A ló

Vadló
A vadló (Equus ferus) Eurázsia mérsékelt égövi területein oshonos páratlanujjú patás állat. Egyik alfaja a közép-ázsiai sztyeppeken élo, fuevo, 124–145 cm marmagasságú Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalski). A mongóliai Góbi-sivatagban ma már csak 250 példányra becsült állománya él, Kínában pedig jelenleg is tart a visszatelepítésük.

A ló idegen nyelvekben
Angol: horse. Breton: marc'h. Bulgarian: kon. Ngiyambaa: yarraaman. Mongolian: morʹ. Nama: hab. Mandarin: mǎ. Chuvash: laša. Pali: assa. Czech: kůň. Oriya: ghoṛa. Campidanese: egua. Serbo-Croatian: kony. Georgian: hune. Xavante: awaru. Northern Kurdish: hesp. Mon: cheh. Basque: zaldi. Greek: Ancient: ἵππος m (híppos). Hawaiian: lio.

A ló himje a mén (stallion, csődör), nősténye pedig a kanca (mare). Geld: Tekintettel a lovak szaporodási erejére a haszonállatokat rendszerint ivartalanították. Mert párzás idején irányíthatatlanok lettek volna.

Finnugor kór

Merjünk kicsik lenni
A ló szavunk
A ló szavunk az ugor (magyar) alapnyelvbol ered, más rokon nyelvekben is hasonló szót használnak ennek az állatnak a megnevezésére (osztyákul például lau a neve, Estonian: hobune, Finnish: hevonen, Moksha: laša, lišme, Pali: assa, Votic: opőn. Említést érdemel az is, hogy a lovak, csikók korára vonatkozó hagyományos kifejezések (elsofu, másodfu, harmadfu) hasonló logikájú megfeleloi a többi ugor nyelvben is ismertek.

Másik finnugor
Népünknél is megszokott volt a lovas temetkezés, akárcsak más lovas népeknél. Honfoglaló magyar sírokból azonban nem kerültek elo egész lócsontvázak, csupán az állat feje és lábcsontjai. Sok sírban csak a lószerszámot helyezték az elhunyt mellé. (Jelképes lovas temetkezés.) A magyar nyereg a honfoglalás óta a 19. sz. végéig kevesebbet változott, mint a sztyeppi nyergek ugyanezen ido alatt. Ugyanis a Kárpát-medencében nem fejlodött ki a faáthidalásos nyeregszerkezet, s a tiszafüredi, az igmándi készítésu parasztnyereg csakúgy, mint a kárpitozott ülésu úri nyereg a 7–8. sz.-i sztyeppi nyereg szerkezetét orizte meg a közelmúltig. A részleges lovastemetkezés Kináig vezeti vissza őseinket (Érdy). Akár a padmalyos sírok. A Diego a+ vércsoport pedig Közép-Amerikáig.

Primitív magyarok
A.történettudománynak azt a megállapítását, hogy a mai magyarság finnugor oseinek és török oseinek elso találkozásakor a török a hódító volt, a finnugor, vagyis az elomagyar nyelvu fél pedig a hódított, foként azzal okolják meg a tudósok, hogy az elomagyarok nem lehettek, nem voltak lovas harcosok, a velük legeloször a Kr. utáni elso századokban találkozott törökök pedig, az úgynevezett ogurok, olyan lovas harcosok voltak, mint a késobbi, történeti korbeli magyarság. • Azt a muveltségbeli elsoséget pedig, melyben a török nyelvü ogurok a finnugor nyelvu elomagyarok fölött lettek volna s amelybol kivilaglanék az, hogy a magyar nyelvu elem nemcsak a mesterségekben, hanem politikailag is, nemzetalkotó öntudat dolgában is mélyen alatta volt a török nyelvu elemnek.
Oroszok
Az oroszoknál a ló neve lósagy, amit bizonyára a magyarok lerövidítettek. A lósagy török eredetu, a csuvas laš̬a lehetett az etimon Fejes László szerint, ha nagyon lasza-n vesszük az eredetet. Bár Lhaszaig hosszú az út.

Sudár doktor lovai
A nyereg párhuzamai a legközelebbi rokon nyelvekben, a vogulban és az osztjákban találhatók meg, és török jövevényszónak látszanak. A kápa a latinból került át a magyarba, a sellicappa (’nyeregsüveg’) részleges fordításaként. A heveder ismeretlen eredetu (1395). Szintén az obi-ugor nyelvekben találjuk meg a fék párhuzamait.

obicis < *objicis < osl *opi-jecis > fu *pejeki > ug *peki, *pek > m fék;

A kantár bizonyosan török eredetu, de kései felbukkanása és párhuzamai miatt valószínuleg honfoglalás utáni jövevényszavunk, éppúgy, mint a nyeregtakarót jelento csótár (csador? "codar=sátrat verni") is. Az eloször 1075-ben feljegyzett kengyel magyar szó, amely a ’karika’ jelentésu, mára kiveszett kégybol származik. A zabla feltehetoleg a szlovénbol került a magyarba (elso lejegyzése: 1395), és a korábbi magyar emlot szorította ki. A gyeplo török jövevényszó, feltehetoleg még a honfoglalás elottrol.

Finnugorok. A fék az ugor kori nagy lótartást illetoen óvatosságra int, mert az ugor alapalak csak a déli ugor nyelvjárásokban volt meg.

Magyar kor

Merjünk nagyok lenni
Lo- szóösszetételekben
Lókörömfü: az antik világban köhögés és rekedtség elleni gyógynövényként alkalmaztak. Erre utal lat. Tussilago neve is, amely a lat. tussis ’köhögés’ képzett származéka.
A lókörömfü elnevezésnek az a magyarázata, hogy a növény levele a ló lábnyomát formázza. Benko József révén került a növénytan magyar szaknyelvébe; valószínuleg erdélyi etnobotanikai terminus. Idegen nyelvi megfeleloi a német Roshuf, illetve a francia patte de cheval (NclB. 416), mindketto szintén a Tussilago farfara. A népnyelvben ismeretes a lókörömfo ’Chionodoxa’ jelentésben is (a tavaszi virág társneve a hóéke, amely a görög chion ’hó’, és doxa ’hírnév, dicsoség’, illetve a német Schneestolz megfeleloje).

[Luo / Lio]
Meaning: camel, white horse with a black mane (archaic) Luo is a Chinese surname, also known as Lo in Wade-Giles romanization Chinese A "lo" fekete sörényü fehér lovat jelent a net tudása alapján.
Ló horse = Hawaiian lio. Mint látjuk, a magyar "őshazától" (Hawaii) Kinán át a ló szavunk elért a finnugorokig, majd a Kárpát-medencéig. Persze, a "ló" marha jelentéssel Afrikában is megtalálható.

Nyereg szavunkat vehette át a sosemvolt proto-ugric nép: *närka. Az angol lóruha (nyeregtakaró) az azerjbajdzsáni nyelven loru. A nyereg más nyelveken.
Kápa
Kápa szavunk latin eredetü, s a latin cappa-nak van ’egy fajta fejfedô’ jelentése is, ami például az angolba és a németbe ugyancsak bekerült szóban szintén tovább él (vö. ang. cap; ném. Kappe). Ennek eredete pedig a magyar "koponya" illetve a szanszkrit "kapala", ami fej jelentésü.

A lovat a szájába tett zabla (magyarul "fék", lásd még: szarko-fág, fog) segítségével irányították. A kantárszíj jobbra-balra húzásával fordult a ló a megfelelo irányba, az egyszerre meghúzott zabla pedig megállásra késztette a lovat. FEK = kurd "száj". (Finnish: jarru. Greek: fréno. Czech: udidlo. Russian: udilá.)
Nagy elörelépés volt a nyereg és a kengyel feltalálása. A puszták népe a nélkül is megülte a lovat, de a harcokban biztosabb ülésre volt szükség, pláne a hátrafele nyilazáskor, vagy a közelharcban. A nyereg szavunk DK-ázsiai eredetü, de a legtöbb nyelvben csak sima "ló-szék" (sed-ló) lett, még a lovat más szóval megnevezoknél (kony) is. Lásd a lengyel sidlo.
A lovas a vágta ütemében ülö-álló mozgást végez, ami a hölgyeket kényes helyen eröteljesen érintette. Ezért a nöi nyereg eltér a férfi nyeregtöl.

Hám
a ló igába fogására szolgáló szerszám, amely a ló szügyére fekvo részével, a szügyellovel vagy húzóval veszi át az állat erejét.
Hám - lószerszám
A szer jelentése ('csoporthoz, fajtához tartozó holmi'—>-) 'felszerelés, szerszám, eszköz'; a szám ('fajta') jelentése elhomályosodik (=3), a 'felszerelés, szerszám, eszköz' jelentésü szer képzete dominál. Nyeregben a lovas, az igás ló hámban. A hám kötelekkel (istráng) csatlakozott a kocsi elején levo "kisafa"-hoz, s azzal húzta a kocsit a ló.

Nagy kocsival
A középkori Európa lénye­ges újításokat vitt végbe a szekér konstrukciójának és a fogatolásnak a fejlesztésére. A lovakon megjelent a szügyhám és a vállhám. Az elso tengely és a kocsiszekrény közé egy szeg (derékszeg) köré forgó alkatrész, a fergettyu beiktatásával a szekér mozgékonysága, fordulékonysága lényegesen megnott. Egy további újítás a szekér hosszának változtatását tette lehetové az elso és hátsó tengelyt a kocsiszekrény alatt hosszanti irányban összeköto rúd, a nyújtó révén.

Hám
Valóban, megvan a ‘Hame’ a németben is, Azonban egy André-Georges Haudricourt nevü francia tudós és nyomában a nyugat-európai jármukutatás, meg van gyozodve arról, hogy a ‘hám’ a magyarokkal került Európába!
A Kárpát-medence a kocsigyáráról híres, s ne lett volna szavunk a lószerszámokra? Bár a "Ellik, emlö" nekem gyanús, hogy magyar szó lett volna (lovas értelemben)! A hám a lószerszámnak az a kenderbol v. szíjból készült része, mely a szügyet és a törzset fogja körül, amelyhez kapcsolódik a vontató rész, az ish-tráng. Tróger – ‘hordár, alkalmi rakodómunkás’. tärgu= “market”. Markt: Cseh/Szlovák: trh. Latvian: tirgus. Russian: jármarka. Albanian: treg. Moore: raaga. Tal-iga > tragacs. Húz (ci-pel > erejéhez képest nagy terhet visz.). A taliga 2 kerekü kordé s húzzák, a tragacs egy kerekü és tolják.

Kantár
A kantár vminek az elhelyezésére v. vivésére használt, szögre, vállra akasztható, szíjból v. zsinegbol, olykor háncsból készült ritka hálóforma tárgy.
Talán ótörök eredetü: csagatáj kantar (‘rövid gyeplo’); ujgur kantar- (‘kötoféket tesz a ló fejére’). Német: kandare. Cigány: kantari. Javanese: kendhali. Gagauz: yular [T yular, from OT *jular]. Volt valaha egy ótürk nyelv, s a magyarok annak *qantar szavát vették át. Csak a török népek ignorálták ösi szavukat. Bár a csagatáj mellett szól: "kantár szíja forgandóban.."
A gyeplö szavunk is a töröktöl jöhetett: Ótörök eredetu: csagatáj jiplik, oszmán-török iplik, türkmén jüplük (‘fonal, kötél’).
Gyeplö
Két végével kétoldalt zablához kapcsolt hosszú szíjkötél, amellyel a befogott állatot irányítják. A CzF Szótár szerint: „Eredetileg hosszú kötél vagy szíj, melynél fogva a gyepen legelo barmot, különösen lovakat mintegy pányván tartották, s etették.”

Heveder ‘szalag, szíj a nyereg felcsatolására’; ‘széles, eros szalag’. Ismeretlen eredetu szó.
Rögzítoelem - heveder
(hev-ed-er, vagyis: öv-ed-er) fn. tt. heveder-t, tb. ~ek, harm. szr. ~e. v. ~je. Eredetileg valószinüen öveder, az öv gyöktol, mint jelentéseibol gyanítható. Általán eszköz, mely valamit kerít vagy oldalaslag takar, valami fölött elnyúlik, s ahhoz ragad. Czu-Fo: gyev = hev, höv, öv: gyeveder, heveder.

Kengyel
Gagauz kengyel:özengi [T üzengi, Az üzängi, Tk üzenggi, from OT *üzänggü] : stirrup (Rajki András). A kengyel szavunkhoz nem találtam hasonlót, ha csak a kurd cengel-t nem tartjuk hasonlónak. /çengal From Avestan anku- "hook". TochA: ankar./ A török çengel=hook feltehetöen óperzsából átvétel. Ällítólag az elsö kengyel egy kötélhurok volt.

Üzbég cangal=claw,talon. Qarmoq= fishhook. Tajik: cangol=claw. Hindi: cungal/pańja. Macedonian: kandža. Sarikoli: "cangal=claw, talon" (Ishkashmi detto).
Wakhi: puk, Sarikoli: Pok: hump-backed. (Formózán a pok az spider jelentésü. Ugye, a Megyer törzs útja.. Vagy csak a jue-chi?) A "Pok-ta-Pok" egy ókori maya labdajáték from the Yucatec Maya word "pokolpok".

Elképzelhetö magyar etimológia még. Lehet ugyan a "kegy=kéz" (mordvin) is az alap, mert lehettek emberek (idösebbek), akiket kéz tartásával segítettek fel a lóra. S ezt a kezet helyettesítette a kengyel. De a "gyal=lány" is lehetett kiindulási alap.

Ugor-török háború
eskü: Lehetséges török eredetu (WOT 338–343; H 2017: 31–34). Honti: Ebben az esetben Honti is foglalkozik a szó esetleges török kapcsolataival, nevezetesen az and ic- ’esküt inni’ kifejezéssel, majd megjegyzi (H 33): „Nekem nagyon kétségesnek tunik, hogy egy ant ickü ’(ivással) esküt tesz...
Amikor esküt teszünk, akkor kezünket felemeljük, s a zárt ököl mutató- és nagyujját kiegyenesítve feltartjuk. Ezzel is felhivva a jutalmazó (Jupiter) és a büntetö (Szaturnusz) hatalmakat cselekedetünk értékelésére. Az "eskü = kéz" tagalog nyelven.



link:
A ló a történelemben
Ugorok, ahol a lószettröl és a nyeregröl írtam.

Pesti István 2023 április


Nyitóoldal