Az ibérek
Iberia 3.
A történész
Waddell
Vörös köröszt
the arms are of equal length--the so-called "Greek Cross" and "Red Cross of St. George," and "The Short Cross" of numismatists. It occurs in this form as the symbol for the Sun and its God in the sacred seals of the Hitto-Sumerians from the fifth millennium B.C. downwards; {See illustrations in W.S.C., W.S.M. and H.H.S.} and it thus becomes evident why it is called "The Red Cross of St. George of Cappadocia," as it was "The Fire Cross" of the Hittites, whose chief centre was Cappadocia. It was very freely used also, as we have seen (Fig. 12, p. 49 and Fig. 46), by the Aryan "Cassi" Dynasty of Babylonia from about 1800 to 1100 B.C., decorated by borderlines as their emblem for the Sun and its God. It was ordinarily called "The Wooden Bar or "Mas," that is, literally, in English, "The Bar or Mace (in sense of a sceptre)," and thus discloses incidentally the Sumerian origin of those two English words; and it is figured as a sceptre in the hand of the Sun God in early Sumerian sacred seals. It was also called Pir with meaning of "Fire," {Br. 1724.} thus disclosing the Sumerian origin of our English words "Fire" and "Pyre," Gothic, Scandinavian, Anglo-Saxon, and Old English Fyr "Fire" and the Greek "Pyr."
Finnugor "p->f" hangváltás... :-)
Newton Stone
Brito-Phoenician inscription of about 400 B.C.
WHEN I first saw this "unknown" script of the central inscription on the Newton Stone many years ago, in the plates of Dr. Stuart's classic "Sculptured Stones of Scotland," I formed the opinion that that learned archaeologist was right in his surmise that the writing was possibly in "an eastern alphabet."
"This Sun-Cross (Swastika) was raised to Bil (or Bel, the God of Sun-Fire) by the Kassi (or Cassi-bel[-an]) of Kast of the Siluyr (sub-clan) of the "Khilani" (or Hittite-palace-dwellers), the Phoenician (named) Ikar of Cilicia, the Prwt (or Prat, that is 'Barat' or 'Brihat' or Brit-on)."
Mint láthatjuk, Waddell-nél a föníciai az panag, panch, pun, csak valamiért a "pun" szót nem visszafelé olvassa, mint a többi írást.
De vajon mit jelent a "Kilian, Kilikian, Kilimanjaro" szavakban a "kili-" ? (A Csilien hegységtől távol.. Mert van, ahol a "ki=erő", a "lima=kéz/5" és a "yar=hegy".)
His title of "Cilician" occurs in two forms of spelling. In the Phoenician script it is spelt "Sssilokoy," and in the Ogam, which possesses fewer alphabetic letters, it is written Siollagga. This clearly designates the "Cilicia" of the Romans, the "Kilikia" of the Greeks and the "Xilakku" or "Xilakki" of the Babylonians.
Szelek szigete
Silurs? - légurok?
Nyugat, barát? Vagy csak párta, égi tűz, égi lány?
Thus in Phoenician tombstones in Sardinia, where we shall find one of the deceased bears the title of Part or Prat (i.e., as we shall see, Barat or Brit-on), another is recorded as "Son of Bel of Silik" (C.I.S. No. 155 and L.P.I. No. 1); and a trilingual inscription gives the Grecianised form as "Sillech" (C.I.S. Vol. I, 72). This same name, I observe, is borne by many other Phoenicians on votive monuments and tombs in Carthage (ib. Nos. 178 205, 257, 286, 312 358 368); and "Silik," in combination with the divine Phoenician title of Asman, is borne by Phoenicians in Cyprus and Carthage (ib.Nos. 50, 197).
Urusolyma
Like UR SHLIM (the god of the dawn) urashalim or jerusalem history, archeology and science proved without doubt that our region existed and was populated more than 30 000 years ago .
Hierosolima
While Israeli Jews refer to it by its Hebrew names of Yerushalaim and Urashalim, "city of peace," Palestinians call it Bayt al-Maqdis, "house of sanctity," or al-Quds al-Sharif, "noble holy place."
Nekik ígértük
On the contrary, Jerusalem (Yerushalayim in Hebrew, Urashalim in Arabic), "the city of peace" has not known much but violence, and the Holy Land has not shown much but the unholy.
Most akkor "halom", vagy pedig "shalom" ? (Har-shalom vagy hars-halom ?)
Waddell
"When we see the names Akka, Askaluna, Biruta, Gazri, Lakish, Qidesu, Tsiduna, Tsur, Urashalim [that is the modern "Akka" or Acre, Ascalon, Beirut, Gezer, Lachish, Kadesh, Sidon, Sour, (the "Tyre" of Europeans) and "Jerusalem"], all lasting with no change - or only a small variation in the vowels - down to the present day...
Disszertáció magyar nívón
"Pannonia sic nominatur illa terra meridie danobia. et uuandoli habent hoc;"
Istrie. paigira. Ister. danobia.
Sclauus et auarus. huni et uuinida.
Palestina. iudeonolant. hoc est
circa hierosolima. Uuandali huni.
et citta. auh uuandoli."
Wiki
Similarly the Old Norse form Jorsala lacking the m sound of the Hebrew indicates an reinterpretation of the last syllables as the Old Norse toponym ending -sala denoting a hall or temple.
A viking vidéken a "Jor=mén" jelentéssel is felbukkan. Az ósvédben pedig "sola=sziget".
Mindenesetre a vikingek, svédek még a holdban voltak, amikor Herodot (BC 5.c.) már Hierosolyma néven írta le. Azért a "gyűrűshalom" se lenne rossz..
Vajon a zsidók valamikor az asszír időkben egyszerűen lecserélték héber nyelvüket arámira, vagy a zsidók maradtak, s a héberek elhagyták Pál isten földjét?
Mondjuk, a népek nyelvcseréje sem ismeretlen a finnugor történelemoktatásban, hiszen a bulgárok is 500 év alatt kétszer cserélték le a nyelvüket, mert a régi uncsi volt.
Demencia
Kr. e. 587-ben Nabukodonozor elfoglalta Jeruzsálemet, lerombolta a Salamon által épített híres templomot, felégette az országot és a nép nagy részét fogságba, Babilonba hurcolta. De maradtak otthon is. A rabság 50 évig tartott, ezalatt az elhurcolt zsidók rabszolgaként tengődtek, de ragaszkodtak hagyományaikhoz és megőrizték nyelvüket, mígnem Cirus király 538-ban hazaengedte a zsidókat Palsztinába. A hazatérők észrevették, hogy fél évszázad alatt az otthonmaradt zsidók elfelejtették a héber nyelvet és arámul beszéltek, azaz az elnyomó nemzet nyelvét sajátították el. A fogságból hazatérők hiába őrizték meg a héber nyelvet, lassan ők is átvették az arámot. Így a héber nyelv először Jeruzsálemben veszett ki, majd a provinciákban is, úgyhogy Kr. e. 200-ban már csak az írástudók és a szakemberek beszélték a héber nyelvet.
Arámi nyelven az asszír hódítástól az arab hódításig beszéltek Palesztinában.
1. Korai arámi (ancient Aramaic): arámi feliratok, kizárólag Szíriában, i.e. 700.-ig.
Arámi kis-államok feliratai: Szama'ál (Zincirli, Hamat, Neirab, Szfiré stb.), papiruszok, Tell Fekherijje (Szíria), akkád-arámi bilingvis felirat (i. e. 800 k.).
2. Birodalmi arámi: i.e. 700-300.: A Közel-Kelet lingua francája és a Perzsa Birodalom (Akhaimenida dinasztia) hivatalos nyelve: levelezés, feliratok, stb. A késő-babiloni nyelv és a perzsa hatása az
arámira.
Asszírologia
A babiloni fogságot követően, a perzsa korszakban kései bibliai héberről beszélhetünk. Az ebben a korban született bibliai művek, például Eszter könyve,
Dániel könyve vagy a Krónikák könyvei, perzsa és arámi befolyásról, valamint a nyelv belső fejlődéséről is tanúskodnak, annak ellenére, hogy láthatóan a
klasszikus bibliai héber maradt az irodalmi norma. A zsidóság egy jelentős része arámiul beszélt, más területeken viszont a héber maradhatott meg beszélt
nyelvként. Nagy Sándor hódításait követően, a hellenisztikus korban, a görög is megjelent a városi zsidóság nyelveként, különösen a diaszpórában, mindenekelőtt az egyiptomi Alexandriában.
Mint látjuk, a tanszék elfogadja a biblia regéjét a babiloni fogságról, de valahogy lefelejti az izraeliták szétszóratását a világba (juda kivételével) és a helyükbe telepített arámi szemarytánusokat sem emlegeti. Pedig így rögtön érthetővé válik a "nyelvcsere", ami természetesen egyben "népcsere" is. Vagyis nem "elarámiasodtak" a héberek Pál isten földjén, hanem kitelepítésre kerültek. Kérdés, hogy hová?
A héber nyelv története során a nagy váltás az i. sz. 1-2. században következett be, és ekkortól kezdve beszélünk rabbinikus héberről vagy misnai héberről, a kor legjelentősebb rabbinikus műve, a Misna után. A beszélt nyelv, részben arámi hatásra, részben belső fejlődés eredményeképpen, a megelőző évszázadok során jelentősen megváltozott. Sok benne az arámi, a görög, az óperzsa, a latin, az akkád jövevényszó, és a nyelvtani rendszerben is megjelentek újdonságok.
Egyik írásban szó esik arról, hogy Jézus bizonyára beszélte a héber nyelvet, ha egyszer izraelita templomokban prédikált.
Nos, az egy más kor volt. Nem olvastam arról sehol, hogy a mester istentiszteletet tertott volna a templomokban. Inkább csak hittant oktatott. S mint ilyent, feltehetően azon a nyelven, amelyet mindenki megértett, az arámin.
Mellesleg abban a korban még a szatócsok is bementek a templomba árujukkal. Mint ismert, Jézus korbáccsal űzte ki a kufárokat onnét. Keresztre is feszítették érte. (Intő példa a mai politikusainknak!)
Bri-tons
The first inhabitants were the Britons, who came from Armenia, and first peopled Britain southward".("Armenia" is probably a mistaken transcription of Armorica, an area in Northwestern Gaul.)
Miriam keze - hand in languages:
ALBÁN: dorë (sq)
BRETON: dorn
De érdekes még a TÖRÖK: el (tr), az Ilocano: ima, a BASZK: esku (eu) és a SZERB: šaka (sr)
(Megjegyzem, az albánoknak a toszkánokkal is vannak közös szavaik, amelyek nem latin eredetűek. Lassan rajzolódik a briton vándorlás nyomvonala.)
Briton history
In consequence of this prediction, the magician was put to death by Ascanius; but it happened that the mother of the child dying at its birth, he was named Brutus; ad after a certain interval, agreeably to what the magician had foretold, whilst he was playing with some others he shot his father with an arrow, not intentionally but by accident. He was, for this cause, expelled from Italy, and came to the islands of the Tyrrhene sea, when he was exiled on account of the death of Turnus, slain by Aeneas. He then went among the Gauls, and built the city of the Turones, called Turnis. At length he came to this island named from him Britannia, dwelt there, and filled it with his own descendants, and it has been inhabited from that time to the present period.
Sykes
There is a difference between the genetic histories of men and women in Britain and Ireland. The matrilineages show a mixture of original Mesolithic inhabitants and later Neolithic arrivals from Iberia, whereas the patrilineages are much more strongly correlated with Iberia. This suggests (though Sykes does not emphasize this point) replacement of much of the original male population by new arrivals with a more powerful social organization
Waddell
The Phoenician Origin of Britons, Scots & Anglo-Saxons by L. A. Waddell (Williams & Norgate, 1924; 2nd ed., 1925)
"SUN WORSHIP" -- BEL-FIRE RITES IN EARLY BRITAIN DERIVED FROM THE PHOENICIANS.
SUN CROSS OF HITTO-PHOENICIANS IS ORIGIN OF PRE-CHRISTIAN CROSS ON BRITON COINS AND MONUMENTS AND OF THE "CELTIC" AND "TRUE" CROSS IN CHRISTIANITY
Izrael elveszett törzsei - Indiánok?
Jewish Communities Worldwide
* Abayudaya (Uganda)
* Anousim
* Cameroon
* China
* Ethiopia
* Ghana
* India
* Lemba
* Mexico
* Nigeria
* Portugal
* Suriname
* Uganda (see Abayudaya)
Hét titán regénye
the X haplogroup has primarily been found in parts of Spain, Bulgaria, Finland, Italy, and Israel. In July 2001, a research letter was published in the American Journal of Human Genetics, relating that a few people with the 'X' type had been identified in a tribe located in extreme southern Siberia.
These people, called the Altasians, or Altaics, as Russian geneticists refer to them, have always lived in the Gobi Desert area. Archaeologists and geneticists are certain that the presence of "X" in America is not the result of historic intermarriages. It is of ancient origin. In
addition, the 'X' type has now been found in the ancient remains of the Basque. Among Native American tribes, the X haplogroup has been found in small numbers in the Yakima, Sioux, and Navaho tribes. It has been found to a larger degree in the Ojibway, Oneota, and Nuu-Chah-Nulth tribes.
Cayce readings is the presence of haplogroup X in ancient Basque mtDNA.
Genetikusaink szerint az X mtDNA aránya a magyar népben nem éri el az 1 %-ot. De annyi mindent mondtak már..
Kaukázus
'Ibhria. - 1. L. Hispania. - 2. A byzantiumi íróknál e néven; uj perzsáúl Gurg és ebből Georgia, azért most is így nevezzük, vagy pedig oroszul Grusiának; nagyobbára termékeny síkság volt a caucasusi Isthmuson és a Felső Cyrus folyó mellékén. Határai Nyugaton Colchis (a Moschusi hegyek), Északon a Caucasus, Keleten Albania (az Alazonius nevű folyó), Délen Armenia volt.
Mai fővárosa, Tiflisz, csak Kr. u. a 6. században épült. Trajanus óta az ország névleg a római birodalomhoz tartozott, Julianus idejében azonban megint a perzsák fő uralma alá került.
Iberiának magasabban fekvő részét a Moscoi, Mescoi lakták (l. o.). - Strab. 11, 499 sk. Plin. 6, 10, 11. Plut. Pomp. 38
Lan
The River Lune, which (subject to some puzzling sound changes) accounts for the first part of Lancaster and Lonsdale, may have a Celtic origin, and one explanation of its meaning is 'health-giving river'.
Érdekesség
Angolul Varga Csabától
Tájnyelv
Szemurak Skandináviában
Még szerencse, hogy nem a skótok lakták IBERiát anno! Bizonyára sokan asszociálnának a öreg skót "ee=szem" és a "ber=parázs" alapján a nyuszira...
Varga Csaba szerint meg többet loptunk a szomszéd angol néptől, mint a finnektől a finnugor őshazában.. (szavakban).
A LAN szóval főleg Óceánia felé
találkozunk..
Azért a mesékben mintha megpihent volna Spanyolország területén az Egyiptomból érkező Scota királyné. Pedig elég ördögi hely az..
Skótok. link: http://claw.fw.hu/History/scots.html
Szemmelversz Ignác, akit megIGÉzett a tisztaság
Skótok
ett = eaten (essen, eszik)
e'e = eye (szem)
Sumer
Erre az oldalra csak azért hívnám fel a figyelmet, mert a sumer IGI szót kapcsolatba hozza a tibeti ZIG szóval.
..azért az angol eye (áj) meg hasonlít az ajin-ra... ..meg a turk holdra..
Ha valaki nem tudná, mi az ajin:
A föníciai ábécé betüje: Egy kör, amely kerek, mint a telihold. Az óhéberben ugyanez szemformaként elnyújtva.
A turk AJ pedig HOLD jelentésű.
Az IBER-t pedig ne fordítsuk "izzószemű"-nek, mert napjainkban az meleg dolog...
Kalend
In that part of India, the holiest of holies for the Indians, the names of many towns end in the appendage gaon. In Hebrew, gaon means "genius; great rabbinical scholar." Also in this region is an area that was once the favorite of Yadava royalty: Nashik, the exact Hebrew name for "Royal Prince." Satan is near the district called Khandesh (Land of Cain). There is also a Kodesh. Kod and Khad are Sanskrit terms for "First," "The Beginning," or "God." In Hebrew, Khadesh = "The first day of a Jewish calendar month."
Ellenben a dán "ti=tíz/ten", amely a vask nyelvben
"hamar". (A "három=hiru". Basque berr- ›re-, again, double‹)
Na dene
Vask: *i-zarr 'star/estrella'; *begi 'eye/ojo'; dead/muerto', *oihan 'woods/bosque' = Chechen bcärg, lerg, mott, šira, =eq'a, =al-, ħun; *śu 'fire/fuego'; Basque *siki-ro 'castrated ram'; *siki-te 'castrated goat' = Cauc: Andi ts':ek'ir 'kid', Lak ts'uku 'goat', etc.;
Basque *gari / *gal- 'wheat' = Cauc: Tindi q':eru, Lezgi q:ül 'wheat', etc.;
Em-per-a-tur:
The prefix em in English means to make into, to put into, to get into this prefix.
A "lakodalom" szavunkat a nyelvészek a "lakoma" szóból származtatják. Mondjuk, én ÉNy-Afrikában találtam rá. Az "esküvő" szavunk meg tán kapcsolatba lehet a vask "esku=kéz" (kézfogó) szóval, de a Jenyiszej felé is van valami hasonló.
Alfréd Toth - Baszk-sumer-magyar
Hungarian izzadni "to sweat", izzik "to be plowing"
Proto-Finno-Ugric *äs_- "to heat; to become hot"
Basque izeki "to burn", izerdi "sweat"
Sumerian izi (257x: ED IIIb, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Old Babylonian) wr. izi; izi2 fire; brazier
Hungarian pír "flush of dusk; red colour", pirítani "to toast, to roast", piros "red", pörköl
Proto-Altaic *p'òre "fire; to burn"
Proto-Turkic *ört
Proto-Mongolic *(h)örde.
Proto-Tungusic *puri-/piri-
Basque bero "heat; hot"
Sumerian bir9 "to blow; to flame up" (Oberhuber 1990, p. 59). Inherited Hung.
p-. When EWU (p. 1165: onomatopoetic) keeps denying the
existence of inherited Hung. p-, then the Proto-forms cited above at least prove that also "onomatopoetic" words can be inherited, which implies also the inheritance of Hung. p-. But as the Proto-forms with concrete,
non-onomatopoetic meanings prove by themselves, this word-family is not onomatopoetic, either.
Hungarian sütni "to bake, to broil; to shine (sun)"; sülni "to be baked, to be boiled"
Basque su, sute "fire"; sutegi "fireplace"
Vask
Zsineg
(8)SA-"$E-NA ("sinew-like-thing"), SAIN to C. zain, "sinew, vein, tendon, artery"; (IE sei-no-, "band", listed under se:(i)-, "bind"); (cf. Egyptian *z, "sinew" {Eg. O34 depicts "cord with knot"}); (cf. Sumerian J. 944 + Comb. 1337 = J. 362 +J. 832, glossed Akkadian Sindu, "rope, tie")
sinew = ín, izom, erő, v.mi mozgató lelke (Országh László szótára)
Cici, didi, dada
(9)T[?]SE-"$E-T[?]SE-$E("finger-like-finger-like=pointed=n ipple"), T2IT2EI to C. diti, "nipple"; (IE *dhei-dhei- {in Gothic daddjan, "suckle"}, "teat", listed under dhe/e:(i)-, "suck, suckle"; (cf. Arabic tadyun {for *dâdyun}, "dug"); (cf. Egyptian Coptic ci, "breast")
Edd, eszik
(39)?E-?E-T[?]A-NA-$A ("then-tooth-give-at-perfective), J(*ET)ANI to C: jan (from *j-(*ed)a-n-i), "eat"; (IE ed-, "eat")
Rokonok
Ha netán valaki nem értené, miről beszélünk:
Egyes nyelvészek felvetették a baszk és az észak-pakisztáni burushaski nyelv kapcsolatát. Azt boncolgatjuk. Mert eddig a baszkot csak a káldokkal hozták kapcsolatba, illetve egyesek a magyarral.
Távoli rokonok
There is another mysterious "isolate" language spoken high in the mountains of northeastern Pakistan by some 60,000 people. This is the language formerly known by names such as Kanjut, Khajuna or Werchikwar, and now usually as Burushaski. It is spoken in the Hunza, Nager and Yasin valleys, a mountainous environment best known in the West as a legendary haven of health and long life. The possible connections of this language with Basque and the Caucasian languages have been explored throughout the twentieth century, by, for example, the scholars Robert Bleichsteiner, Karl Bouda, and Hermann Berger.
(gloss)....Burushaski1....Basque....Caucasian2 (modern)....Proto-Caucasian
'horse'......csardá............asto.............csada......................*csada
Basque egur (e-gur) 'firewood': cf. Cauc: Udi gor, gorgor 'pole', etc.
Basque izar (i-zar) 'star', etc.: cf. Cauc: Tindi tstsaru 'star', etc.
Basque ilindi, ilhinti (i-lhinti) 'firebrand, ember': cf. Cauc: Andi V udi 'firewood', etc.
Basque adar (< *a-rdar) 'horn': cf. Cauc: Avar tltl ar 'horn', etc.; Bur. -ltúr, tur 'horn'
A "csardá = ló" szóra keresve?
Nem én mondom
Török szavak a magyarban
Feltűnő, hogy a korabeli életben olyan nagy szerepet játszó sátor török elnevezései nagyon kis számban fordulnak elő forrásainkban. Ennek oka az lehet, hogy a honfoglalás előtti török eredetű sátor szavunk könnyen helyettesítette a török (adir 'sátor' szót. Katonai célú épületet jelentett eredetileg csárda szavunk török előzménye a csardak. A mozgó sereg megállóhelye, szállása volt a konak, amelyből feltehetőleg konok szavunk alakult. etc.
Sátor.
....A csárda szavunk eredete ezek szerint perzsa." (írták az index fórumban.)
Tudós emberek
Finnugar szavunk a csárda, igaz, hogy ez csergét is jelent, dehát a kádbeszedett szőlőszemekből sem lesz előbb bor, hanem must, némelyeknek murci, de hol van még a murci a murtól, az az bortól?
Chard - Beta vulgaris vulgaris cicla (cékla)
Chard (Beta vulgaris var. cicla), also known as Swiss Chard, Silverbeet, Perpetual Spinach, and Mangold, is a vegetable and a Beta vulgaris subsp. maritima. While the leaves are eaten, it is in the same species as the garden beet (beetroot), which is grown primarily for its edible roots. ..nálunk csak a gyökere edible. (ehető)
Bask: Landr
German-Czech: Mangold
Greek: teutlon to sikeliko
Vivaro-Alpine Occitan: Bleda
Mint látjuk, a németektől elloptuk az essen (eszik) szavukat. Az angoloktól az edible (edd) szavukat. A skótoktól pedig az ett (ette fene!) szavukat. Bizonyára a kalandozók...
Vosk-os lovak
Hesp-er-idák kertje
hesp = herél mén, állvány, csődör, tartó, salakdugasz, és a ló (kurd).
Viszont a vask más nyelven csillag:
Georgian: (ქართული):
ვარსკვლავი, vaskʼvlavi = csillag. Kurd nyelven pedig "bask=szárny".
Hesperidák
(a. m. a Nyugat gyermekei), a görög mitológiában az Éjszaka leányai. Nevük: Aigle (a. m. pompázó), Arethusa (a. m. patakzó), Erytheia (a. m. pirosló), Hesperia (a. m. alkonyuló). Az Okeanos partján, az örökös homály határán, az isteneknek a lenyugvó nap sugaraitól bearanyozott kertjében laknak. Itt őrzik az
aranyalmákat, melyeket utóbb Heraklesnek sikerült tőlük elrabolni.
Enni kéne..
Edible - magyarok kiejtve: edd !
1590s, from L.L. edibilis "eatable," from L. edere "to eat," from PIE base *ed- "to eat" (cf. Skt. admi "I eat;" Gk. edo "I eat;" Lith. edu "I eat;" Hittite edmi "I eat," adanna "food;" O.Ir. ithim "I eat;" Goth. itan, O.Frank., O.Swed., O.E. etan, O.H.G. essan "to eat;" Avestan ad- "to eat;" Armenian utem "I eat;" O.C.S. jasti "to eat," Russian jest "to eat").
Eat - kicsit másképp, ugyanonnét
O.E. etan (class V strong verb; past tense æt, pp. eten) "to eat, devour, consume," from P.Gmc. *etanan (cf. O.Fris. ita, O.S. etan, M.Du. eten, Du. eten, O.H.G. ezzan, Ger. essen, O.N. eta, Goth. itan), from PIE base *ed- "to eat" (see edible). Transferred sense of "slow, gradual corrosion or destruction" is from 1550s. Meaning "to preoccupy, engross" (as in what's eating you?) first recorded 1893. Slang sexual sense of "do cunnilingus on" is first recorded 1927. Eat out "dine away from home" is from 1933. The slang phrase to eat one's words is from 1570s; to eat one's heart out is from 1590s; for eat one's hat, see hat.
egyél, edd, evett, eszik, enni
A finnugor származék:
Eszik a finn: nauttia [nˈautːɪa]
v ruokailla [ɹˈuokailla] v syödä [sˈyødæ]
Az "anta" meg "emberevő" a bada nyelvben.
Although linguists have identified African words such as nyam (eat) in Antiguan creole
Arab nyelv: to eat أكل - يأكل
(أكل) akala - yaa'kulu (akl) أكل - ياكل (أكل) akal/kal - yaakul (akl)
Polinéz
'ani, 'ani'ani, 1: v.t., to eat; 'ani agalo, to eat of the sacrifice, used of the priest; ngwane 'ani agalo, the priest's assistants who eat with him of the sacrifice.
Webster - eat
Anatolian ed (to eat).
Blackfoot emese (eat).
Campidanese pappai
(eat, meal),
Easter Island kai (eat). (cigány:kaja)
Estonian sööma (eat) selleks et elada (one must eat to live), et elada (we eat to live)
Faroese eta (eat, feed, minutes)
Flamand eten (eat),
Gullah nyam (ate, eat, eating, eats).
Hungarian eszik (eat, to fare, fed, feed, to chow), Enni (eat, to eat),
Kibosho elya (eat).
Lakhota yuta (eat).
Latvian ēst (eat, taste), kaut kas edams (something to eat),
Lettisch ēst (eat, taste), kaut kas edams (something to eat),
Low German eten (to eat).
Luwian az (to eat), at (to eat).
Érdekességnek: Az "anya" Óceániában:
ina(n) mother, mother's sister, and the other female members of mother's lineage and generation (PCEMP: *ina) *ina
Tau=ember, ama=apa -->Tamana
(Az -ina toldalék kapcsán, amely a regina szóban is szerepel, újra kellene gondolni a "Medina -> Város -> Kastély" nevet is. MED-ina.)
Együnk még!
Tudós virtus
A magyar nyelv ugyan 'rejtőzködően', de több további fontos ótörök eredetű alapszót is megőrzött. Ahogy az Etimológiai szótárak is közlik, "gyümölcs" szavunk előtagja a török 'eszik' igével azonos: a csuvas "simes", az ótörök, oszmán török és karaimi tatár "jemis", a nogáj "jemisz", a tuvai "csimisz", a kirgiz "zsemis" és a karakalpak "zsemisz"="gyümölcs". Ha rendre csak az első szótagot vizsgáljuk: a csuvas "si-", az ótörök, oszmán török, a karaimi tatár
és a nogáj "je-", a tuvai "csi-", a kirgiz és a karakalpak "zse-"='eszik'. Egyértelmű, hogy a "Halotti beszéd"-ben többször is említett "gyümölcs" szavunk első szótagja: "gyü-" tartalmazza a török nyelvű 'eszik' igénket. A magyar 'eszik' ige feltehetően olyan finn-ugor eredetű szó, ami az indo-európai nyelvekkel is rokon. Ez különösen ragozott formájában nyílvánul meg.
Például az orosz 'jeszty' (ragozva: jem, jesj, jeszt...) és a német 'essen' (ragozva: esse, ißt, ißt...).
Kommentész:
4 - Hedy - 2011.03.02 - 03:25:29
...Ritka nagy marhasag. Az orosz 'jeszty' azt jelenti magyarul, hogy 'van'.
A magyar 'eszik' szavunk nyilvanvaloan a nemet 'essen'-bol szarmazik, hiszen mindenki tudja, hogy a magyaroknak tulajdonkeppen nem volt sajat nyelve, osszelopkodtuk a karpat medencei szomszedainktol.
Arpadek mutogatassal ertettek meg magukat egymassal. Olyan alapveto cselekvesre sem volt sajat szavunk, mint 'enni'.
Ez a szep tanulmany lehet, hogy tartalmaz ertelmes dolgokat is, de ekkora marhasag lattan sajna semmire nem ertekelheto.
Másik nyelvész
A fazék, vaj, főz, üst, iszik, eszik szavunk finnugor eredetű, ráadásul legfőbb táplálékunk, a kenyér szavunk is az.
Magyar nyelv
Ikes igék. Játszik -játszani. Alszik - aludni. Eszik - enni.
Alanyi: (singular) eszem, eszel, eszik, (plural) eszünk, esztek, esznek.
Tárgyas: (singular) eszem, eszed, eszi, (plural) esszük, eszitek, eszik.
Minta - "e", mint "eszik".
egyétek
e- abszolút tő, lexikai tő, kötött tő, sz-es v-s tőtípusú igető
gy- a felszólító mód jele
egy- relatív, szintaktikai tő
-étek többes szám második személyű határozott ragozású igei személyrag (Többes szám második személyben múlt időben és felszólító módban az -atok / -etek, -átok / -étek az általános és a határozott ragozás különbségét hordozza (vö.: Velcsov Mártonné 1974: 131).]
Szinoním
Fal: eszik, zabál, étkezik, táplálkozik, nyamnyog
takia szótár:
ani (2) 5.11 to eat 5. no evidence for borrowing
an-aŋ 5.12 the food 5. no evidence for borrowing
Burushaski
Burushaski
Burushaski is a language isolate spoken in the Northern Areas, Pakistan by approximately 60-80,000 people.
ha©úr {hajor, hagur?} = 'horse'
i. ne.... bal-(iÑ)... ka..... ha©or-a.....dol-i
...s/he... door-(PL).. and... horse-PL...hit.I/II/III.PL-I
'he hit the door(s) and the horses'
i. hir.... ka....gus-e....... mi...... mi-ic-en
...man.... and... woman-ERG... we......1PL-see-PL
'the man and the woman saw us'
Burushaski Morphology
ƒurkun ƒurkuy-o 'frogs' (NB ƒurkuc -> ƒurkuc-o)
daman damay-o 'owners' (Berger 1998: 49-50)
síndi-s≥ sínd-áanc 'geese'
-u†is 'foot' -ú†i-˜ 'feet'
lili lili-mi˜~ lili-o-mici˜ 'violets' (Klimov and Edel'man 1970)
balas-u-ik : bird-pl-pl.art = 'some birds' (Klimov and Edel'man 1970: 38)
haƒúr-kuin : 'horseman'
Wiki - hagúr='horse(s)'.
Several attempts have been made to establish a genealogical relationship between Burushaski and the Caucasic languages, with the Yeniseian languages in a family called Karasuk, as a non-Indo-Iranian Indo-European language, or to include Burushaski in the Dené-Caucasian proposal, which includes both Caucasic and Yeniseian.
Balt = alma; 7 = thaló ;
hagór = the horse(x). hagóran = horse-some(x) = some horse.
Kerekasztal
galgí (H,N,Y) 'wing, fin'
~ Cauc: Lak qa 'wing', Lezgi ¨il hand', etc. < PEC *qël#i (NCED 895)
~ Basque hegal 'wing'
§ Bur. and Basque compared by Berger (1956: 7).
-húses (Y) ~ -úsis, -ús (H,N) 'foot'
~ Cauc: Avar °et'é / °et' 'foot', Chechen t'a 'front leg (of animal)', etc. <
PEC
*t'wòµù (~ *µwòt'ù) (NCED 1007)
tur (Y) ~ -ltúr, tur (H,N) 'horn'
~ Cauc: Avar \:ar, Chechen kur 'horn', etc. < PEC *\wërV (NCED 771)
~ Basque adar 'horn' (< *a-rdar)
§ Bur. and Basque compared by Berger (1959, p. 34, note 57).
bar (H,N,Y) 'small valley, ravine, gorge'
~ Basque ibar 'valley'
§ Bur. and Basque compared by Berger (1956: 7; 1959: p. 28, note 39).
`i (H,N) 'fireplace, hearth'; cf. `útum (Y) id.
~ Cauc: Ingush c'i, Lak c'u, etc. 'fire' < PNC *c'5jë 'fire' (NCED 354)
~ Basque su
'fire'
§ Bur. and Basque compared by Berger (1956: 17).
balás (H) ~ baláJ (N) '(larger) bird'
~ Cauc: Avar ¨álo 'jackdaw', Adyge q:¦aaa-± 'crow', etc. < PNC *™HwùSV
(NCED 460; a denotes a voiced lateral fricative)
~ Basque bele ~ bela ~ belatzaga, etc.
'crow, raven'; belatz 'sparrow hawk'
§ Assumes *™w -> b in Burushaski and Basque.
Tinó: Avar t!ínu 'bottom' (< *H\!=nƒ) = Bur. táno 'rectum'
buB (H,N) '(ungelt) male goat, 2 or 3 years old' ~ Cauc: Lak bu7ca (< *buc-7a?) 'he-goat (1 year old)', Rutul bac'i 'small sheep'
hagúr ~ hagór = 'horse'
~ Cauc: Kabardian x¦Xra 'thoroughbred horse', Lezgi 7¦ar 'mare', etc. < PNC *farn² (NCED 425)
~ Basque behor ~ bohor 'mare' (if < *(H)weH(w)or, or sim.)
Bővítmény az alább emlegetetthez:
Rutul bac'i 'small sheep'
Pesti István 2012 február
Ibérek 1.részNyitóoldal