A ló


Horse

Lovas nemzet


Mivel lehetne mérni a lovak történetét. Azokét a lovakét, melyek ha nem is önszántukból, de tevőlegesen óriási részt vállaltak választott társuk, az ember nagyra törő terveinek megvalósításában, s szó szerint húsukat, vérüket, gyorsaságukat, kitartásukat s az életüket adták egy másik faj érdekeiért. Ha nem fonódott volna össze az ember és e nemes élőlények küzdelmes, sokszor heroikus története, ha csak a mezőgazdaságban földművelésre és a húsáért történő tenyésztésre korlátozódott volna létük. Soha nem ihlették volna meg művészek százait, kik lenyűgöző alakjukat, s csodás tulajdonságaikat a pillanat varázsába zárva őrizték meg az örökkévalóságnak.

EGY TANKÖNYVISMERTETÉSBŐL:
A tankönyv 65. oldalán, a termékeny félholddal foglalkozó leckén belül kerül sor az indoeurópai népek vándorlásának említésére. A könyv kijelenti, hogy az indoeurópai népek háziasították a lovat Kr. e. 4000 táján. Ugyanakkor az oldalszéli definíció e népcsoportról elmondja, hogy ???törzseik a Kr. e. II. évezredben tűntek fel". Az ellentmondás a két adat között nyilvánvaló. Honnan tudhatnánk, hogy ők domesztikálták a lovat, ha még nem is léteztek? (A Kr. e. II. évezredre általában vándorlásuk kezdetét szoktuk tenni.) Itt jegyezném meg, hogy a ló háziasítását illetően számos ellenvélemény született az indogermanisztika álláspontjával szemben, amelyek szerint sem a ló megszelídítése, sem a lovaglás, sem a sokat hangoztatott harckocsizó életmód, "harckocsizó lovagok" ("Streitwagenritter") jelenléte nem mutatható ki az indogermán népeknél (lásd Götz László: Keleten kél a nap, Püski, 1994, hivatkozva F. Hancar munkájára – Das Pferd … 1956). Ugyanezen leckében látható egy térképvázlat az indoeurópai népek szétvándorlásáról. Ezzel kapcsolatban ismét utalnék Götzre, aki – többekkel egyetemben – megkérdőjelezi a szkíták, szarmaták, stb. "irániságát" (utóbbiakat egyébként Hérodotosz azon megjegyzése alapján tartják indoiráni népnek, hogy nyelvük hasonlított a szkíták nyelvéhez!).

Magyar lovastengerészek a Hawaii szigeteken

Távoli tájakon

Ka lio leha = A ló lusta.
Te ló!
lio hei hei = lóverseny
lio: Horse (perhaps derived from lio2 or, more likely, a shortening Tlio)

Még ez is ?!!
Hale o Lio Lahui'ae'a (House of the Gypsy Horse)

Magas lóról

... he beat the bed lo *-i it of bugs ... he taught the boy to <-» the high horse ... -ir>lío. he rode the high horse ^гй»о-та'*е£о£фр*'са.йй>. they are ...

A ló - pár nyelven
(le) ‘cheval’ French (France)
(o) ‘cavalo’ Portuguese (Portugal and Brazil)
(il) ‘cavallo’ Italian (Italy)
(el) ‘cavall’ Catalan (Spain and southern France)
(el) ‘caballo’ Spanish (Spain, Argentina, Mexico)
‘pferd’ German (Germany)
‘paard’ Flemish (Belgium)
‘paard’ Dutch (Netherlands)
‘perd’ Afrikaans (South Africa) 
‘hevonen’ Finnish (Finland)
‘häst’ Swedish (Sweden)
‘hest’ Danish (Denmark) & Norwegian (Norway)
‘hestur’ Icelandic (Iceland)
‘lò’ Hungarian (Hungary)
‘cal’ Romanian (Romania)
‘kòn’ Polish (Poland)
‘kon’ (koHb) Belarusian (Belarus) & Russian (Russia)
‘konj’ (koHb) Macedonian (Macedonia), Serbian (Serbia), Croatian (Croatia), Bosnian (Bosnia) & Slovenian (Slovenia)
‘kon’ (koH) Bulgarian (Bulgaria)
‘kin’ (kiHb) Ukrainian (Ukraine)
‘beygir’ Turkish (Turkey)
‘capall’ Irish (Ireland); also 'eoch' (Irish - Gaelic)
‘ceffyl’ Welsh (Wales)
‘cuddy’ Scottish (Scotland)
‘yarraman’ Aboriginal (Australia);

Üma = ló, japán
The word horse in Estonian is HOBUNE.

..még lovak

Arabic: Faras
Chinese: Ma
Danish: Hest
Finnish: Hevonen
Gaelic: Each
Greek: Alogo
Hebrew: Soos
Indonesian: Kuda
German: Pfeerd
Baszk: zaldi
Hindi = Ghora = घोड़ा
The animal 'Horse' is named as follows : in Sanskrit (classical indian language) it is 'Asva' (pronounsed as Aswa).
Kudirai - Tamil

Keltáknál:
The Irish Gaelic word is capall. The Scottish Gaelic is each. The Welsh word is ceffyl or march. The Cornish word for Horse is Margh. There is not a single Celtic language but six.

Magányos ló

ashva = horse/ló, szanszkrit
hesp = herélt mén, állvány, csődör, tartó, salakdugasz, ló (kurd)
horse = குதிரை kutirai గుర్రము gurramu (tamil,telugu)
horse = бӕх bäĥ hesp ھه‌سپ آس ās اسپ asp اسب asb асп asp (oszet, kurd, pashto, dari, perzsa, tadzsik)
horse = अश्वः; हयः aśvaḥ; hayaḥ घोड़ा gʰoṛā گھوڑا gʰoṙā घोडा gʰoḍā ঘোড়া gʰoṛā ঘোঁৰা gʰõrā ਘੋੜਾ
gʰoṛā ઘોડો gʰoḍo އަސް as ˙(sanskrit, hindi, urdu, marathi, bengáli, punjabi, gujarati, divehi)
horse = 马 馬 mǎ 馬 うま uma 말 mal ม้า́ សេះ seḥ ngựa kuda كودا kuda kabayo soavaly
(Chinese - Japanese - Korean - Thai - Khmer - Vietnamese - Malay - Indonesian - Tagalog - Malagasy)
horse = Moria morin морь морин мөрн мурин (Mongolian - Buryat - Kalmyk - Evenki)

horse = at at at at at ат ат ат ат ат ot ئات at ут ат; сылгы аът
(Turkish - Azerbaijani - Crimean Tatar - Turkmen - Tatar - Bashkir - Karachay-Balkar - Kumyk - Kirghiz - Kazakh - Uzbek - Uighur - Chuvash - Yakut - Tuvan)

Vesszőparipa

Hírünk a világban

Etruszk laukh/lux > Hung. ló (horse);
Hungarian shares a vocabularywith Mansi and Khanty for horses and wagons that is borrowed from Turkic (e.g. Hung. , M. low {horse}

Note also that Latin LǓCUMO, LǓCǑMO, LUCMO, -ONIS was a 'title given to Etruscan princes and priests' which, according to {alinei}, could be analysed as horse-man, knight, nobleman according to the Magyar ló 'horse' + hím 'male'

Kínában MA=ló
Nahali mav horse and Dravidian terms (Tamil "horse" a.o.), cf. Burrow and Emenau 1986, 425, N 4780;

In later Hittite texts, besides a sacred horse, Erama, a deified horse (written logographically DANƒE.KUR.RA "the God-Horse",
The Hurrian Dative Plural form iÍÍiyanaÍa "to the horses" in the ritual text quoted above contains a postposed (suffixed) definite article and a morph of the Plural. The stem iÍÍiy- "horse"
Adygh ÍP "horse".
Iranian: Avestan aspa- "horse", aspâ- "mare", asp(a)ya- "belonging to horses,.. (Sztálin elődje meg Aspar volt?/
Old Persian asa- in asa-bâr-ibiÍ "riders";
dialect of Ormuri yâspa "mare",
Hurrian eÍÍe "horse"
Hieroglyphic Luwian as/zu(wa)- "horse" /ANƒE.KUR.RA "horse" in Cuneiform Luwian
aÍÍu- "horse" in Luwian
ló = kuda (indonéz);
Vajon a HIPPO - IPPO - NIPPON - PAN helyes fordított sorrend?

Finnugor őstörténet
Iráni jövevényszavak:
Nagyon korai átvételre utalnak a lovas kultúrával kapcsolatos olyan szavak, amelyek más ugor nyelvekben is megvannak. Ezeket keletiráni (jüecsik) nyelvekből származtathatjuk. Ilyenek például:
ugor *loɣɜ 'ló' < keletiráni *loɣɘ 'ló' < *vlaɣɘ < *vɘlaɣa < óiráni *bāraka 'ló' ugor *newrɜ ~ *neɣrɜ 'nyereg' < keletiráni *nɘɣer < *nɘwer < *nivara 'nyereg' (vö. szaka nyūrr 'lószerszám') ugor *pekkɜ 'fék' < keletiráni *pekkə < *pextka < óiráni *paxštaka 'megkötés, kötőfék'
Innét láthatjuk, hogy a fék szavunk az ősmagyar (ugor) pekk szóból származik, csak közben megtanultuk kiejteni az "f" hangot.
A "keletiráni" nyelvek pedig másképpen "jüecsik" nyelvek, amelyből talán a "jüe" a "kelet" és a "csik" az "iráni"? ..vagy fordítva?...:-)

A "ló" szavunkat csak a hawaii nyelvben láttam ("lio") és az etruszkban ("laukh"). Minden más nyelvben nagyon eltérő volt a szó.


Karacén
Lengyel huszárruha - Báthory Istvántól számítva...
Ez is egy nézet..
Bár a legtöbb nyelvben a könnyű vértezetű lovas katonát a magyarból átvett huszár szóval jelölik, azért illik megjegyezni, hogy eredetileg nem magyar szóról és nem magyar találmányról van szó. Bár már az 1400-as évek elejéről származó okmányok említik a huszár szót a mai formájában, valószínűleg a latin cursor (futó, futár) lehetett az eredeti esetleg, az olasz corsarius, illetve corsaroa (kalóz) ami a délszláv hurszar ("rabló") formán keresztül kerülhetett a magyarba.

A huszárok valóban föltették a szárnyakat, de csak akkor, amikor bajtársaikat temették, és angyalokként jelenítették meg magukat.

Képek egy fórumon.

So the first Hussar regiments were the light cavalry of the Black Army of Hungary. Eredetét tekintve említik a "husz-ár"-t, mint 20 fős alapegységből képzett nevet, mások a szerb rabló "gusar" változatát látják a "huszar" szóban.
Nekem egyik sem tűnik reálisnak, de most nem jut eszembe a jobb etimológia...

HUSAM (????): Arabic name meaning "sword."

Vatra
An early Iranian borrowing with a still unexplained initial *v- is a common Balkan-Carpatian areal term for "hearth/fire": Albanian vatër, vatra "hearth; fireplace", Rumanian vatrA "fire", Gypsy vâtro/-a "campfire > camp", Hungarian vatra, Slovene vatra, Serbian vatra "fire" (Uiva vatra "living = sacred fire"), Czech vatra, Polish watra, watrzysko, Ukranian vatra, vatryÍÇe, Russuan vatr-uÍka "a traditional cake filled with cottage cheese".
Horse
Ez valami olyasmit állít, hogy a szlávoknak iráni kapcsolódása van. De magyar is? Biz' Isten VATRA magyar szót nem ismerek.. Bár attól még lehet ilyen..
horse = asi (Sarane, Suriname)

Különös koponya

Melléktermék:  "Capistrano" is an Italian Surname that often means "captain". Kapucnis? (hood?)

Latin csuklya:
1. cucullus,
… köntöshöz varrott csuklya kámzsa b kúpalaku …
palliolum,
2 fejtakaró csuklya …

Eredeztetik a "capuche" szóból is. Septimania területén: Capa, cappa : fejfedő A szanszkritban "koponya=kapaalah". Óceániában "kapa=kéreg".

Engelhardt (San Juan Cap- istrano, p. ... According to local tradition, the meaning of the Indian word is 'home of the frog,'

Egy fórum

Does anyone know the meaning of istrano? Its from an old text of Pietro Bembo. Heres the context: "Ancora vera, poi che ella da istrano e da giudicoso uomo gli e' data"

"estraneo", "unfamiliar, stranger". (Iscuola ) Érdekességnek - Cikádor
The name "Batia" means "monastery." The town began when some monks arrived from Sicily, around the year 800 A.D

... de Le n' family lived in La Casa istrano Ceiling Fan by Casablanca Snow White with ...
San Juan Capistrano - isten
I think if those swallows were part of Greek Mythology they would most likely be returning to someplace with a more Greek God sounding name like, San Juan Zeus-istrano.

GYARMATHY SÁMUEL még másképp gondolta az I-skola, i-stallo(ne) szavakat.
GYARMATHY SÁMUEL az idegenből átvett szavak felsorolásával szemlélteti a mássalhangzó-torlódás szóeleji (pl. Iskola, Oskola, Ispiritus, istarása, ispotálly, István, Estván, Istáló, Ispárga, istáp, istrang; sorof, Soróf, Kelemen, Kalára, Kaláris, tarágya [’trágya’], tarágár [’trágár’], darága [’drága’], Királly, Kalász, Kirisztos ’Krisztus’, Perém [’prém’]; Kalastorom, mustorálni stb.) feloldását (Okoskodva Tanito magyar Nyelvmester. Elsö darab. Kolo’sváratt, 1794. 39-40, illetőleg Második darab. Kolo’sváratt és Szebenben. 1794. 39-40). Az előtét- (István, Estok, Oskola), a bontóhang (Palántalni, téréfa, toromfolom, Perefektus) s az epenthetikus (Tempolom) hangok betoldására említ adatokat".

stallo

Az istálló szó a régi magyar nyelvben a lovak épületét jelölte. Egyszerűbb, de szintén a telken és a lakóház közelében épült istállók neve a nyelvterület középső harmadában (Palócföld, Nagyalföld) ól, lóól, keleti részein – főként Erdélyben – pajta, lópajta. Maga az istálló szó a 13. század legvégén tűnik fel először hazai forrásokban. Feltehetőleg az olasz stallo átvétele, és a 14. századi szövegekben válik gyakorivá. Formájára, építőanyagára a régi források ritkán utalnak. A Debreceni kódex (1519) így értelmezi: "istallonak neueztetik, mert iazol is vala ot" (idézi Szabadfalvi J. 1970a: 159).

Kisdobos

Nézzük meg, mennyire szláv a "sztol"! Az asztal és a szék is lábakon áll, az orosz sztoj=állj, sztojáty=áll, az összefüggés világos. Az első "sztol"-ok nyilván négy lábból álltak, a tetején meg egy lap volt, ha kicsi lett, szék lett, ha nagy lett, asztal lett. Az asztal, a szék, mint kép; egy lábakon álló fedett építmény. Ide tartozik a német r Stall=istálló, az angol stall=rekesz, állás, boksz(istálló) és a latin stabulum szintén istállót jelent. Stop, itt álljunk meg egy pillanatra! A latin sto szó jelentése=áll (nem mozog), ebből lett az angol stop szó épp úgy, mint a szláv asztal, szék és az állással kapcsolatos szavak. Megdől a szláv eredet?

Idegen szavak nyelvünkben

Az ómagyar korban különböző jelentéskörből származó szavakat veszünk át az olasz nyelvből. Így növények és állatok neveit (pl. egres, füge, mandula, narancs, saláta, spárga; szamár stb.), a városi életre utaló szavakat (pl. bolt, bordély, piac stb.), a hadakozás és a hajózás műszavait (pl. bástya, lándzsa, pajzs, falkonéta ’kisebb ágyú’; gálya, part, rév stb.), illetve különböző más szavakat (pl. fátyol, tafota, istálló, lugas, mankó, remete, szerecsen

India

India egy régi országa Kún-tala néven hivatott, sőt az Indiában lakott régi népek között az Indus vize körül Hunias nevű nemzet említtetik.

Van, akinek fáj... - koma sutra
Megemlíti, hogy Satakarni Satavahana, Kuntala királya, szerelmi szenvedélyétől felajzottan agyonszorította feleségét, Malayavatit, egy igen szenvedélyes, ollószerű ölelés, azaz kartari közben.

Vízesés - kép
Ház északon

Crazy Horses
similarly the word Ghot or Ghora (horse) was derived from an unknown non-Aryan origin word Ghutra or Hotra and from the combination of these words (Shali and Hotra), the sanskrit word Shalihiotra (Ohora or horse) has been formed.

Száli
the words Sāt, Sād or Shāli, the prefix of these names are of Kolorigin and they meant horse.
Turan
The word 'Vahana' is a Sanskrit form of" Han" or "Hapan" of Munda langauge which means son.
According to him "Sat is a corrupt fonn of 'Sapta' which means seven. 'Saptavahani' is one of the names of sun, thus Satavanana was a Suryavanshi king, seven horses are the vehilcle of sun. The coins of Satavahana have a symbol of sun or Surya, known as 'Ujjaini symbol' the'S' of Satavahana can be related to its Prakrit form 'sattavahani' (Sanskrit, Saptavahan).

the Saka era is called the Salivahana era, an era founded by Salivahana.

Lovas nemzet a magyar - ohora

Horse etimológia

O.E. hors, from P.Gmc. *khursa- (cf. O.N. hross, O.Fris. hors, M.Du. ors, Du. ros, O.H.G. hros, Ger. Roß "horse"), of unknown origin, connected by some with PIE base *kurs-, source of L. currere "to run" (see current). Replaced O.E. eoh, from PIE *ekwo- "horse" (see equine). In many other languages, as in O.E., this root has been lost in favor of synonyms, probably via superstitious taboo on uttering the name of an animal so important in I.E. religion.

Rossia

.. from Old English hors, from Proto-Germanic *hrussan (compare Dutch ros, German Ross ("steed")), from Proto-Indo-European *k̑r̥sos (compare Welsh car ("wagon"), Latin carrus ("chariot")), from Proto-Indo-European *k̑ers- ("to run") (compare Middle English hurren). Related to hurry.

Horses

(leo)phaard

pferd = horse (german)
paard = horse (flemish, belga)
phaard = horse (dutch, holland)

Érdekességnek - arapaho kutya
3io'kuutoo = párduc

A ló más nyelven és a "Sic Em Bears"

Arabic: Faras (Faras templom romját a lengyelek tárták fel.)
Chinese: Ma
Danish: Hest
Finnish: Hevonen
Gaelic: Each
Greek: Alogo
Hebrew: Soos
Indonesian: Kuda
Italian: Cavallo
Japanese: Uma
Horse = Hestur
Other words for horse: Drösull, Klár, fákur, (foli = mostly used for studs)
In tagalog word, we call horses as KABAYO while in Ilocano word it is KABALYO. These are Filipino languages or dialects.
Más csoportosításban: Latin: equus. Galician: egua. Sardinian: egua. East Futuna: osi. Fijian: ose. Georgian: hune. Czech: kû&ncirc;ň. Cornish: margh.

Horse: Ghoda, as said in High Hindi, Ghora sounds like Gujrathi dialect. Urdu "stallion=faaHiSHah". Uzbek: "uyur=ménes egy csődörrel".
Szótár - Hol a ló ?

Modern bulgar: ló = Къде е конят {kgye e konjat?}
Finn:  ló = Missä on hevonen
Olaszban: ló = Dove si trova il cavallo
Romany: ló = În cazul în care este calul
Portugal: ló = Onde está o cavalo
Francia:  ló = Où est le cheval
Orosz:  ló = Где лошадь {losagy}
Horvát:  ló = Gdje je konj
Német: ló = Wo ist das Pferd
Spanyol:  ló = ¿Dónde está el caballo
Svéd:  ló = Var är hästen
Norvég:  ló = Hvor er hesten
Dán:  ló = Hvor er hesten
Görög:  ló = Πού είναι το άλογο
Lengyel:  ló = Gdzie jestkoń
Cseh:  ló = Kde je kůň

Ajtony és társai
AITHON (1) One of the fire-breathing steeds of Ares.
BOREAS The god of the North-Wind who, in the shape of a horse, drew the chariot of Zeus.
EUROS The god of the East-Wind who, in the shape of a horse, drew the chariot of Zeus
PYROIS An alternative name for one of the four immortal horses of the sun-god Helios.

A görögök lova - képeskönyv
A ló és a sol-mah.: While Slavic kobila (mare) has cognate in Latin caballus,also recorded in ancient Greek for a working horse,then the very word cavalry,it is found in Persian,Turkic with different meaning. The plants with names komon,komonica,komuniga etc and it's connection to kon (horse)
Thus in east Africa, the burial of a horse at Buhen (Egypt) might belong to c. 2500 B. C. according to Walter Emery (as Bernal in Black Athena Vol.2 1991) and Martin Bernal (ib.) or to the period of Hyksos rule in Egypt.

Nor would this be the only linkage of chariots in the Sahara/Magreb and those of Aegeo/Greek type(s), as Herodotus says the quadriga came from the Magreb to Greece. If so, this would have had to be earlier than the 10th c. B. C. on the dating proposed for Homer by Bernal (ib.), as this type of chariot is described by Homer.

Áll a jószág

Ló-állás - horse and komi-sar

The Slovak loša (horse/ló), Ukr. loša (foal/csikó) are believed to be borrowed from the Türkic languages where there is alaša "horse" (Turkm., Tat.), but the dropping of the initial a is not clear. A loan of these words from the Chuvashian (Chuv. laša horse) eliminates the necessity for an explanation of this drop. Another name for a horse, kobyla, with a copy only in the Latin language (caballus), in Machek's opinion, also has a Türkic origin. A source of the loan both in Italic, and in Slavic languages can be ancient Bulgarian (i.e. Scythians, to make the term contemporary with the milieu - Translator's Note). As the Türks were engaged in horse breeding from the times immemorial, the Slavic khomut horse yoke, as well as the Germ. Kummet with its origin remaining undetermined till present, can also be traced to the Chuvashian (compare Chuv. khomyt). Some researchers believe that the Slovak, Cz. kolmaha, Pol. kolimaga, Ukr. kolimaha, Rus. kolymaga (all with a meaning cart, wagon) are the ancient loans from the Mongolian language (Mong. xalimag high carts - tents) through a Türkic intermediary (Melnichuk O.S., 1985). For such an assumption the Mongolian word would have to pass through a whole chain of the Türkic languages. It is improbable that in all of them it would have disappeared without a trace. Most likely, the Slavic kolimaga and the Mongolian xalimag can be explained from the Türkic harnessed horse, knowing the Chuv. kül to harness and the common for many Türkic languages jabak horse, foal. The same Türkic origin can also be traced for the unclear Ukr. kulbaka saddle and similar words in other Slavic languages.

India
- gurra, horse in Telegu ~ ghoda in Beng., Hindi ~ in Barishal district of Bangladesh ghoda is pronounced almost like gurra
- gandra gol in Telegu ~ gando gol, problem, commotion in Bengali.
- goda, wall in Telegu ~ goda means base or foundation in Beng.
- ban, rain in Tamil ~ ban in Beng.
- palli, village in Tamil ~ palli in Beng. In Sindh, Punjab, Gujarat and Maharashtra palli is changed to vali, wara,
wada/wadi, wala etc.

Sztálin: A stallion is a male horse that has not been gelded (castrated). Vajon az arab nyelvek miért hiányoznak?

Hittite Etymological Dictionary: szerző: Jaan Puhvel. Itt a "hiss, hess" nem csődör, hanem valami oszlopféle.

Istálló
A stable is a building in which livestock, especially horses, are kept. It most commonly means a building that is divided into separate stalls for
individual animals.

Latin: statio
Angol: stable
O-Francia: estable
German: Stall
Scottish Gaelic: (for cows) stàile
Indonesian: istal

Stall

stall: "place in a stable for animals," O.E. steall "place where cattle are kept, place, position," from P.Gmc. *stallaz (cf. O.N. stallr "pedestal for idols, altar," O.Fris. stal, O.H.G. stall "stand, place, stable, stall," Ger. Stall "stable," Stelle "place"), earlier *stalnaz- or *stathlo-, from PIE base EXPAND *sta- "to stand" (cf. Gk. stellein "to set in order, arrange, equip;" see stet). The word passed into Romanic languages (cf. It. stallo "place," stalla "stable;" O.Fr. estal "place, position, stand, stall," Fr. &amp;eacute;tal "butcher's stall").

A "sTallo" és a "sZallo" is nagyon hasonló. Alakjában és jelentésében is.

stall +‎ -age? Compare Old French estallange, of German origin. Arabic istabl, Spanish establo, Portuguese estavel, Rumanian staul and Hungarian istallo infer that STALL as well as STABLE originated in the land of the Arabian horse.

A szék - A-sztal.
Az al-tar, ahol a fehér áll Vagy az alter-egója. Aki meg-áld, s ezzel megváltoztat.. Stáll. ST - sto, stop, sztoj. Arabosan Al-Tar (a kapu?)

Istálló szavunk stallo alakban a 13. sz. végéről már kimutatható, valószínűleg olasz eredetű, hasonlóan a velünk szomszédos szerbhorvát, szlovén nyelv azonos értelmű szavaihoz. (Mint látjuk, a finn nem az "ish-talo" szót használja, hanem a "talli"-t.) /De van náluk: kun-tala.ishten-talo./

A Debreceni kódex (1519) így értelmezi: "istallonak neueztetik, mert iazol {jász-ol?} is vala ot" (idézi Szabadfalvi J. 1970a: 159).

Index
Jászol szavunkat a szlávból eredeztetik, ami ott is (de nem mindenütt), ugyanolyan jelentésű. Nézzük meg ezt is: A Czu-Fo-ban az "eszik"-ből származtatják, ami a szlávban jaszlo, jaszla alakokban fordulna elő. Azonban az indoeurópai nyelveknek nincs közös eredetű szavuk az evésre, vagyis a szlávban átvétel. Belorusz - ёсць; Bolgár - ям; Cseh - jíst; Horvát - jesti; Lengyel - jeść; Szlovén - jesti. És persze sehol nincs "eszl-", "jeszl-", ugyanis az L magyar képző: huzal, vitel, hozatal, hivatal, eledel, lepel, stb. Itt a megfejtéshez a kulcsszó a: (Czu-Fo)
/eszik, essen, iessen, eszty, jesztyi/

Jász-ol szavunk
Icelandic: jata
Russian: kormúška, jásli
Ukrainian: hodivnýcja, jásla
CIGÁNY: jászla
Mandarin: mácáo
French: mangeoire

ungerska: eszik (ette, evett, edd)
tyska: essen
ryska: есть
nynorska: ete
nederländska: eten
latin: edo
engelska: eat (A skót "evett" meg pláne!)

Balochi
hár (flood), máh (moon), koh (mountain), mahár (rein), hon (blood).
istál (star), idá (here), pit/piss (father), bigir (take), kirr (near).
camm (eye), gařř (urial), (khe) Xudá (God), zarr (monay), ustád (teacher), Istalhry - a szerző neve
Angol szavak a bengáli nyelvben

angol bengáli angolbengáli
scale iskel scooter iskutar
schemeiskimscreen iskrin
schooliskul skill iskil
scoreiskorvsmallismal
screwiskrusmellismel
skiniskinsmokeismok
smartismarfspadeispeD;
smileismailspeechispic
smoothismuthspinispin
specialispesalspongeisponj
speedispiDspringispriy;
spiritispiritstableistebal
sportisportstallistal
squareiskayarstandistyanD
stageistejsteelistil
stampistyampstationisfesan;
startistartstepistep
stateistetstockistak
steameristimarstopistap
stickistikstoneiston
storeistorstrokeistrok
stupidistupiDstreetistrit
studentistuDentstyleistail
Horse/Ló: Latin equus, Mycenian iqo, Gaulish epos, Tokharian B yakwe or old Irish ech.

A "ló" cognate with Scots hors ("horse"), North Frisian hors ("horse"), West Frisian hoars ("horse"), Dutch ros ("horse, steed"), German Ross ("horse, steed"), Swedish russ ("Gotland pony"), Icelandic hross ("horse"), Latin currus ("chariot"), Welsh car ("wagon"). Related to hurry.

Mint látjuk, arab nyelven a "faras=ló". Far-ās. Phar-ās. Phar-ipposz. Paripa.

Symbol
All of these heady aspects of valor were associated with the Horse in Celt animal symbolism. In fact, so much so, the Celts hailed the Horse as the beast belonging to the sun god, and assigned it a place with the goddess Epona (see Celtic Gods &amp; Goddesses for more information on Epona).

Horse/Ló - érdekesebbjéből:
Abkhaz: aċy
Albanian: kalë
Aromanian: cal
Baluchi: asp
Choctaw: sobah
Cornish: margh
Darling: kaangkaru
Faroese: ross
Georgian: hune
Hawaiian: lio
Mongolian: mor'
Nama: hab
Pashto: ās
Prakrit: assa
Zazaki: osthor
Ha nem tudnám, hogy az "atish parast" az a perzsáknál "tűzimádó" volt, akkor most azt kellene írnom, hogy a "parast=lovasok"-at jelent..
Az észt rokon: "horse-radish = mädarőigas".
Hucul a párthus nyelvből: hazar [1OOO, hc'l M hz'r] thousand.

A kínai "ma=horse" rokonnak látszik az angol "ma-re" és az ír "mark=lovas", valamint a perzsa "ma-al=igásló" szóval.

Africa: wid- = horse-; widi = horses; wiid(a) = clan name; naab(a) = chief. Akan ... SDB: Widana is more of 'owner of the horse' than 'stable master' Lpogba nyelv: o-ló=crocodile.

Bár a szavunk a közelben csak a szláv "lósa, lósagy" szavakra hajaz, azért a nyereg szavunk számos nyelvben a "ló-szett" (sidló > ülés+ló, saddle..) variánsa, s nem a "kun, kon, konya" szavakból lett képezve.



Pesti István 2010 december


(módosítva: 2012.08.11.) I-skola

Nyitólap