Az Indus völgye
Földrajzi helye:
Az Indus völgy területe kb. 1,5 millió km2, ami nagyjából Nyugat-Európa mérete. Határa volt nyugaton a mai iráni határ, északon (ha Baktriát is ide vesszük) a mai Türkmen határ, keleten Delhi és délen a Godavári völgy. (indu = hold = moon; /sanskrit/)
Harappa előtt
síkságon i.e. 4000 körül jelentek meg az első települések, majd ezek a falvak kb. 500 évvel később fejlődtek városokká, melyeket kőből, vagy vályogtéglából épített fallal erősítettek meg. A korai városfejlődés csúcsát a térségben az i.e. 2400 körül kialakuló -civilizáció, a Harappa kultúra jelentette.
Volt egy védikus nép, akit mleccha néven azonosítanak, s ezért, ellentétben Kramer Dilmunjával, a harappai civilizációt tartják egyesek Meluhhanak. Ez az elképzelés különben jól hangzik (szanszkritben!), csak az őstörténeti, régészeti emlékek nem támasztják alá. /Asko & Simo Parpola , Studia Orientalia 46, 1974/ S.N.Kramer Kush és Punt földjét véli Meluhha-val azonosnak. (Meluhha = Kush/Afrika="Kasi"). Az "Esarhaddon"-ban és "Assurbanipal napja"-ban Meluhha Kush-nak tűnik, s a meluhhitákat salmutinak (feketéknek) nevezik. De ez csak az újasszír birodalom idején látszik igazából, amikor a Harappa civilizáció már nem élt.
Dilmun a Lower Sea (Alsó tenger) közepén van." (LAR ii, 374). Az Alsó tengeren feltehetően az Arab-öböl értendő (..de akkor melyik a felső tenger?), amelynek közepén Dilmun egy sziget (Bahrain igen csak a part mellett van, nem a tenger közepén! Ekkora erővel a Gudjarat melletti sziget is lehet Dilmun!). II. Sargon behódoltatta Uperi-t, Dilmun királyát, mely királyság 30 beru távolságra volt a Felkelő nap tengerében. (LAR ii, 21 & 22) Tehát valószínűbb, hogy Kramerrel ellentétben Dilmun nem az Indus völgy neve, hanem csak egy szigeté a tengerben.
/A sziget még véletlenül sem lehet Sinhala, s Meluhha sem lehet a Maláj-félszigeten!/ Meluhha egyenlőre két helyre aspirál: A korai periodusban (sumer) az Indus völgyet értjük alatta, később pedig Kush földjét. (Nubia).
(Mint később látni fogjuk, a Harappa kultúra nem következménye ennek a korai indiai civilizációnak!)
E civilizáció már rendelkezett az írás tudományával, a házépítéshez már égetett téglát használt. Csak Lothal kikötőjének építéséhez cca 1 millió tégla kellett!. A téglák mérete és súlya azonos volt a Mohenjo Daro-ban találtakéval, ami egy ókori szabvány meglétét igazolja. Mind a magánházaknál, mind a középületeknél a tudatos és magas
színvonalú tervezés jelei tapasztalhatóak. A települések többsége hasonló
szerkezetű volt. Az alacsonyabban fekvő keleti részen magánházak, műhelyek és
magánszentélyek helyezkedtek el, a magasabban fekvő nyugati részen pedig
középületek voltak, gyakran fallal is körülvéve.
Az eddig feltárt romok alapján feltételezhető, hogy Harappa székhellyel egységes és központosított közigazgatási rendszere volt az Indus-völgynek. Két
legnagyobb városa: Harappa és Mohendzsodáró (Mohenjo Daro) 40 ezer lakosú lehetett.
A Harappa-kultúra városai kiterjedt kereskedelmet folytattak, mely Mezopotámia
városaival és a két folyóvölgyi kultúra között félúton levő Tepe Yahya-val is
összekapcsolta őket. Sőt a kutatók valószínűnek tartják, hogy termékeikkel
keletre, Közép Ázsia városaiba is eljutottak.
Mohendzsódáró szerkezete is megfelelt a már említett általános sémának. A város nyugati részén egy fallal övezett, 12 m magas mesterséges teraszon álltak a középületek és citadella.
A citadella fontos épülete az egykori városi magtár, bőséges hellyel a csépeléshez, a gabona szárítását, szellőzését biztosító föld alatti szellőzőcső rendszerrel, amit Wheeler a "város gazdasági gócpontjának" tartott.
Ugyanakkor a módosabb emberek házaiban is voltak nagy gabonaraktárak.A gabonakészlet egyenletesebben volt elosztva a népességben, mint Egyiptomban vagy Mezopotámiában.Talán az állam köztársaság vagy papság által vezetett rendszer volt.
A város keleti része pedig szabályos négyzetrács utcaszerkezetű volt, ahol a kb. 9 m széles észak-dél irányba tájolt főutat, mintegy 200 méterenként derékszögben, keskenyebb, kelet-nyugat irányba tájolt utak keresztezték. Ezeket a keskeny utakat üzletek és műhelyek szegélyezték.
Az egymást keresztező utak által kialakított tömböket 1,5 m széles kanyargós
utcácskák hálózták be, melyek a helyben lakók mindennapi közlekedésére
szolgáltak. A házak szobái egy központi udvart fogtak körül, melynek egyik
oldalán általában egy kis kút volt, amihez fürdőszoba és WC csatlakozott.
A szennyvíz a falba épített kifolyón keresztül a ház emésztőgödrébe folyt, ahonnan az utca szintje alatt futó, fedett csatornákba vezették tovább. Voltak
kétszintes házak is, ahol a vízvezeték az emeletet is ellátta. Volt konyhájuk sütökemencével, s ismerték a szemétledobót!
Mohendzsódárót igazán híressé mégsem a városi életmód eddig felsorolt kellékei
tették, hanem a nagyjából egyforma vályogtégla házak több kilométeres sora,
melyek felszereltsége, berendezése széles tömeg kiegyensúlyozott jólétéről
tanúskodik. Az Édenben találtakhoz hasonlóan, az Indus völgyében is létezett csatorna hálózat.
A Harappa kultúra jelentős városa volt Dholavira, ahol megmaradt a cca 5000 éves viztározja is a városnak, ahonnét a kerámia vezetékeken keresztül kapták a mosdó és ívóvizet a lakosok.
Dholavira (Gujarat, India) híres két stadionjáról. A nagyobbik stadion hossza 280 m, s több, mint 10000 ember fért el benne. (Feltáró régész:Dr R.S.Bisht, Punjabi Egyetem). A település hossza 777,1 m, a szélessége 668,7 m. Az épületek kocka formájúak voltak, ami minimalizálja az anyagfelhasználást adott térfogatra. Feltételezések szerint az Indus-völgyi kultúrát földrengések semmisítették meg. Az első Kr.e. 2800-ra, a második 2500-ra és a harmadik 2000-re van becsülve. (Szerintem vagy 200 évet túloztak!).
Valaha létezett a környéken már egy civilizáció, ami Dváraká feltárásából is látszik. Az a civilizáció már cca 9500 éves, s szintén Gujarat államban észlelték - a tenger alatt.
|
Az ókori Gilund város ásatásainál (India Rajasthan), amely a kevéssé ismert Ahar-Banas kultúra része, a Pennsylvania Egyetem és a Deccan Főiskola kutatott. Egy tartóban több, mint száz pecsét-lenyomatot találtak BC 2100- BC 1700 közötti időből. Dr Gregory Possehl , az ásatás társ-direktora meglepő és különleges stílusunak nevezte a lenyomatokat. Az ásatás célja megérteni a kor társadalmi életét, történelmét és mezőgazdasági fejlődését. Possehl és társa, Dr Vasant Dhinde (Deccan Főisk., Pune, India) szerint a leletek bizonyítják a város lakóinak kapcsolatát Nyugat-Indiával, Pakisztánnal, Afganisztánnal és Közép-Ázsia területeivel a BC 3. évezred végén, 2. évezred elején. Margiana típusú emberek maradványai kerültek elő csakúgy, mint Beludzsisztán, Sindh, Irán és az Arab-öböl környékén. |
 |
Kashmir az ókorban szintén a Harappa kultúra része volt. Egyesek a Kassú népet innét eredeztetik. (Kasziták!) /Mások a hurrik törzsének vélik a kassú népet.../ Másképp Cashmere (magyar fonetikával:Kas-mer) nevü országnak semmi köze a su-merhez, legfeljebb onnét származik. Viszont a szanszkrit nyelvnek mondhatni "őshazája" a terület..
Érdekességként megemlíthető Kasmer kultúrális életéből az első hó leesését ünneplő fesztivál, amikor - mint nága imádat- Nilat, a Nagy Kígyót ünneplik. (A Nilus is kék, s bizonyos távolságból a kígyóra lehet asszociálni róla...)
Kasmer az indiaiak szerint Kashyapa után lett elnevezve. Őslakói a nagak, amit bizonyít, hogy a forrás neve itt naga, a kis forrásé negin...
A nagy fehér naga-t egyszer Tomis-nál is imádták. Fekete tenger, Románia.
Gazdaság:
Az Indus-völgyi civilizáció gazdasági alapja az Indus és öt mellékfolyója (Punjab) által elárasztott területen megtermelt: búza, árpa, szézám, hüvelyesek, datolya, dinnye és gyapot. Háziállatként juhot, kecskét, disznót,bivalyt, zebut és valószínű elefántot is tartottak.
A lakosság az ipar és a kereskedelem révén is jövedelemhez jutottak. Gyapot- és gyapjúszövetet, különböző kézműves termékeket, ékszereket gyártottak és adtak el. Híresek a kövekből és máz nélüli agyagból kiégetett (terrakotta) gyöngyeik, karpereceik. Terrakotta tárgyakat gyermekek és közrendűek, ritkább kövekből és tengeri kagylókból készített ékszereket a módosabbak viseltek. A helyben nem található nyersanyagokat már a fejlettség korai időszakában is 500-800 kilométer távolságból szállíthatták Harappába. Ábrázolások szerint a kereskedők ökör- vagy bivalyvontatta szekereken vagy hajókon szállították az áruikat. Kereskedőházaknak saját pecsétnyomója volt, ezzel azonosították és igazolták az árukat. Pecsétek gyakori állatalakja az egyszarvú. Súlymértékeket is találtak itt. Súly- és egyéb mértékeik eltérnek az egyiptomiaétól és mezopotámiakétól egyaránt. Egy adott kőfajta hevítésével a kovácsok igen kemény fúrófejet tudtak előállítani, amellyel a drágaköveket is átfúrták. A sört égetett agyaghordókban tárolták. Az itteni áruk eljutottak Közép-Ázsiába és
Mezopotámiába is. A Harappa kultúra terméke a megtalált első üveggyöngy, korábban, mint ahogy az egyiptomiak üvegtárgyat készítettek. Művészi munkáikban - eltérően Egyiptomtól - az emberi arcot, testet élethűen képezték le, mint később a görögök. ( Honnét is származnak az IONok?)
Állatábrázolásaikban sokféle nemlétező, vagy esetleg ma már nem létező állat szerepel, képzeletük gazdagságát a sokféle
átalakulások megjelenítése, mint a tigrissé váló ember, az egyszarvúvá váló tengeri csillag, az ágaskodó bika által megtermékenyített, éppen fává váló ember mutatja. Mint az őstörténeti eposzokban, ahol az ember már mindennel szeretkezett..
Harappa Kr. e. 1900-1300 között is lakott volt, mert a távozó hunok (hyksos) helyébe a környező területek lakossága áramlott. Ezek a népek már nem tartották rendben a csatorna hálózatot, fürdőket, szemét tárolókat. Azt sem tudták, mire való. Így ezek enyészetnek indultak. Természetesen a hunok távoztával a kereskedelem is megszünt, de hasonlóképpen az ipar is visszaesett és a mezőgazdaság is..
India egyes vidékein még hosszú évszázadokra nyoma marad az Indus völgy eredményeinek, de maga a völgy többet sosem támad fel eredeti dicsőségében.. Írásuk máig megfejtésre vár.
Export: réz , arany, ezüst (ezüst váza Mohenjo Daroból, Wheeler, 1965, Indus Civilization), ón, fa, gyapot, carnelina (The seafaring merchants of Ur, JAOS, 74,p.6-17) Elefánt csont madár figura, Oppenheim, 1954:II,15 n.24),de készült belőle kanál, fésű, doboz stb. A lazurkő, az arany és az ón szárazföldi és tengeri utakon is érkezett a Hindukustól (Stech and Piggott 1986: 41-4)(P.R.S.Moorey, 1994,Ancient Mesopotamian Materials and Industries,p.298-299.) A márvány az amurruk földjéről (Szíria) származott, az arany Ciliciából (Anatólia), a cédrus az Amanus hegyekből. Ón nem csak a Hindukus környékén fordul elő. Kisebb mennyiség Hazaribagh (Bihar) területén is található (Wheeler, 1953. The Indus Civilization,CUP.58.). A réz legközelebbi bányája a mai Oman (Makkan) területén volt, de több helyen is bányászták az ókorban (Ciprus, Sinai-fsz). Harappában 3 típusát találták meg a réznek ingots (nyers rézrud) formájában: 1. réz 2% nikkellel, 2 réz 5 % nikkellel,3 réz 10% ónnal és nyomokban arzénnal.(Lamberg-Karlovsky,CC,1967,Archaeology and metallurgy in prehistoric Afhganistan, India and Pakistan, American Anthropologist, 1967,69,145-62)
A babiloni neve a pamutnak: sind, sindon
Az Indus völgy nyugat-ázsiai kapcsolatai számos helyen érzékelhetőek.
A képen ember két állat között: Mint az egyiptomi Gebel-elaraki kés vagy Édenből Ninbanda pecsétjén...
Az egyik - Dilmun kérdését feszegető oldalon egy sereg analógiát találhat az érdeklődő Éden és az Indus völgy kapcsolatára...
A következő linken
http://langkjer.dk/origin/1-13.htm szép példáját lehet látni a kultúrák közötti kapcsolatnak amerre a hun-magyar népek jártak...
...ami hiányzik:
Királysírokat, halotti emlékműveket, impozáns templomokat, vagy katonai erődöt
nem találtak a városban, nincs nyoma a papi vagy a katonai hatalom
szimbólumainak. A középületeket övező falak és erődítések a társadalmi és
funkcionális távolságtartás céljára és nem valamiféle külső ellenség elleni
védelemre szolgáltak. Rabszolgaságra, katonaságra, tanintézetekre utaló helyeket nem találtak. (Egyedül Dholavira indiai régészei emlegetnek némi rabszolgaságra utaló nyomokat.)
Az egységes tervezés, a városok felépítésénél használt egységes téglák és eszközök használata, a súlyok és mértékek egységes rendszere erős központi irányításról és adminisztratív hatalomról tanúskodnak, de a katonai célú tervezés nyomai teljesen hiányoznak. Egyáltalán hiányzik az Egyiptomban és Mezopotámiában található piramisok sokasága, valamint a főúri paloták.
Mintha minden csak azért készült volna, mert praktikus okokból kellett. Nincsenek obeliszkek, sztélék vagy kudurruk, s királyok számára készült drága ékszerek, luxusholmik...Az egy-egy család igényét kielégítő házi istenszobrok, a lakást díszítő egyéb apró kerámiaszobrok mind az uralkodó osztály hiányát mutatják. Természetesen vezetők voltak, de azok csak irányítottak, nem uralkodtak..
A nagyobb és díszesebb házak, a luxustárgyak, gazdagabb temetkezések szintén hiányoznak, ami társadalmi egyenlőségre utal. A tárgyi leletek szerint a lakók többsége kézműves volt (fazekasok, takácsok, téglavetők, réz és bronzművesek).
Mohendzsódáró a régió fontos kereskedelmi központja is volt.
Élete egyrészt mozgalmas és pezsgő lehetett, ugyanakkor mégis békés és
kiegyensúlyozott, melyet nem dúltak fel háborúk. Társadalma az igen széles és
nagyjából azonos életszínvonalon élő középosztályon nyugodott. Ez a civilizáció
az egyéni kiemelkedés tilalmára, a termelés és a kereskedelem hatékony
megszervezésére, valamint a higiéniára, az egészség megóvására helyezte a
hangsúlyt. Mohenjo daro-ról jegyezte meg Mortimer Wheeler, a pakisztáni kormány régészeti tanácsadója: "Ez a végtelen monotonia városa.." Lehet, hogy a szocreál építészet innét indult?
Harappa
Indus
Folyamvölgy
A harappa kultúra ideje BC 2500- BC 1700 közé tehető Pontosabban: Harappa fénykora
valószínűleg i.e. 2300-1750 körül volt, míg Mohendzsódáróé i.e. 2154-1864 között lehetett.
A történészek nem találták igazán sem elő, sem utóéletét ennek a civilizációnak.
Jött a semmiből és ment a semmibe! Nem tud a történelem igazán nagy harcokról és népmozgásokról, amely a lakosokat idesodorta volna, aztán el! Békés évszázadok voltak, azért is értek el ilyen fejlettségi szintet.
Ugorjunk egyet Egyiptomba! A IV. dinasztia végével furcsa módon megváltozik az egyiptomi kultúra. Az V. dinasztia első fáraója már nem épít piramis síremléket, a másodiké is egy vacak kőhalom! ...és mi volt a IV. dinasztiánál? Ugye, akkor van gyanítva, hogy a nagy piramisok épültek. Daniken ugyan még korábbra, az istenek idejére teszi a piramisépítést, de a régészet ezt nem támasztotta alá. Vagyis el kell fogadni, hogy a hun-magyar szövetség építette búcsúzóul, mielőtt küldetése szerint elhagyta Egyiptomot. Dr Barát Tibor ilyet nem írt, vagyis nézetünk itt elválik. Nála ott maradt a két testvérnép továbbra is...
Szerintem viszont, miután a Föld egyik legszuperebb civilizációját létrehozták a Nílus völgyében, mentek tovább....
Mohendzso-daro
"Fontos tudni, hogy a mai Pakisztán (és nem India) területén van (ahogy névadó Harappa is, ui. őket Harappa-kultúra néven emlegeti a szakirodalom), tehát nem a Hindusztáni-félszigeten van (legalábbis nagyon a szélén).
Furcsa volt, hogy 1000 évig virágzott a város, vízvezeték égetett cserépből, WC(!), mértani pontosságal megtervezett utcák, és szigorú kasztrendszer, elkülönülő társadalmi csoportok. És egyáltalán nem háborúztak! Abszolut pacifista nép volt, talán ezért söpörték őket el az újonnan érkezők. (Egyébként nem együlálló, hogy egy jóval alacsonyabb fejlettségi fokon álló nép kerekedik felül, a Bibliában sokat emlegetett filiszteusok is egy magas kultúrájú, városlakó nép volt....)
A Mohendzso-daroban talált szobrokban van valami nyugtalanító. Nyugodt, gőgös, finom szakállas férfiarcok, de bajusz nélkül." Mint a hunok általában...
Képeskönyv link:Mohenjo Daro
Másik link:Harappa
Az indus script
Hosszú ideig teljesen sikertelenül próbálkoztak a Harappa kultúra agyagtábláinak megfejtésével. Pontosabban a pecsétek, pecsétlenyomatok adják a ránk maradt szövegek 2/3-át. A megfejtésben segítenek az előkerült kétnyelvű scriptek. Pl. Az Izrael mellett talált nyers ónrudak felirata..
Azért még ma sem ismerjük annyira az indus scriptet, mint az akkád-sumer keverék nyelvet.
Szótár Amerikából
A finnek (Porpola) a dravida nyelv alapján próbálták megfejteni az indus scriptet.A dravida megfejtés betüiből:
v. 
= annal; "isten, király, nagy ember, felsőrendűbb."
= uy; "lélek, élni, üdvösség, biztosítani, gondtól megszabadulni, veszélyből menekülni."
= kumari; "paradicsom, éden"
= terul; "tudni, kapni igaz tudást, érzékelni, megállapítani, tisztán megérteni, legyél tiszta, értelem, érthető, bölcsesség, felfogóképesség"
= Kaka; "megszabadítás, átadás, védelem, megőrzés"
A dravida nyelvet használta a dekódoláshoz a fekete bőrű Winters is.Winters munkája dícséretes, de nem kellően megnyugtató eredményt adott. A fennmaradt
ikonokat mások is feldolgozták. Sergei V. Rjabchikov megoldása eltérő, s bár nem olyan előrehaladott, de átfogóbb.
Az ókori atomháború kérdése
Amikor Mohenjo Daro és Harappa feltárása az utca szintjéig ért, számos temetetlen csontvázat találtak az utcán elterülve, mint akiket a végítélet elért...A csontok között volt, amelynek a sugárzása a normális 50-szeresét meghaladta. Volt olyan Indus város (Rajmahal), ahol a város falának téglái összeolvadtak a nagy hőtől. A csontvázak C14-es vizsgálata BC 2500-at mutat, ami BC 3000- BC 2000 közé eső hibahatáron belül van valahol.
A teóriával csak az a problémám: Ha atomcsapás ér egy kisvárost, ahol megolvadnak a kövek, hogyan maradhat épen egy csontváz? Aztána C14-es datálás...Mint tudjuk, a c14 eléggé bizonytalan eredményt ad, jó esetben is +/- 20% toleranciával. Hogy egy atomcsapás sújtotta helynél ez hogyan módosul, az külön kérdés. Aztán a sumer Úr város környéke, ami szintén gyanúsítva van: Némi fehér por, s pár olvadt üvegdarab. De a dátum semmiképpen nem lehet BC 2500! Egyrészt a más területek régészeti eredményei miatt, másrészt radioaktívvá váló környezetben szénizotópos vizsgálatot végezni nonszensz..
KÖZÖS
A. L. Waddell például így szól: "A világ három legnagyobb ősi kultúrájának egysége (a Tigris-Eufrátesz völgyi, a Nílus völgyi és az Indus völgyi, hozzáadva a Kréta szigeti kultúrát)... és ugyanezen kultúrának aránylag gyors elterjesztése az árja faj által... bizonyítja a világkultúra lényegbeli egységes voltát és egy központból való eredetét."
Az Indus völgyből került vissza Egyiptomba: Ló, chariot, üveg
The bank of Indus river is abundant with flowers on which
the Bees thrive. (Rig Veda – section 10 – paragraph 75 - *
* (The Sindhu is rich in Horses, Rich in Chariots,
Rich in Clothes, Rich in Gold ornaments, well made, Rich in Food, Rich in
Wool, ever fresh, abounding in Silama Plants, and the auspicious River
wears honey- growing flowers " Rigvedas X 75. Prof.Wilson’s
Translation).
Mivel az Özönvíz után a Föld benépesítése sarkalatos kérdés volt, mindenhol nagy szerepet adtak a termékenységnek. Egyiptom Min istenét az Indus völgy "Bika" istenében találjuk meg (Nagyméretű himtaggal).A termékenység istennője is megtalálható mindkét kultúrában.
A hunok "Viharistenüket" Egyiptomban "Széth"-nek nevezik, Harappában "Indrá"-nak.
A hun-magyar népek az Indus völgyben - Egyiptomhoz hasonlóan - temették a halottaikat.(Más indiai kultúrák égették, vagy a keselyűkkel etették meg az elhunytat.) A halottak istennője (Nebet Het) mindkét kultúrában fellelhető.
A kor szinvonalán a legfejlettebb "metropolisok" épültek ezekben a kultúrákban, bár az Indus völgyi a legfejlettebb. (Csatorna rendszer - víz, szennyvíz - épített úthálózat, gabonaraktárak stb.) A városok létszáma néhány tízezer fő volt. (Jerikót még pár száz fővel városnak nyilvánították!)
Feltűnő hasonlóság, hogy hadsereg nyoma nem mutatható ki egyik kultúrkörben sem a BC 3. évezredben.
Harci kocsi ugyan létezett Harappában, de fogatversenyzésre használták. A ló még elég drága és ritka jószág lehetett, mert a kocsikat többnyire más állatok, pl. ökrök, szamarak húzták.
Mindegyik kultúra fejlett mezőgazdasággal rendelkezett. (Ezt fontos kihangsúlyozni, mert a közhiedelemmel ellentétben, a mezőgazdaság jóval az ipar után jött létre!) Mindegyik országban termeltek búzát, árpát. Tartottak csirkét, szarvasmarhát stb. Gyümölcsöt is termesztettek.
A Saraswati folyó (Saras vádi) a Rg védában (magyar rege) 60-szor szerepel, míg a Ganga csak egyszer. Mára ez a folyó kiszáradt, de már B.C. 3000-től csak időszakos vízhozamu volt. A Szaraszvati folyó története során többször medret változtatott, majd cca. B.C. 1900 körül teljesen kiszáradt. Előtte a Himalájától az óceánig végigfolyt a Radzsaszthán sivatagon. Állapította meg Dr Wakankar.A Harappa kultúra előtt a Saras vádi neve Ila folyam volt.
A korai Indus völgy civilizáció hasonlít a sumerre: pl A négyszögletes pecsétek, amelyeken azonos tárgyakat ábrázpltak, s a vésés és a feliratok is hasonlóak.
Vannak hasonlóságok az épületek alaprajzaiban, s építésük módszerében is.
Egyiptomi analógiák:
Author Paul William Roberts states in Empire of The Soul: Some Journeys in India: "Recent research and scholarship make it increasingly possible to believe that the Vedic era was the lost civilization whose legacy the Egyptians and the Indians inherited. There must have been one. There are too many similarities between hieroglyphic texts and Vedic ones, these in turn echoed in somewhat diluted form and a confused fashion by the authors of Babylonian texts and the Old Testament."
Max Muller had also observed that the mythology of Egyptians is wholly founded on Vedic traditions.
Eusebius, a Greek writer, has also recorded that the early Ethiopians emigrated from the Indus river and first settled in the vicinity of Egypt.
AMI KÖZÖS
Az indiai hagyomány szerint a hét bölcs intézmény volt, mint a szenátus; századokon át az államok és az országok fölött állt, mint a legfelsőbb tanács. A risik tizenkét évenkint összegyűltek és határozatokat hoztak. A hét bölcshöz tartozni az őskorban annyit jelentett, mint valamilyen magas beavatási fokot elérni. Indiában a Szent Tanácshoz egy időben hetven brahman tartozott, s a tanács tagja csak olyan beavatott lehetett, akit egész különös vizsgálat alá vetettek. Az egyik feljegyzés szerint a tanácsba csak hetven éven felüli férfit választottak, akinek azonban előbb férfierejét igazolnia kellett. Ha a templomszűztől fia született, azt kosárba tették és a folyóra eresztették. A kosár sorsát megfigyelték: ha a víz a templom oldalára sodorta, a gyermeket különös gonddal nevelték és a legnagyobb titokba is beavatták. Ha a kosár a
másik partra ért, a gyermekből csandala lett. Egyiptomban, mint Mózes története
is bizonyítja, hasonló szokásnak hódoltak. A hét bölcs egyikének lenni annyit jelentett, mint a beavatás hetedik fokára érkezni. Ez az, amit a püthagoreusok a "megvalósulás"-nak neveztek. Ez az epiphania, az isteni erők megvalósulása.
filos
MATEMATIKA
Egyiptom:
Az egyiptomiak tudtak szorozni és osztani is. A szorzandót mindig megduplázták (tehát 2 hatványaival szorozták), majd megnézték hogy mely 2-hatványokból állítható elő összeadással a szorzó (tehát gyakorlatilag előállították annak kettes számrendszerbeli alakját), majd a megfelelő hatványokhoz tartozó rész-szorzatokat összeadták. Az ábrán látható példa a 12·15 kiszámítása: 12·15=4·15+8·15. A duplicatio még a középkori Európában is szokásos számolási mód volt. Az egyiptomiak az osztást is erre a szorzásra vezették vissza: az osztót rendre megszorozták 2 hatványaival (tehát mindig duplázták), majd megnézték, hogy az osztandó hogy állítható elő ezen szorzatok összegeként. Az előállításhoz szükséges szorzatokban szereplő 2-hatványok összege kiadja a hányadost. Például a 45:5 művelet elvégzéséhez szükséges rész-szorzatok: 1·5=5, 2·5=10, 2·10=4·5=20, 2·20=8·5=40. Miután 45=40+5=8·5+1·5, ezért a hányados 8+1=9. Mint látható, már az egyiptomiak jól definiált számítási eljárást, algoritmust használtak. Az egyiptomi matematika csúcsteljesítménye a moszkvai papiruszon található: egy csonka gúla térfogatának kiszámítása
Indus völgy:
They had a system of weights and measures. The latter ranged from very large to tiny units. Higher weights, along with the measures of length, followed the decimal system. A binary system was used for weights of lower denomination.
Ancient Indian Mathematicians
Six centuries later, european mathematicians like Galois, Euler and Lagrange rediscovered this method and called it inverse cyclic .
math link
Extractions: The most fundamental contribution of ancient India in mathematics is the invention of decimal system of enumeration, including the invention of zero. The decimal system uses nine digits (1 to 9) and the symbol zero (for nothing) to denote all natural numbers by assigning a place value to the digits. The Arabs carried this system to Africa and Europe. The Vedas and Valmiki Ramayana used this system, though the exact dates of these works are not known. MohanjoDaro and Harappa excavations (which may be around 3000 B.C. old) also give specimens of writing in India. Aryans came 1000 years later, around 2000 B.C. Being very religious people, they were deeply interested in planetary positions to calculate auspicious times, and they developed astronomy and mathematics towards this end. They identified various nakshatras (constellations) and named the months after them. They could count up to 10 , while the Greeks could count up to 10 and Romans up to 10 . Values of irrational numbers such as and were also known to them to a high degree of approximation. Pythagoras Theorem can be also traced to the Aryan's
Intas 92-0059
UK LA1 4NG Lancaster. INTAS-1010-CT93-0059. Increased involvement of Westeuropean mathematicians in the Euler International Mathematical Institute.
A hun-(magyar*) törzsek cca B.C.1700 táján kiürítették az Indus völgyet és a teljes lakosság visszaköltözött Egyiptomba, ahol kb. 200 évig laktak. Az egyiptomi történelem HYKSOS néven jegyezte fel őket.
* A magyar (magi) nép jelenléte a Harappa kultúrában és a hyksos-ok között kevéssé kimutatható. Feltehetően a dravidákkal délre mentek, illetve egyéb hun csoportokkal Kínába, a Himalájába. (Maradt: Kasmer, vagy a hun papságban előforduló pár magi pap)
Kisszótár
Sárga
sagga (Tadbhava of sarga; svarga) amaralo_ka; the heaven of Indra, the abode of the deities and of beatified mortals (supposed to be situated on the mountain Me_ru; na_ka);
A NAP
sahari the sun; sahuri sun; san:kila a fire-brand, burning torch;
Solar race:
sagara name of a king of the solar race (whose sacrificial horse was stolen by Indra and carried down to the Pa_ta_la); /Po-tala: folyóvölgy ?/
SZAKÁK
s'aka name of a tribe inhabiting the countries on the north-western frontier of India, the sacae of the classical writers, and generally identified with the scythians;
s'aka a white-skinned tribe (AVPari_s'.)(CDIAL 12373). s'aka are located in the south-west of India Agni-pura_n.a.LV.16);
GARA
sa_gara the ocean (the bed of the ocean was dug by the sons of Sagara)
sa_gara number 'four' or 'seven' (Skt.lex.)
ghari bunch (of bananas)(N.);
ghar.i_ folded (H.)(CDIAL 4412).
a_gara, a_yagara collection (Pkt.);
han:gor hako, hon:gor hako shark (sword-fish)(Santali.lex.)
URAK
heitar, heit; Goth. haidus; E. -hood. orig. appearance, form, like] ray, beam of light; flag,
banner, sign, perhaps as token of splendour;
Great or noble man: s'e_khara the best or most distinguished of a class
SZEKÉR
saggar., sagar. cart; sagr.i_ small cart (H.);
sakhar immediate preparation before starting a journey (K.)(CDIAL 13040)
tiguri, tigari, tiguru a wheel, esp. a potter's wheel (Ka.)(DEDR 3201).
HUNOK - KUTYÁK
cuni_, cuni (Dm.); huinni (K.);
s'uni (MB.); su_ni_ (H.); sunakha, sunakhi_ (Pali);
sun.aha, sun.ahillaya_ (Pkt.); s'un.a_ (WPah.)(CDIAL 12528).
s'auna relating to dogs (MBh.);
so_na, so_n.a dog; so_n.i . (Pali); cu~_, son (Kt.Wg.); hu_nu, ho_ni,
ho_nu, ho_nyi (K.); sonha_ a kind of animal like a dog, the wild dog
KORONA
s'ikhara) a garland of flowers worn on the top of the head,
hyoru at the top, above (K.);
s'ikhan.d.a tuft of hair left on sides or crown of head at tonsure (TS.);
sikhara top, summit of mountain, point or edge of sword (Pali);
SZÁNKÓ
s'an:ku) a kind of dart, arrow (Ta.lex.)
SIKER
sikav, siker to teach (Gypsy);
SRI LANKA
sim.hala bark, rind; the island country of Ceylon (Skt.lex.)
s'ri_ + management of sacred buildings and institutions (S.I.I. ii,311)(Ta.lex.)
s'ri_ light, beauty (RV.); welfare, riches (AV.);
EGYÉB
sikhar the highest point, top pinnacle (P.lex.)
sam.gha_ria struck, killed (Pkt.);
kat.t.u-maram Catamaran, used for deep sea fishing;
as'ayat (Skt.); se_ti, sayati lies down, sleeps, dwells, behaves (Pali);
s'ar to break (Chil.Gau.);
Magyarázat:
|
As a water goddess,
she symbolises fertility,
and prosperity.
She is associated with purity and creativity,
especially in the context of literary and verbal
skills. In the post-vedic
age, she began to lose her status as a river
goddess
and was increasingy associated with literature,
arts, music--i.e., anything that flowed. In the Rig-Veda
(6,61,7), Saraswati
is credited with killing the asura
(demon)
Vritra,
who represents drought,
darkness,
and chaos.
She is often seen as equivalent to the other Vedic
goddesses
like Vak
(divine
word, also romanised
as Vac),
Savitri
(illumination)
and Gayatri.
Saraswati
represents i ...
Saraswati,
Saraswati
- Origins and context in Hinduism, Saraswati
- Saraswati as a River, Saraswati
- Other Associations, Saraswati
- Appearance, Saraswati
- Festivals for Saraswati, Saraswati
- Saraswati in Other Cultures
|
Pesti István, July 2006
Harappa
Mohendzso-daro