'floor' *Ser; sher; OT yer; Uzbek yär; Kirghiz zher; yer; yer; sir; chir; cher.
Írás
Armenian corresponding analogues: "shar = a row, a range, a group", "sarel = to compile, to bind, to tie"
It could be supposed that the Sumerian word "sar" and the Egyptian words "sr, zr" standing for the word "writing" initially had had themeaning of words "sharel, sarel, tsrel - to arrange, to compile, to draw". It is necessary to studythe homonyms of the Sumerian word "sir" and the Egyptian words "sr, zr" in order to prove if this hypothesis is trustworthy.
Egyptian sr = old man. Armenian párja: "tser", aminek jelentése: ősz hajú, öreg ember.
Szótár
cloud = amb
yard, court = pag
door, gate = tur, tarbas
ear = aganc
grave, tomb = kerezman
altar = xoran, zohaseɣan
Titok
Arabic: Sirr
Azeri: sır
Crimean Tatar: sır
Persian: râz, ser
Tajik: roz (sub rosa)
Turkish:
sır
Urdu: ser
Urdu: raaz (tomb=qabar; "hide=chupana")
Aramaic: Kasia - Secret, hidden; Razia, raz - Mystery, secret;
Elrejtve tartva:
Arab: sirri
Swahili: siri
Veremkérdés
Index fórum
A sír ige hangutánzó eredetű, és a sí szócsaláddal (pl. süvölt, sivít, sikolt stb.) van rokonsági kapcsolatban. Tehát belső magyar fejlemény bőven a finnugor
szétválás után.
A sír főnév bizonytalan erdetű, talán finnugor eredetű, de nem szokták kapcsolatba hozni a sír igével.
Nyelvtudomány
Szirt szavunk a TESz szerint ótörök eredetű: vö.kun (Codex Cumanicus) sïrt 'dorsum, dorsum montis', oszm., kaz., kirg., alt., leb., szag., koib.syrt, bask. sÎrt, hÎrt 'die Hinterseite, der Rücken; die Erhöhung, der Hügel'.
Sziriusz
A sír ige lényege az aladálytalanul kiáramló, felszabaduló éles hang. Ezt bizonyítja, hogy régen a szóvégi R gyakorító képző nélkül, sí alakban használták. A
legtöbb S-sel kezdődő szavainknál megfigyelhető ez az akadály nélküliségre, felszabadulásra, akadálytalan mozgásra utaló lényegiség.
Rí, riog, rivall, rimánkodik.
A sír főnév jelentése elősorban a holttest eltemetésére szolgáló földbe vájt gödör, üreg. A Czuczor Gergely és Fogarasi János által írt A magyar nyelv
szótára (a továbbiakban: CzF) is megemlíti az ógörög σορός [szorósz, halotti urna, koporsó], illetve σιρός [szirósz, gabonatároló verem (v.ö. σῑτος [(szítosz) gabona, élelem, takarmány]); a latinba sirus alakban került át] kifejezéseket a sír szócikknél. A régi ázsiai népek mellett a magyaroknál is gyakran földbe vájt vermekben tárolják/tárolták a gabonát (ld. gabonásverem, búzásverem).
Silo
From Spanish silo, from Basque zilo, zulo ("grain cellar"), from Latin sirus ("pit for corn, underground granary"), (compare Latin sīromastes ("pit-searcher"), from Ancient Greek σειρομάστης), from Ancient Greek σιρός (siros, "pit for holding grain").
Pit, de nem bull.
A "pit=verem" legtöbb népnél "jáma".
Hová kerül a hulla?
Swedish: hål
Danish: hul
Faroese: hol
opening in a solid:
Dutch: holte
Icelandic: hola
Bokmål: hull
Swedish: hål
Haláli
Az üzbég álom: " halál = O'lem "
Nyelvcsere
..A magyar nyelv alaktanának ez alapvető jellegzetessége, ezen nem változtat az a tény sem, hogy - mivel a természetes nyelvek között tiszta típusok nincsenek - a magyarban is találhatók nem agglutináló jelenségek, pl. a tő megváltozása (hal ~ holt, szép ~ szebb), összetett igealakok (láttad volna) stb.
Hüle és társai
A HL gyökszavak: hal (ezüstfehér, hideg), (meg)hal, hál (fekszik, mint a halott), hűl (a holt).
Szófejtő
KOPORSÓ [KOP-or-oz-ó; sír, vagyis azon rejtekhely, hová a holt testet temetik; szorosb és szokott mai értelemben fából vagy ritkábban érczből készitett hosszukás rendesen ötszögü, ládaforma rekesz, melyben a holtakat eltemetni szokták; érteménye: mintegy kobjába, kebelébe rejt, rekeszt]; v.ö. középtörök qapurčaq v. qaburčaq [láda] > török koburčuk [koporsó], kun quburčaq [doboz], türkmén qapїrǰaq [láda], mongol qubdu [hosszú, szűk doboz, tegez], mandzsu ẋobo [koporsó], szír kaburo, arabtörök kabr [koporsó]; héber
קֶבֶר [(kever) sír], etiópiai geberte [sír], csaknem minden ótörök nyelvben: qap [zsák, burok, hüvely, tok], török kap [tok, hüvely], kapanmak [bezárulni, befedni]; magyar KAB, KAP, KEB, KOB, KOP, KÖP, KUP üreges, homorú dolgokra, illetve ilyenek takarására, födésére vonatkozó gyök: kapa [földet vágó, hasító szerszám], kapar v. kabarász [körömmel, lábakkal, ujjakkal váj, ás], kebel [azon körös öböl, melyet a férfinál és nőnél a csecsek közti mellüreg képez], kopolya v. kobolya v. (székely) köpecz [földből árvíz által kivájt üreg], köpöly [vérbőség fokozására szolgáló pohárszerű kis bura], kopol [héjából kifejt, kivereget], koponya [fejnek azon csontnemü burokja, mely a velőt takarja; eredetileg: öblös edény elnevezése], kupa [öblös ivóedény], kupak [gömbölyű v. hengerded, v. dudorú födele valamely öblös edénynek];
Magyar Adorján - errare humanum est
A germán mitologia HALÁL-istennője HOLDA, HALJA, NEHALENNIA neveken ismeretes. ezek a nevek a magyar HALÁL és HOLT szavaknak felelnek meg. Az utóbbival
kapcsolatban megemlítem még, hogy a régi magyarban a jelző gyakran a jelzett szó után következett (Pl. Dunántul: Hegymagas - Magas hegy, Becskerek - Kerek vár, ugyanis őseink nyelvében a bács, becse, pécs, bécs szavak jelentése vár volt.). Eszerint tehát a NE-HALENNIA jelentése HALÁLNŐ.
Vannak törölt linkek, hogy ne röhögjék ki a nyelvészt:
Halál http://epa.oszk.hu/02000/02002/00016/pdf/2002-osz_pal-halal.pdf (igéből képzett
névszók!)
Nyelvész
Visszatérve az alaki hasonlóság szabályára: a HaL főnév, és a HaL ige között bizony kapcsolat van, hiszen aki megHaL annak teste kiHűL, sőt később nyálkás és
erős szagú is lesz. Most tovább nem mélyítem ezt, bár maga a fogalmi kapcsolat mélyebbre visz, annyit azonban még megjegyeznék, hogy gondoljuk tovább a HaL
és a víz, és a HoLt és a víz, és a születő és a víz kapcsolatát. De ide hajaz a HoLT > HoLD szóbokorrészlet is
Élők és holtak
A ~ melléknévi, illetve főnévi szerepében két külön, kissé eltérő fejlődésű szó. A holt melléknév a hal1 ige befejezett melléknévi igeneve az ideillő -t
képzővel (mint pl. dőlt, nyúlt), az ige hol- tőváltozatából. A ~ mint főnév ugyanannak az igének névszói származéka a deverbális -t főnévképzővel, mint hit, lét vagy jövet, menet, a tő viselkedését is tekintve még közelebbi párhuzam a telik-(hold)tölte szópár.
HULLA: A hull ige származéka annak 'pusztul, elesik' értelme alapján
A halál fiai - HALÁL
(hal-ál) fn. tt. halál-t, tb. ~ok. Törökül ölüm. Megvan a volgai finn kalomo,
kuloma, kolen, a syrjan kolem, votják kulon, vogul chalal szókban. Megszünése az állati életnek, midőn az állati életműszerek minden működései, s az állati
test minden mozgásai megszünnek. Ellentéte: élet. Természetes halál, midőn valaki természetes okokból, pl. hosszu betegség, vénség miatt hal meg. Erőszakos
halál, pl. vizbefuladás, gyilkolás, mennykőütés, akasztás stb. által.
Hirtelen halál. Dicső, szép halál, pl. a hazáért. Rút halál. Öszvetéve:
disznó-halál, am. megölés; döghalál, gugahalál, (keleti dögvész); mirigyhalál ugyanaz. Haláltól félni, rettegni. Halálra itélni. Halálig hív. Halálán lenni.
Mindhalálig. Halálnak válni, am. halásra készülni, a meghaláshoz közel lenni.
Halál fia vagy, ha hozzám nyúlsz, azaz meghalsz. Halál háza, am. halál jelei. Még a halál háza is kiütött rajta. (Km.). Halál kutyája ugat belőle, am.
halálos köhögés bántja. A halálveriték ütött ki rajta. Halálnak halálával
halsz. (Régi halotti besz.). Halál fejeden. Nem akkor jő a halál, mikor mi akarnók.
(Km.). 2) Néha jelenti valaminek nagy mértékét. Halálban szeretni
valakit. Halálra ijeszteni, am. igen nagyon. 3) Vallási ért. lelki halál, am. a léleknek
erkölcstelen állapota, nagy bűnben megrögzése, s az örök élet
boldogságának elvesztése. Örök halál. 4) Átv. a halált ábrázoló vázkép, rémalak, kezében kaszát vagy homokórát tartva. A halál lekaszál. Oly halavány és
sovány, mint a halál. Halál horgára került. Halál szekere, am. Szent Mihály lova. Minden búnak vége, boldog halál szekere. (Km.). Egy szomorú, két bús, három
halálkép. (Km.). Halálnak bátran szemébe nézni. A költői nyelvben gyakran személyesítve fordúl elé. Kardja élét halál ül. Az ő orczája előtt megyen a halál.
(Habakuk.).
HOLT (1)
(hol-t v. hal-t, t. i. a ,hal' igében oly mély a [= ĺ] lappang, mely a régieknél nem csak a multban, hanem más több ragozásban is o-nak ejtetett,
pl. a régi
halotti beszédben holz am. halsz, noha ,halál' a-val találtatik; l. HOLT, [3] is); mn. tt. holt-at. Aki élni megszünt. Holt ember. Holt test.
Félholt, elholt, megholt. Imádkozzunk a megholt hívekért. NN. rokonom holt tetemeit ma tettük a sírba. Átv. ért. 1) Merevült, miben életjelenség nincs, a
vérforgás
megszünt; s mondják bizonyos nyavalyákról, pl. holt görcs, holttetem, holtfene. 2) Holthoz hasonló, magával tehetetlen, pl. holt részeg, holt
számban van. 3) Mondjuk oly szénről, mely nem ég, mely kialudt, pl. holt szenet árulni. 4) Mondjuk az új folyást kapott vizek régi elhagyott medreiről: Holt
Vág, Holt Nyitra, Holt Maros, Holt Rába stb. Régente: holut, holot is; Holut- v. Holot- v. Holuthvág (1138, 1252, 1268-ban) és Holthwag (1252-ben. Jerney.
Nyelvkincsek). V. ö. HALOTT, és HAL ige.
Ravatal
Czakó: Ravatal
link: http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0807/czako.htm
Révül-e a révész?
Mai mestersége átkelő hajós. Két part között jár oda-vissza. Hajdan is ezt tette, amikor a regevilágnak igencsak különös alakja vala: maga is félig-meddig szellemlény. Neveinek sokaságát át sem lehet tekinteni. Szerencsére mindenki tud Kharónról, aki a holt görögök lelkét szállította az életből a halál birodalmába, sokan ismerik a Kalevalát, melyben Vejnemöjnen bűvöl túlvilágjáró ladikot, az egyiptomi Halottas Könyvet, ahol a lélek bárkán utazik, a bibliai Noé és a sumer Utnapistim történetét, akik egy pusztulásra ítélt világból mentették át az életet a vízen át egy újba, isteni segítséggel. A Gilgames-eposzban a főhőst Úr-sanabi, Utnapistim révésze viszi át a Halál Vizén. A révész tehát az élet és a halál, az itt és a másvilág között utazók szállítója: lélekfuvaros.
Vajon a "rév-atl" átkelés a vízen az eredet ? Vagy a fahalom, amelyen elégett a tetem ?
turkic astrav
strava
Lettish: strauja 'Strömung'; strava, stràva, strāve 'Strömen, (rascher) Strom
Gothic Etymology. Gothic, unlike the other Germanic languages, does not offer an attestation of the word /strava/. On must go to Old Icelandic /strá/, Old German /strô/, Anglo-Saxon /streaw/, "hay, straw", derived from the gothic verb /straujan/, "spread out, strew", reconstructs in meaning (framework, scaffolding, pyre) "funeral pyre in a bed-shape".
link: http://translation.babylon.com/english/catafalque/
Zoroastrian: gehân = an iron bier (szt Mihály lova) on which a dead body is removed
(Az "afrinaga" kapcsán: FAR -> PHAR , FARAS -> PHAR-IPPOSZ)
Vir-ast
Kivilágos virradatig
...amíg a "tűzcsillag" felkel
Magyar a horvátban
A negyedik csoportba két szó tartozik: ašov 'ásó ' és sokač 'szakács '. Alig ismertek az olyan szavak, amelyek bizonyos régi eszközök vagy foglalkozások jelölésére szolgáltak, például hintov 'hintó ' , inoš 'inas ', jaraš 'járás ' , katana 'katona ' , čikoš 'csikós ' , eškut 'esküdt ', az eredetileg vallási szókincs részét képező remeta 'remete ' , valovati '(bűnt)megvallani ' , virostovati 'virrasztani ' ,(h)amišag 'hamisság ' ,az egykori feudális llamrend szavai közé tartozó birov 'bíró ',biruš 'béres ' stb..
Varga Csaba ősnyelve
A vigy gy>g: vig-bõl a latin 'vigil'=ébren lévõ, azaz vigyázó, 'vigilia'=virrasztás, azaz vigyázás. A figy-bõl adódik a hûséges jelentés is, olyan értelemben, hogy szemét a másikon tartva követi, figyelmes hozzá, vele. Figy r vendéghanggal frigy, névként: Frigyes=hûséges, szövetséges, latinul gy>d: 'fidustus', s e fid-bõl a föderáció=szövetség is. (Frigyes nõnemben: Friderika.) A figy>fid-bõl a latin 'fidele'=hûségesen, 'fidelis'=hûséges, 'fides'=hit, bizalom, 'fidelitas'=hûség.
Hangfejlődés
Amennyiben a vid -gyökhöz kapcsolhatók olyan kifejezéseket, mint a latin viso (»megvizsgál «), visito (»látogat «) és vigilo (»virraszt «), a német wissen (»tud «), akkor nem lehet kétséges a kapcsolata e szavak tövével a magyar világ, világos, villám, villog, vihar, virraszt, virrad szavaknak sem, sőt talán a vidám, víg, vigasztal, vigyorog, virgonc szavak is ide tartoznak, bár ez további vizsgálatot igényel.
Etimológia
A ~ a világ és a virág közös eredetű vil-, illetve vir- tövei közül az utóbbiból való, amelynek tőhangzója a mozzanatos, illetve kezdő -d előtt megkettőződött. Az alapszó 'fénylik, világos' jelentése a domináns. A virraszt műveltető képzőt visel, az éjszakát ébren töltő ember mintegy 'meghozza a
reggeli világosságot', addig le nem pihen.
Még virrad
.. BER, BIR, BÖR, BOR a borsról szóló cikkünkben említett, forgó mozgást kifejező rokon gyökök is ide tartoznak. Ha pedig a virradat vagy a vér vörösességét, a virágzás élettel teliségét vesszük, akkor a magyar V+R gyökök közt is rokonságra találunk.
... lett rùsa [rozsda; üszög; távoli villámlás]; orosz рассвет (rassvjet) [virradat, hajnal], cseh rozsvítit [ragyogóvá tesz]; számi (lapp) ... v.ö. pír],
pirkadat [hajnal]; szanszkrit prage [hajnaltájt, virradatkor, kora
reggel, napkeltekor, holnap, korán; v.ö. ...
Pesti István 2013 április
Nyitóoldal