékánál fordul elo.
a Kárpát-medencében sem csupán a honfoglalás korában végeztek koponyalékelést, az oskorból is ismertek trepanált koponyákat, ám a technológiája egészen más. A trepanációk aránya magasabb az Alföldön, mint a Dunántúlon, s a D.túliak késobbiek.



Pesti István 2022 február

Eredet
Hangeltolódás
Településnevek
Ugorok
Vaskor
Nyitóoldal