Etimológiai kalandozások 3

Kis kocsival

Messze a vándorok "V" betüjében
Ugye, az ici-pici szó már a maori nyelvben is elöfordul: iti small, little (itty-bitty, ici-pici) Itsy-bitsy italian: piccolissimo; french: petit; spanish: pequenito.
Az angol és más szemita népek nem szeretik a "p" hangot, helyette "b"-t mondanak. Lásd: pepsi > bibsi. Természetesen nem az amerikás magyarok vitték oda a szót, az annál sokkal régebbi. Akárcsak más magyar hangzású szavak, mint a "ro-to=tó" vagy a "papahele=padló". Nem a magyar lovastengerészek vihették Óceániába a "lio=ló" szavunkat; vagy a "hitu=7" szavunkat.
A "kocsi"-kat sem Kocs falu gyáróriásában állították elö, hanem minden közösségben volt bognár, aki új kocsit csinált vagy javított. Már a híres hun szekeresek korától. (Maori "kocs=vándor"), bár van nyelv, ahol a kerek Nap neve Kocs. Kerek, mint a kerék. Településnévként a Kocsi megtalálható India és Japán területén.
A vándorok kocsijai vesszökassal voltak fedve az idöjárás miatt (esö, nap, szél). Talán itt kapcsolódik a "kas, kosár" szó: Czech kocár, Slovak koc, German Kutsche. Kocsi sakar, kocsi szán
. A németeknél a kocsi wagon. A marokkói araboknál nem "araba", hanem magyaros "karru", a katalányoknál "carro". (< Latin "carrus" ("Gallic type of wagon." ) < magyar "kerék" < kör. A tamil "kal=kerék" feltehetöen a holdra (Moon) megy vissza, de sok kerék a "kék" szót idézi. Ellenben a C.Chadic "kul=to go", de nem kullog, hanem siet. Az afar nyelv "kalah" szava sem kalandozik, csak utazik (travel). Az avesta "caräiti=to go" szinte megegyezik a szanszkrit "cárati" szemantikailag hasonló szóval. Hitt. hurki- ‘wheel’. (A hurka két végét összekötötték, mielött abálni kezdték, ugyanis így könnyebb volt forgatni, majd a füstre akasztani.) Kerék képek.

A.Bomhard a magyar "halad" szót is ide sorolja, bár mi azt a "megy" (to go) szónál árnyaltabban használjuk, mint a Hebrew halákh. (Hebrew "hálak=to die"). Proto-EChadic: *Hal-. Meaning: 'go'. Old Egyptian: "hun=to go", assyrian "hun=road". Akkadian karpu, kar-patu ‘pot, vase, jug’ - talán a kör alakú lábasra utalva. (körlábas)

Wanderlust
Old English wandrian "move about aimlessly, wander," from West Germanic *wundrojanan "to roam about" (source also of Old Frisian wondria, Middle Low German, Middle Dutch wanderen, German wandern "to wander," a variant form of the root represented in Old High German wantalon "to walk, wander"). W-anda-lusia távol az Andok-tól nem andalog. Wanderlust: The term originates from the German words wandern ('to hike') and Lust ('desire'), literally translated as 'enjoyment of hiking'. A zar-andok is egy vándor, de általában visszatér kiindulási helyére. Wa-andor Spanyol: "si te vas = if you leave or if you go" (go/megy = va) Va-andor. Va-andro? ..vagy Wan-dor?
va
Ça va, which is pronounced like “sah vah,” is a common phrase heard in day-to-day French speech. Ça va literally translates to “it goes,” but it is used in a variety of situations. "On y va" (O nee va) literally means "we are going". (Avestan -ca ‘and’). Vamos
Spanish vamos "let us go," suppletive 1st person plural imperative (going back to Latin vadimus, 1st person plural present indicative of vadere "to proceed, go").
Gipsy "vardo = carvan", covered vehicle. O.Ir "carpat =wagon/kocsi" Dravida: "karp = demon".

Austronesian names for canoes that make voyages across the deep sea include waa, wa’a, waqa, waga, wangka, va’a, vaa, vaka, and bangka, amongst others. Numfor wa(i) 'outrigger canoe'. Cebuano sakay "travel by sea". Bikol mag-sakay 'ride in a boat'. Marquesan vaŕ/nui=Road.

Érdekességnek: a kis szanszkrit
Magyar nyelv
Kik alkották meg a magyar nyelvet ? Erre a kérdésre N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század) ezt a választ adta: „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”

Kocsi
A ‘kocsi’ az angol ‘coach’, a német ‘Kutsche’, az olasz ‘coccio’, a francia ‘coche’, a svéd ‘kusk’, még közelebb áll hozzánk a szlovákok, a rutének, a románok szava, utóbbi a ‘cocie’ formában. Dungan: mac?. Cornish: kerrik.

A kas szavunk szláv eredetü lásd katalán "casera", szlovén "panj" (máshol karom), a korzikai "bugnu" (bognár?), ami a bolgárok szerint koser. Bövebben a kosár: albán: kosh, belarusz: koš, cigány: kosáro (magyarból átvétel, mint az "o"-ra végzödöek.), szlovén: košara, román: co?, nápolyi: panaro, asszámi: tukuri.
Európa legrégebbi kocsimaradványa az 5000 éves budakalászi kocsi. Feltehetöen nem a ló húzta.

Bodnár, a szláv. [1388 tn., 1584] ’kádár, pintér’ (Javanese: pinter =kovács) Szláv jövevényszó, vö. szlovén bednjar, nyelvjárási bednár, szlovák debnár, nyelvjárási bednár, bodnár, ukrán nyelvjárási [bodnar]: ’kádár’. A szláv szavak alapja a szláv *b d n ’hordó, kád’; vö. még: bödön. A ’kerékgyártó’ jelentés kialakulását a hasonló hangalakú bognár segítette.
bognár [1392 tn., 1716] ’kerékgyártó’. Német, közelebbrol hazai bajor-osztrák jövevényszó, vö. hazai újfelnémet wagner, hazai bajor-osztrák b[gno, wogner, német Wagner: ’bognár’. Wagon készítö. A bog pedig se nem német, se nem szláv, hanem finn eredetü. A bogár pedig a dravida "pugar" átvétele. (A kerékagy eléggé bog-szerü. A bog általában csomóalakú kidudorodás, kinövés, nevezetesen a fákon s más növényeken, göcs. ) Néhány kaukázusi nyelvben a Nap=boq.
Magyar találmánynak tartjuk a "kocsi"-t, de a részei, gyártója elnevezése átvétel.

Swedish: bugnu (present bugnar) bend, bow, sag, waver. Probably of Celtic origin.
Italia
Bugna Mil. Ven., Romagna bogna a bump (from a blow). Bugno a bee-hive, bugna bugnola egy szalmakosár.

Kocsigyártó
Anglo-French carpenter (kocsi-pintér), Old North French carpentier (Old French and Modern French charpentier), from Late Latin (artifex) carpentarius "wagon (maker); carriage-maker".
This word is from Gaulish, from Old Celtic *carpentom (compare Old Irish carpat /kör-láb/, Gaelic carbad "carriage" carbednjar?), which probably is related to Gaulish karros "chariot" (source of car). A pintér hordót, háztartási faedényeket készíto iparos. Analog bánd > pánt, mint "binder > pinter". A híres német bortermelöktöl átvett szó a pintér. Persze, van nyelv, ahol a pintér az kovács. Egyesek szerint a német "binder" félrehallása a pintér, mert a magyar nehezen tett különbséget a "b és p" hang között. Lásd bor > por. :)

Fugor
• Hu szekér ’vagon’
• Kh East (V) liker, (Vj) ik?r, jik?r ’Schlitten; Narte’ (< PKh *liker)
• The irregular anlaut consonant correspondence (Hu sz < *s, Kh *l < *s) noted in earlier research (Korenchy 1972, UEW etc.)
• Clearly not a Proto-Ugric item
? Very uncertain Indo-Iranian etymology: ? *cakarta- > OI saka?a-, saka?í ´has been suggested (Korenchy 1972, UEW etc.)
? OI saka?a-, saka?í ‘wagon’ of uncertain origin (EWAia s.v. saka?í-; Harmatta 1997: 76 reconstructs *saka-tra- [sic]); no cognate in the Iranian branch; Harmatta assumes East Iranian (?) *saka-kara-

Kisbíró
sekeru : ang. ‘to shut off, block up’, magy. ‘elzár, akadály, blokk’. Vö. szekér. Szekér szavunk bizonyíték a magyarok és a szkítát szoros kapcsolatára, csak mi magyarok ejtjük hasonlóan az akk.-assz. szóhoz! A ’sekeru’ (szekér) szó akk.-assz. eredetu, Európa egyetlen más nyelvében sem található meg, csak a szkítákon keresztül kerülhetett a magyar nyelvbe, vagyis a szekér szkíta és egyben magyar szó is. A szekér szó jelentésváltozáson ment keresztül a szkítáknál, elvesztette eredeti jelentését, a szkíták nem foglalkoztak mezogazdasággal, öntözéssel, nem építettek gátakat, a szekeret csak hadi célokra használták, mint szekérvár. A szekér valószínuleg kerekeken guruló mesterséges torlasz volt eredetileg, gátaknál, csatornáknál használták, melyet lovak vagy ökrök húztak a helyszinre, késobb kezdték a hadászatban is alkalmazni, majd békés célokra használva is megtartotta eredeti nevét. Ezt az állítást megerosíti az akk.-assz. katonai címet, rangot jelento sakrumaš szó is, ez egy összetett szó (sum. LÚ.KIR4.DAB), magyar jelentése ’szekér hajtó, szekér vezeto’ vagyis, a szekeret „hajtották” már az asszírok idejében is hadászati eszközként. Wikipédia: A szekérvár egy olyan (elsosorban) védekezo jellegu hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik. A taktikát már az ókorban is használták. A kalandozó magyarok kör alakú szekérvárakban töltötték az éjszakákat. TESZ: A szekér bizonytalan eredetu. Talán honfoglalás elotti iráni jövevényszó, vö. középiráni *sukar ’szekér’. A középiráni *sukar nem lehetett a magyar szekér szó átadója! A proto finnugor szekér: *säkVrV, a szekér szó a Khanty (Ostyak): liker (V), ik?r (Vj.), jik?r (VK), német 'Schlitten; Narte', magy. ’szánkó, csúszik’. A protó finnugor *säkVrV (szekér) szó a magyar szekér és a Khanty ’liker, jik?r’ szavakból lett „rekonstruálva” helytelenül, a szekér akk.-assz. szó, amelyik a szkítákon keresztül terjedt el. A szekér szó finnugor származtatása téves.
Az akk.-assz. sekeru változatai: sakaru, sakkiru, sekiru, sekirutu, sekkiru, sekretu, sekru B, sikkuru, sikru, sukurtu, se-ke-rum. (szaka-ar? egyiptomi sacar?)
A szekérrol ír Czeglédi Katalin is: „A szekér-nek pedig olyan 'kerék' jelentésu szó szolgált alapul, amely az elnevezéskor a szekér volt, pontosabban a szekér névadáskori ejtése. Ez a szó összefügg a teker, csavar stb. szavakkal. A magyar népnév valamint a možara ~ mažara szekérnév egyaránt egy ponthoz, maghoz tartozót jelent.”
Az emberiség kultúrájának az egyik kiinduló helye Mezopotámia volt, itt találták fel a kocsit, a harci szekeret, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Czeglédi Katalin a kerékkel hozza összefüggésbe a szekér szót. (Lásd C. K. :A szekér szavunk és szócsaládja)
Az akk.-assz. szavak között található a ’magarru, mugirru’, ang. ’wheel’, magy. ’kerék’. A magarru a keréken kívül jelent kocsit és szekeret is.

Napfiak Kör
Eszt keha=test (corpus). A rokon nyelvi megfelelések (~fi. keha 'kör'; mord. E ci, M si 'nap'; cser. KB keca 'ua.'; zürj. S kic 'fulkarika, karika'; votj. S kic, kis 'hurok'; osztj. V koc 'karika a síbot végén'; vog. So. kis 'karika, ív'; ? ma. kengyel - UEW 141: *keca 'Kreis, Ring, Reifen' FU) jelentései alapján eredeti jelentése 'kör, karika, abroncs' volt, a 'test'. (Mordvin Nap = si, ci.)

A Nap nyelveken
Nap=gari (War-ungu, Shina-ugoro nyelveken.)
Nap=kolo (Kakwa Colombia ). kashi >Kalhiponakashi Caribian islands. Inti > inkák. Karahkwa > Mohawe. kachi > Chontaquiro Arawakan. Megjegyzem, Közép-Amerika több nyelvén a "Nap=Ku". A finneknél a "Hold=Ku"
Magyarország a zsidóknál Hágárország. Ezt értelmezik menekült, vándor fordításban is. De láttam már "idegen"-nek is írva. Ha-gar. A nép. Az emberek. A ház. (Hé-kás-ok).
in the Bible: Hagar travels south, possibly to go home to Egypt, but loses her way. The verb used to describe her "wandering" about in the wilderness of Beersheba is תעה (ta'a), to err, go astray.
Holdfény: Inherited from Mediaeval Byzantine Greek φεγγάριν (phengárin), from φεγγάριον (phengárion); diminutive of Ancient Greek φέγγος (phéngos, “moonlight”)

Cuki (Hold) japán vándor: Japanese: urotsuku.

Link:
Wanderer 1
Wanderer 2
Wanderer 3
Saroglya szavunk

Minden ágon egy mérö makk

A bacon angol szó bizonyára a "back=hát" szóból származik. De mi lehetett a neve az oldalszalonnának és a hasaszalonnának a szigetországban? (Mi az angolszalonna alatt a füstölt karajt értjük.)
Wiki: "Cognate with Old High German bahho, bacho (“back, ham, side of bacon”) (compare Alemannic German Bache, Bachen), Old Saxon baco (“back”), Dutch bake (“side of bacon, ham”), Old English bćc (“back”)"
Haláltábor
A Bakony (régiesen: Bakonyerdo, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald (name means “beech forest”). Minden ágon egy mérö makk a Bakonyban. Vajh "Comite de Bukon" német ispán (akié a Bakony lett) honnét nyerte nevét? A bükkfa után? Az etimológiai szótárunk szerint ismeretlen eredetü jövevényszó a "bükk". Bükk: German: buch. Bulgarian: buk. Afrikaans: beuk. French: hétre. Lithuanian: buko. Polish: buk. Swedish: bok. Vajon a Bakonyban öshonos a bükkfa? A Bakony nevét némelyek a bükkbol akarják származtatni. A bükkölés kezdetén a sertések a bükkmakk élvezetétol tántorognak, de csakhamar megszokják azt és gyorsan hiznak tole. A bükkmakkos disznók zsirja híg, de jóizü.

A Heves megyei Boconád település: "a boconádiak, akik évek óta tartanak Bodza-napot, mivel településük nevét a bodzanádból származtatják. Épp csak köze sincs a Boconádnak a bodzanádhoz. A Bochonád ugyanis a Boc, Buc személynévbol eredo magyar névadású szó. "
Elso okleveles említése 1331-ben történik, possessio Boohanad névalakban, amikor Pál országbíró a hutlenség bunébe esett Bodon fia Demeter birtokát képezo Sirok várát és annak tartozékai között Boconádot is az Aba nembeli Cheley ellenében Chenyk nevu cseh katonának ítéli.

A munka

Móka, kacagás
munka [1138 tn., 12. század vége] Szláv jövevényszó: szerb-horvát, szlovén, szlovák muka (‘kín, baj, gyötrelem, veszodség’).
A román muncä szó a látszat ellenére nem a magyarból, hanem szintén egy szláv szóból ered. Csak a román is süket, mint a magyar. Vagy csak szereti a mássalhangzó torlódást. From Old Church Slavonic moka, from Proto-Slavic *moka (“torture, torment”), compare Serbo-Croatian muka. Ez is van olyan jó etimológia, mint a "korcun=karácsony".
Egy mukk nélkül: Eredet [munka < ómagyar: munka < osmagyar: muka (munka, erolködés) < dravida: mukku (dolgozik, erolködik < nyög)] Ukk-mukk-fukk
München eredete
München, from root of Mönch "monk" (see monk); founded 1158 as a market town by Benedictine monks.
Germanic *muniko- (source also of Old Frisian munek, Middle Dutch monic, Old High German munih, German Mönch), an early borrowing from Vulgar Latin *monicus (source of French moine, Spanish monje, Italian monaco), from Late Latin monachus "monk," originally "religious hermit," from Ecclesiastical Greek monakhos "monk," noun use of a classical Greek adjective meaning "solitary," from monos "alone" (from PIE root *men- (4) "small, isolated"). A magyar monostoroknak volt födje is, ahol megtermelhették az élelmiszerüket. S a pálosok sem integrálszámításra taníthatták a népet. Munkácsi Bernát = Munk Bernát. Munkács elso fennmaradt írásos említése 1150: Muncas. Danish Norwegian and Swedish munk Middle Dutch munc 'monk'.

Munka
Zazaki: kar. Tadzsik: kor. Szuahéli: kazi. Perzsa: kár. Maláj: kerja. Albán: pune. Slavic: rabota. German arbait. Latin: labor. Angol: work.

Nem hiszek a "munka=gyötrelem" eredeztetésben. A magyaroknak sosem volt robot a munka, mert igyekeztek olyant csinálni, amiben örömüket is lelték. Bár lehet átvétel a munka a dolog mellé. A paraszté a dolog [1372 u.] Szláv, talán horvát-szerb jövevényszó, vö. horvát-szerb dug ’adósság, kötelesség’, óegyházi szláv dlg ’tartozás, adósság’, szlovák dlh ’ugyanaz; kötelezettség’. A szó végso soron indoeurópai eredetu, vö. gót dulgs ’adósság’, ír dligid ’kötelesség’. Nyelvünkben a ’munka; ügy, eset’ jelentések a legrégebbiek.

Jeruzsálem neve

Quora
Jerusalem was a Canaanite town long before it became a Jewish city, so the origin of the name is, naturally enough, Canaanite. The name Jerusalem means ‘City of Salem’. Known from Ugaritic inscriptions, Salem, or Shalim, was the god of dusk.
Urshalim is a Canaanite name and means “city of Salim”. The Hebrew word for “peace” is Shalom. Shalom has nothing to do with Shalim. Harshalom= a béke hegye. Nem zárnám ki, hogy Urshalim a déli határ ore volt a hurriknál.

Zsidó variáns
„Ha úgy nevezem a helyet, hogy Jire, ahogyan azt Ávráhám tette, a szentéletu Sém panaszkodik majd. Ha azonban Sálemként említem, a szentéletu Ávráhám panaszkodik. Ehelyett inkább Jerusálájimnak nevezem, és ez a név magában foglalja mindkettojük elnevezését: Jire Sálem.”

Wiki
Az S-L-M szótőt sokan a kánaánita isten, Salim (Salem) nevével hozzák összefüggésbe.
öt kánaáni király, köztük Adonicedek, (Jebuz, azaz Jeruzsálem királya) összefogott a zsidók ellen, viszont a királyok életükkel fizettek (Józsué könyve 10; 18,16). Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól. Az izraelita honfoglalás (i. e. 1200) után Benjámin és Júda törzse a jebuzeusok szomszédja lett. A hely akkori neve Jebus vagy Jebúsz, az idegenek városa. A hurrik a bibliai jebuzeusok.
Az S-L-M nevet olvashatjuk SALOM-nak is, ami szemita nyelven BÉKE jelentésü, mint a budapesti Hárshegy > Har-s-halom.
Az amarna levelekben URUSALIM néven említik. Ami már HUR-US-HALIM szóként is értelmezhetö. Késöbb a görög közvetítö nyelvben HIEROSOLYMA (Szent-Lélek?) lett, a "h" hangot nem ismeröknél IEROSOLYMA. Az "I" hang "J" hanggá változott (ion > jón) a modern görögben és a magyarban is.

Palesztina neve

A holdisten földjén
Medinet Habu romjainál (BC 12 c.) P-R-S-T olvasható, ahol a hiányzó magánhangzókat "e" hanggal pótolták. Ugyanis a magyar nagyon sok "e" hangot használ, így nagyot nem tévedhetünk. Pusztán megérzés nálam, de én "piriste" alakot látnám jónak. Egyes vaskori írásokból "Levant" (Levente? Levy? Oroszlán?) a térség neve, az egyiptomiaknál Peleset, az asszíroknál Palistu. A tina Távolkeleten "asszony" jelentésü. A "Pal" alatt általában "Hold"-at értünk. Errefele lett Saulusból Paulus, valahol a damaszkuszi úton. Mint ismert, az arabok nem tudják kimondani a "P" hangot, hanem "B"-t mondanak helyette. Lásd Palermo > Balermo. Pepsi > bibsi.
Palesztina a biblikus források szerint Philistines, ahogyan a jászainkat csúfolták. Innét a Phil inkább "barát", mint Hold. Van, aki a semita "palash=invade" szóra vezetné vissza a szóeredetet.
A görögöknél Palaistíne (Herodotus), a rómaiaknál Palaestina a térség neve. Feltehetöen a Me(n)ny, a Holdisten után elnevezve. Goddess Isis, also known as Egyptian Aset or Eset. Her name comes from the Egyptian Eset, ("the seat" etymology).

What is the origin of the name Palestine? Why was this name chosen to replace the ancient Hebrew name for that land when it came under Arab control in the seventh century CE?
The name references an ethnic group which showed up in the Levant in the early Iron Age, the 12th century BC. This group is known in Egyptian records as the Peleset. The Assyrians of the same era called them the Palištu.
A group of Peleset prisoners of war from the funerary temple of Rameses III at Medinet Habu. Photo: Rémih

1964-ben Wolfgang Kimming javasolt eloször összehasonlítást a tengeri népek, a medinet habui tenegeri ütközetet ábrázoló dombormuvön látható jellegzetes hajóinak, szögletes hajóorr és hajófarok kifelé nézo madárfejekkel és a közép-európai bronzkori urnamezok vallási kánonának vogelbarke jelképei, vagy madárcsónakjai között.
PELESET (prwst): “A medinet habui dombormuvön III. Ramszesz a pelesetek ellen vív tengeri és szárazföldi csatákat. Ténylegesen a lybiaiak (líbiai) elleni csatában egyes harcosok, akiket pelesetnek lehet azonosítani (a sardanakkal együtt) III. Rámszesz seregébe is besorozottak.

The Peleset are most famous today for their role in the Bible, where they show up as the Philistines or ??????, “Pelishtim”. It’s been suggested that the etymology of the word derives from the Semitic word for “invade” ???, palash, but that’s a modern supposition and might be a bit too neat for comfort. It it is correct it’s certainly not what the Philistines-Peleset-Palištu called themselves. However, it does appear that they were not native to the region: the little evidence we have for their language bears no resemblance to the speech of Canaan, and their material culture indicates strong links to the Aegean. This is sometimes converted into a the claim that the Philistines were “Greeks” — an idea which is at best an oversimplification and is more likely to be misleading.

In any event, this people became a settled presence in the coastal Levant from the 12th century BC. Like most of their neighbors they were caught up on the long superpower struggle between the Assyrians, Babylonians, and Egyptians for dominance in this region and they disappear as separate political entity by around the 7th century BC. However they were around long enough to leave their name to the general geographical region. The Greek turned it into ?a?a?st???, Palaistíne and the Romans turned that into Palaestina.

The actual boundaries were fluid over time — the Greek historian Herodotus, for example, mentions a site north of Beirut as part of his Palaistíne, whereas the Biblical Philistines seem to have been concentrated along the coast of modern Israel from Gaza to somewhere south of Jaffa. There are some inscriptions in modern Syria which discuss a kingdom called either Palistin or Walistin which may be a detached enclave — or might just be a similarity of names.

Pallas
Jászok, állítólag már a Rigvedában elofordulnak Yadu néven, mi magyar helynevekben is ismétlodik; a khinaiak Yuë-ti néven ismerték oket; Ptolemaiosnál más iróknál Jágni, Jazyges a nevük. Az uzoknak a Káspi-tenger északi részén levo országa, Gazia, e török eredetü nép nevét tartotta fenn.
A yue-chi a Heftalita Birodalom területéröl jött, ami indokolja az egyezést a jászok G2 y Hg-jával. De akkor miként jön ide a kínai Holderö név ?
Botos
A felületes történelemirodalom a Szarmata síkság osi urait, mint szkítákat, szarmatákat, jászokat, alánokat, hunokat, avarokat, kazárokat, bulgárokat, magyarokat, besenyoket, kunokat és úzokat nevezte el, pedig ezek a nevek mind „egy és ugyanazon nagy népcsaládnak a tagjait" jelölik, melyeknek szokása, harcmodora, müveltsége, vallása és nyelve azonos volt, "magyar".

Gyárfás és az íjbarát
Philistaeus, philistinus néven mind a régi, mind az ujabb jászok említtetnek a történetiróknál s hazai oklevelekben. A philistaeus nevét némelyek a philein és oistos görög szavaktól származtatják, melynek jelentése íjjkedvelo, íjjász;Szabó K. Uj m. muz. 1851–2. 837. l.* azonban a philistaues név már Ábrahám korában Kr. e. 2000 évvel pelestim alakban elofordul, mely korban még Görögország fennállásáról a történelem nem is emlékezik.
Az ó szövetség szerént Chamnak fia Mizraim telepedett le Egyiptomban s ennek fia Caphtorimtól származtak a pelistinusok vagy philistaeusok,I. Móz. X. 14. Jerem. XLVII. 4. Amos. IX. 7.* kiknek lakhelye az Egyiptomot Palaestinától elválasztó Sikhor folyótól kezdve, az egyiptomi tenger mellékén Jamniáig terjedo eloször keskeny földrész volt, hol Gaza, Ascalon, Azot, Accaron, Gáth nevu városaik említtetnek, mint székhelyei azon öt fejedelemségnek, melyre fel valának osztva.

Pesti István 2023 március

Nyitóoldal