Turk: Is the "-k" suffix a plural mark? Türköl a szarvval: Tölcsér=Hun. Tol, til = Moon.

Turk világ 3


Turkish world
Ősnyelv By Selahi DIKER
Parthian glossary: ser : < Turco-Pers. ser/sar "chief, king." See: sr (L:2). sev- : "to love". See: sw- (L:1, 2, 3, 7, 8). sevin- : "to rejoice." See: swnp (L:1), swnt (L:7). sevü : < Turk. sevü/sevgü "love, affection". See: swü (L:3, 8). süs- : "to grow, to grow longer; to toss, to gore". See: ssü (L:3), sst (L:8). şad : (Kök-Türk) "ruler of the West"; Pers. şad "merry, happy". See: şd (L:2). şad (Shad) was the ruler of the West and Yabgu was of the East in the Göktürk Empire. tang : < Turk. tang/tan "a wondering thing, miracle; amazing, strange; amazement, surprise, wonder; wonderful". See: tnhn/tang-in "of the wonder(s)" (L:1) [Part. szótáraim szerint a "sr = közösség" jelentésű. Hwn = iron/vas, hwngr = blacksmith/kovács. (Vaskapu: Darband/Hwn kapu) Chr = wheel, circle. Chrmsr?]
diz-/tiz-: "to line up". See: diziş-. diziş- : "to race to line up" (DLT). Par. Turk. ked, (a strengthening tense) "the best, what a!". tüz-: < Turk. tüz-/düz- "to put to rights; to arrange; to prepare, to make" (DLT; REDH)
Ragadozók: (aslan =oroszlán, sirtlan =hyena, kaplan =tigris, yilan =kígyó) Yilankale (Turkish for "Snake Castle") is a late 12th–13th century Armenian castle in Adana Province of Turkey. It is known in Armenian as Levonkla. (Kis-Örményország királyai 1300 táján a Het’umok voltak.)

Behind the name
INCE Turkish
Ýnce means "thin" or "slim" in Turkish.
KAPLAN Jewish, Turkish
Means "tiger" in Turkish. This common Jewish surname has a spelling variation: Caplan.
KARANCI Turkish
Means "merchant","someone who deals with transport"
KARAZ Turkish: Cherry, cherry tree: from the ancient Alcaratium Orcia. 'carrot' in the Hausa.
KUŞ Turkish
Kuş is a Turkish word meaning "bird"
KAYA Turkish From the Turkish word kaya which simply means "rock".
POLAT Turkish Means "steel" in Persian. Many Turkish Oghuz descendants are using this surname.

Dr. Haluk BERKMEN Uygur Empire
Halt! Once these commends have been deciphered the remaining monosyllabic words could be easily identified as “Kal”, Kaç”, “Hült” and “Alt”. These words are all words used still in modern Turkish, with the exception of Hült. Kal means “stay”, Kaç means “run away, escape” and Alt means “under, below”, Hült “stay above”, Aç: “undress” and Gi: “dress”.
Chuvashia is an autonomous republic within present day Russia. In that Turkish dialect Oguz is pronounced as Ogur. Huri: Kyz (girl) is pronounced as hyr. (Holdleány?). A "kyz kuu" egy lovas játék az azerieknél: "lányüldözés". A finn "kuu=Hold" swahili nyelvben= great, main, chief, principal, major (nagy, fő, elsődleges).
Mén a szekér..: SE Turki man- "to go, walk, travel, ride". A Hürrem a közép-perzsa khorram (merry, happy) átvétele (Szerintük nem körök [hold, nap]).
Kerekszeműek? Túl a Yakhsartes folyón: Koryak. This name is made of the “kor” root word and the suffix “-yak”. Kor means ember and "yak" means "burn" in Turkish, so the name Koryak can be understood as “glowing ember”. Gipsy: "Yakh=eye". Sajnos, a sakha nyelvben "kék=kuekh", pedig a "jácint=yakut" alapján a kékszeműekre asszociáltam. (az ógörög jácint "üakinthosz" Varga Cs.) Érdekességként a "Köke Naghur tó" kínai neve "Qinghai". A kék birka (pika, de nem Gáspár) és a yak a tibeti fennsíkon él.

Alan Then there is the kingdom of Liu, the kingdom of Yan (to the north of Yancai), and the kingdom of Yancai (near the mouth of the Syr Darya), which is also called Alan. They all have the same customs as those of Kangju (Kangar) ( Tashkent plus the Chu, Talas, and middle Jaxartes basins). To the west, they border Da Qin (Roman territory), to the southeast they border Kangju (Kangar).
The word teppanyaki is derived from the teppan, which means iron plate, and "yak", which means "grilled". Tepsi. Japanese, from teppan ‘steel plate’ + yaki ‘to fry, grill, sear’. "Teriyaki" definition: beef, chicken, or seafood marinated in spicy soy sauce and grilled or broiled. (Nagykun: A shogun régi neve Japánban "taikun".)
A dari nyelvben "yak=1", s így az "első nap" (vasárnap zsidósan) az "Yak Shambey", a kedd pedig "se-shambey" (se iráni nyelvekben három/three day), szombat "shanbe". Monday = dü-shanbah, but pronounced "dou-shaM-beh" (Tadzsikisztán). Shams is an Arabic word meaning "Sun". Sham+bet pedig a "Nap háza". Soma-bat? Sanskrit "igazán együtt". [Greek soma body] [A Nap a Sham, ami más nyelven KAROM. Lásd shamsir > oroszlánkarom. A kard felső kötése a HILT, ami feltehetően HILD, HOLD.] A hét napjai idegen nyelveken. Yak= JÉG.
Mexikói papagáj: “In flight, the call is a loud, short, sharp and repetitive yak-yak-yak”. [Serra da Estrela "Star Mountain Range", de fűrész is lehet a serra, valamint 'buona sera'. Spanish qué será será ‘what will be, will be’.] A szombat kapcsán néztem a görög mosdást is (some-BATH), de a szótár szerint LOUÓ volt a WASH (teljes mosdás), ami az APOLOUÓ szó származéka.

Blue - Tksh.gök > kék asszony
(< Ptkc. *kök), so that derivatives can generally be divided into two semantic groups: [a] ‘blue + green’, e.g. Anatolian Tksh.dial. güvem ‘a species of large fly’, gövenek ‘a species of horse fly’, göğem ‘violet verging on green’ (Eren 1958: 86, 88); [b] ‘(pure) green’, e.g. Anatolian Tksh. dial. güvek ‘green nutshell’, göylek ‘new, fresh leaves that appear in the autumn’ (ibidem: 86). The original combination of senses (‘grey-blue-green’) made it possible to call a ‘pigeon’ güvercin, that is, another Turkish word deriving from *kök; in this context cf. Osset. -xsī naeg ‘pigeon’ below.

japan rokon
And in some Kipchak languages, rus 'russian' has become orus. [A turk nyelveken kívül a mongolok és a magyarok is orosz-t mondanak. Az oroszok "folyami urak" lehettek. Lásd az inupi uruusiq szót! Vagy a "ru=folyó" szót!] Hurrians might be the ancestors of Oghuz Turks. It means that Hurrian (~ Ghurrian ~ Ghuz / Oghur ~ Oghuz). Yet "yakimasu" in Japanese means "I bake" or "to bake" it still preserves the comparison with Turkic yakmak. Evező = row, vagy roxolán. A komi területen levő Usza folyó helyi neve Uszva. A finn "uszva=köd". Komi-Permyak words 'usyny' (to fall=oszeny=ősz). Mongol "usz=víz". Persian "wsyng=lake".
Baba yaga
Yakut saxa ; from an unverified form ?aqa ; from an unverified form yaqa, edge, border

Indián rokon - Lincoln népe.
Going even further out on a limb, The Turkish Hour had a segment on possible ties between Turks and the Melungeon people of Appalachia, a group that I had never heard of before. The term Melungeon seems to be derived from ‘mélange’, or mixture, a reference to the mixed ethnicity of this group.

Turk kölcsönszavak
Shoe - pabuç
Coat - palto
Couch - kanepe
Mejdu: From Arabic "Majd= Glory". ..és Maiden (High German magad, Old Norse mogr young man) valamint Maidan (Urdu and Persian maidän, from Arabic maydän). A "maidan" egész Ázsiában elterjedt. Afrika: Medye, meeje, megye. A MEDINA is terület, Moham-medye.
Near-East: Medine is the abode of the Christians. They still affect publicly to observe the Moham-medan rites, they profess to fast during the Ra-madhan. I visited a fortress in the mountain near Medjdel,* of which I had heard much at Tabaria. It is called Kalaat Ibn Maan a A the "castle of the son of Maan". Kalaat el Medyk to near Djissr Shogher. ..we passed the small village called Haush el Madjedye. The preservation of the latter ame, and of those of Diban, Medaba, Aroer, Ammn, together with the other geographical facts derived from the journey of Burckhardt through the countries beyond the Dead Sea, furnishes a most satisfactory illustration of the sacred historians. [A "Haush" egy házakból álló gyűrű volt a rablók ellen, hova egyetlen erős kapun át lehetett bejutni. Egy falusi "vár", analog a hakka ház.]

Kertelnek
Most Armenian geographical names were in the eastern provinces of the Ottoman empire. Villages, settlements, or towns that contain the suffix -kert, meaning built or built by (i.e. Manavazkert (today Malazgirt), Norakert, Dikranagert, Noyakert), -shen, meaning village (i.e. Aratashen, Pemzashen, Norashen), and -van, meaning town (i.e. Charentsavan, Nakhichevan, Tatvan), signify an Armenian name.
A törökök felé rengeteg kurd él: Ana kurdi = Én kurd vagyok. A kurdok Iránt ma is Er-an szóval nevezik. The Turks have also taken the word bag into their language, but they changed it to bey with the meaning of gentleman or “master”.

Európa elrablása - Adonáj!
In ancient Turkish the name of "the Sun and the Moon" were also GÖZ meaning eye. Thus, the sun was not only described by the Turkish word "O-KÖZ" meaning "that fire", but also by the Turkish word "O GÖZ" meaning "that eye".
The Greek form of the city name is given as "Athenai" and another Greek name for this city is given as "Ai". The name "Athenai" is from Turkish "ADIN AY" meaning "your name is moon" and the name "Ai" is from Turkish "Ay" meaning "moon".

Fönícia: From the Phoenician word EROB, meaning where "the sun set" (west of Phoenicia. Roy Nicol, Toronto Canada).
Greek Europe, which meant "wide face" from eurys "wide" and ops "face, eye".
Chinese: This knowledge is extremely significant because "OUZHOU" is from the Turkish expression "OGUZ ÖY" meaning the "home of OGUZ people". [au, csou =Europe]
A jó rabló lányt a bika elrabolta és megerőszakolta (rape). Eu-rape. A magyar "rabló" szó tán az angol "rob" szóból származik osztrák közvetítéssel. Az angolok meg a perzsa "robudan" szót vették át, vagy a dán "robe" szót, ami szinte "raven". Erőszak = Latin: raptus. Germán "rop=kötél". Kötéllel megköt = Arab: rabata.

Tur
This SUN symbol together with the "CRESCENT MOON" is found on many ancient Turanian peoples' artifacts such as those of Sumerian, Kan-Hans / Kun-Hans (Canaan / Phoenician), Masar (or MAGAN / MAGUN in Sumerian for so-called "Egypt") and many more. The Ottomans used the same symbol of Sun and the Crescent Moon in their national flag. Similarly the Azerbaijan flag carries the same sun symbol and the Crescent Moon. Of course all of the other Turkic / Turkish peoples have a SUN in some form in their national emblems. Evidently, the choice of Sun and Crescent Moon as a national symbol is not a random choice, but rather a choice because of their "sun and moon" worshipping ancestral culture.
The ancient Turanian Moon-GOD is known by the Turkic names AY or MAH-ATA or MAH-AR or MAH-ER or MATA or METE or MEDE. The Moon God is regarded as the third in line after the Sun-God. The MOON-GOD (AY-TANRI), being the "Blind-Eye" of the Sky-God is rather a cold one, hence one of its names is AYAS or AYAZ which not only means "Peerless Moon" (Ay-AZ) but also means "Bitter Cold" (AYAZ). It also means "Cold Light" because moonlight is really sunlight that the Moon reflects back to Earth with reduced heat (ISI).

Hangutánzó: - Tompa puffanással csattan.
čat (thud, boom (sound), noise) onomatopoeic, normally for the sound of a blow; cf. čap. S.i.m.m.l. in such forms as čat, čet, čit, čit which are used either singly, reduplicated, or in combinations. Xak. xi čat čat hikeya 'an ivaq' ‘an onomatopoeic for (the sound of) a blow’; hence one says čat čat urdi: ‘he beat him noisily’ (mufawivata (n)) Kaš. I 320. čit (hedge, fence, boundary, edge, seam, hurdle, enclosure, hut) originally prob in a physical sense ‘a fence’. The vowel was originally -i-, but, as frequently happens, later became -i-. S.i.a.m.l.g., usually as čit or čet used either for physical objects ‘hedge (e.g. of thorn bushes), wattle fence, hurdle’, etc. or for ‘boundary, edge (e.g. of a river, a blanket, etc.)’, and the like. See Doerfer MI 1152.
The term Can, which is Turkish, means soul.

Tarjan
Tarjan (en persa: chino; árabe: deletreos alternativos ... in a Turco-Mongolian etymology), as well Old Hungarian tarchan “olim judex” "Kan Tok" is Turkish for "full of blood," while Kan means blood and Tok means full.
[A tarjan és a chino hasonló jelentésű, mint a tarkán de etimológiájában eltér. A proto-german tarján az méreg, düh. Genghis Khan was a descendant of Borte Chino (“blue-gray wolf”).]

Lélek
Ossetian: ud
Hawaiian: uhane
Asturian: alma
 Eastern Mari: čon {cson}
Turkish: ruh
Kazakh: jan {zsan}

Tadzsik "cson=lélek" és "kara=kör".

Lakoma The Turkish word lokma means 'mouthful' or 'morsel', from Arabic luqma(t). Lakma Szokottan lakoma, azaz vendégeskedés, melyben jól esznek, isznak. Törökül: lokma, am. harapás (Bissen).. [A lakoma szavunk egyik párjával Afrikában találkoztam: mandinka "lakatiroo = wedding".] Lakhma 3 indiai település.

Karachay-balkar dict.
kujew (K) 'zjaf' (KBRS 361), kijew (B) 'id.' (ibid. 346); kijcu (B. dial.: Ceg.) 'zjaf, zenix' (Boz. 175); kiijoU {k'tijdii-,K) 'Schwiegersohn, Schwager' (Pr Ę 1 12); kijeii (kijeii-, B) 'Schwiegersohn, Schwager, Brautigam' (Pr  229) < PT *kuSdgu-, cf.: ÎŇ kiidcigu, kiiScigii-, Kum. gijdv, gijev-, Az. kiirdkcin, dial.: kijdv-, Khal. ktidaji-, Tur. giivej; Gag. giive-, Kar. (Cr.) kiijiiv, kiijev, kijuv, kijiv, gujev, guveji, (H) kijev, (T) kijov, Tat. (Cr.) giijdv-. Tat. kijdw-, Cuv. ę¸ăč < kerev. Bask.
kt'jdii-, kijdii (Rass. 192); Kaz., Kklp. kiijew-, kiijeii (Eg. 109); Nog. kiJev-, Kir. kiijS, ktijdv-, Trkm. gijev, kiireken; Trukh. giijdv, kujdv-, Uz. kiijow, kujov; Uig. ktijogul, kujav. Lob. kiijii, kiij ogul, Sal. kdj, kuj-, Y. Uig. kiizegi, kuzegi, kuzigr, Alt. kiijii, ktijo-, Khak. kizo, kiizc'-, Tuv. kiicle', Tof hiidd-, Sor. kiiza-. Yak. kiitiid.

Parthian (Turkish) Glossary :
bek: beg/bey "lord, king". See: bknü "the king, the lord" (L:3). hap-: < Turk. kap- "to take, to catch." See: hpr (L:4). kel-: "to come." See: kle/kele (L:3, 8) ak-ka: < Turk. o-ki "he who/ő ki".

Sari Uyghur - google
çigam ~ çigan "beyaz" < Mog. çagan Lessing 158a. Sari Uygurcada ak “beyaz” kelimesi de kullanilmaktadir.
çigm ~ çigan "fehér"
Turk-english analog
haldan "to keep or drive cattle, etc." > healdan [OE] > hold; haltan "to stop, hold back" [OHG] > halten, halt;
husam > house, Haus n. [Afro-Asiatic "Atlantic"; see Akk hussu "cane hut" < *khu:sV] [rc, tv97] Hüss a "hűvös" hely vidéken ma is, csak a nyelvésznél HŰS. Lásd: Szöllő - szőlő.
aliso/eliso > *alisa: [Celtic], *alisa [Gothic] > Erle f., aller > alder (égerfa);
arnuz, aro:n > Aar, earn "eagle" [OE] [tv97] Örn [Swedish], Adler [< edel-ar "noble bird/raptor"] [tt] Afro-Asiatic "Atlantic"; see Akk. aru; but see also Basque arrano]

Turk nyelvek
A török nyelvek alaktani szempontból az agglutináló nyelvek közé tartoznak. Hangrendszerük ma többnyire nyolc magánhangzó fonémát tartalmaz, történetileg azonban volt kvantitásbeli különbség is, így a kutatók többsége egy tizenhat fonémát tartalmazó rendszerből indul ki. A nyolc rövid fonémát hordozó rendszer az alsó nyelvállású a és ä, a középső nyelvállású o és ö, valamint a felső nyelvállású u, ü, i és i hangokat tartalmazza. Ezen fonémáknak megvoltak hosszú párjaik is. A hosszúság mint megkülönböztető jegy a vokalizmuson belül a török nyelvterület nagy részén már az ótörök korban eltűnt. Alapvető sajátságként jelentkezik a török nyelvekben a szótagharmónia. A török szavak kiejtése egyszerűbb a magyaroknak, mint a finnugorászok rokonainak nyelvét beszélni.

Osman

Égi nép. Vagy sanskrit: "ashman.h = (masc) stone". Az oroszoknál csak hamu (ash) kihordó. De, ha az ősi területre gondolunk, akkor is eszünkbe juthat az ASH-terra. Persze, a csILLag emberek ILLírek
Africa
The Osmanya alphabet (Somali: Cismaanya), also known as Far Soomaali ("Somali writing") is a writing script created to transcribe the Somali language.
The Somali language did not have orthography until 1972.

Asia
The Ottoman Empire was founded around 1300 by the regional chieftain Osman (Uthman in Arabic).
A legtöbb mássalhangzó az "ubyx" nyelvben volt (81), mely mára kihalt. (Before it became extinct in 1992, this language was once spoken in the Haci osman village near Istanbul.) Az ubyx változatai: ubykh, pekhi, oubykh, melyet az európai törökök beszéltek. Írják a kaukázusi adyghe (circassian) változatának is. Haci Osman köyü is a small village in "Manyas" district of Balikesir Province, Turkey.
Menekül már sok török uthman
The dynasty that Othman (1258-1326) founded was called Osmanli, meaning "sons of Osman." The name evolved in English into Ottoman. History: The tribe known as the Ottomans arose from one of the smaller emirates established in northwestern Anatolia after 1071. Az "atama=fej" japán nyelven. Magyarul ez.

Szeleukia - Előzmények
A Szeleukida Birodalom a történelemben szinte egyedülálló abból a szempontból, hogy fejlődése és területi kiterjedése csúcspontját már alapítója és első uralkodója, I. Szeleukosz idején elérte, további történelme hanyatlása története. Legnagyobb kiterjedésekor 3,5 millió km2 területű állam volt. Magában foglalta Nyugat- és Dél-Kis-Ázsiát, Észak-Szíriát, a Tigris és az Eufrátesz közét és Iránt. Dél-Szíria területének hovatartozása állandó konfliktus forrása volt a Szeleukidák és a Ptolemaioszok között. Kis-Ázsia jelentős részei már Kr. e. 280 táján elszakadtak a birodalomtól, és egy részük az Attalida dinasztia uralma alatt Pergamon székhellyel új birodalomba tömörült. Harminc évvel később a legkeletibb tartományok is leváltak. Eredetileg a Tigris mellett újonnan alapított város, Szeleukeia volt a birodalom fővárosa, azonban Szeleukosz mindenképpen szerette volna meghódítani a Ptolemaioszok által uralt Föníciát és Koilé-Szíriát, s hogy jelezze, ez a terület és az európai kapcsolatok számára nagyon fontosak, áthelyezte fővárosát az Orontész folyó partjára, egy szintén általa alapított új városba, az apjáról elnevezett Antiokheiába.

Beg-ler-beg

A bégek bégje.
Beható vizsgálat - Éjjeli bagoly
9. begi «eye» and behatu «look at» may be cognates of: Semitic: Syriac beqaa «to examine» Arabic baqiya «to watch, look at» Egyptian: b3k «see» appears in texts of the late period and is a rare word. Probably from b3k.t «eye of Horus» cf. b3k «be bright ». Cushitic: Eastern: Galia beekuu «know» Burji beex «know» Omotic: Kafa bek «see» Mocha báqqi- Bencho belfa She beka Basket() beko() Kullo be'e Chara, Wellamo, Dache be'- et al.
Száj, ami bök, mint a csőr.(Varga Csaba)
In Breton (Brezhoneg), by Corinne: Genou, and by Gwen : Beg. This language is spoken in Brittany (North-West of France). Note by Corinne: also “beg”, as in numerous expressions : “beg bras” = lit. large beak / big mouth, meaning “twit”, “goof” ; “beg-lipous”/”beg-sukret” = lit. greedy or sweet mouth, meaning “one who has a sweet tooth”, “one who is into food” ; “serr da veg” = “shut your mouth”.
Note by Gwen : the masculine word “beg” is used to translate “mouth” in the “vannetais” dialect. The word “genou” is not known there.
In Fula (Pulaar, Fulfulde), by Seydou: Hunnduko
In Kiholo (Holu), by Mvwala Katshinga: Kanwa
In Italian, by Gianni Lovato: Bocca
In Quechua, by Valérie Legrand-Galarza and Gloria Caceres: Simi

Kalamajka
You may encounter either and use either verb, but I think تَکَلَّمَ is the one to start with—it’s more common in my limited experience, and it comes from a root (كَلَمَ, kalama) from which is derived the word for “word” (كَلِمة, kalimah) and “speech” (كَلام, kalām). تَحَدَّثَ derives from a root (حَدَثَ, ḥadatha) that means “occurrence” and is really more connected to the idea of talking, or conversing, about something, as opposed to the physical act of speech.

Portugal - Borjú, bárány béget.
bico [m] 'beak, kiss', from Proto-Celtic *bekko-, cognate of Italian becco, French bec. beiço [m] 'snout, animal's mouth', from Proto-Celtic *beiccion- "animal's mouth", from *baiccio "to yell"; akin to Old Irish béccim, Irish béic ‘yell, roar’, Scottish beuc, Welsh beichio ‘to low, sob’, Cornish begi ‘to bray’, Breton begiad ‘to bleat’, Spanish bezo ‘big lip’. Louça (claw).

Száj, száj, madár.. :-)
This grammatical marker appears in several languages of the central and southern Philippines, but thus far is attested outside the Philippines only in Malagasy (Dempwolff (1934-38) reconstructed *ba based on reflexes in Tagalog and Malagasy, and I have been able to extend his documentation very little). All languages that contain a reflex of *ba are verb-initial, and in all cases the reflex of *ba is postverbal. Panganiban (1973:93) gives Tagalog ba in the Manila-Bulacan area, but ga or bagá in Kumintang. Reid (p.c.) speculates that Tagalog ba is a reduction of earlier *bagá, and attempts to relate this interrogative marker to Ilokano bagá ‘say, tell, speak, declare, utter, relate’ and similar forms in other northern Philippine languages. Ilokano bagá, however, almost certainly reflects *bajaq ‘say, relate, announce’, and the broader comparative evidence suggests that Kumintang Tagalog bagá is compounded of earlier monosyllables. Nothofer's proposal has the advantage of eliminating a canonical anomaly (since PMP monosyllabic content morphemes are otherwise virtually unknown), but conflicts with the Motu reflex (*bayaq should > **hala). Alternatively Mongondow baya? and all of the items cited here except Motu ha could be assigned to *bayaq. Manide nyelv, Fülöp szk "be-gi= new".

Kukorica a kék úrtól?
Actually the kokoretsi name derives from the Hellinic "adrachti"= spindle, that in the Arvanitic dialect (a mixture of Albanic-Slavic and Hellinic language) was named koukouretzou. From that, we find the Slavs borrow it and name corn="koukourouza" due to its shape that is very similar to a spindle.
So today we name kokoretsi parts of lamb lungs, heart, liver, kidney all "passed" on a stake and rapped(weaved) with the lamb's guts, barbecude over a calm fire untill it's all crispy.
Kurban means sacrifice in Turkish. It is mostly used for the animals sacrificed in religious ways.
Actually, we really know what sarma is. It is derived from the verb "sarmak" in Turkish with the addition of "-ma" (sar+ma= sarma) and this means something which is covered, rulo shaped etc. I love it especially with yoghurt with garlic.
Sarma comes from Turkish language, from the verb sarmak which means 'to wrap' or 'to roll'.

A turkológus koporsója
4. A magyar kapu tehát egy török qapa- 'bezár, befed, beborít' qapl-, esetleg qap- változatának -y deverbalis névezó-képzős származéka. Ugyanezen tő -r deverbalis névszóképzős alakjának -tay (változat: -buy) denominalis névszóképzővel tovább képzett alakja a qopurbay. Az első szótag a^o vál-tozását a 2. alatt próbáltuk megvilágítani. Jelentéstani nehézség sem merül fel. hiszen ugyanezen tő egyéb névszói származékai között is találunk bőven 'doboz, láda stb.' jelentésű szavakat. Hogy pedig a láda koporsót jelenthet, azt sem szükséges feltevésekkel igazolni. I J. SCHMIDT mongol szótárában a qayurtay egyik jelentése világosan koporsó. Szintén idetartoznék mint a qap- tő származéka a magyar kapca is, ha csakugvan török eredetre menne vissza, mint VÁMBÉRY: NyK. VIII, 157 és K. KATONA: MNy.XXVII. 126 mondja. — Valószínűleg a tárgyalt török szócsoporthoz tartozik, mint jövevény, az óbolgár kovbtegh, когьседъ 'кфшто^, aıca: t>nxi' t orosz ковч гъ (az egyházi ezlávból) 'Kasten, Koffer mit Eisen-be6chlag; Heiligenschrank; Arche, Ilundeslade' | kisorosz kovtéh | bolgár kovbeg 'Kasten, Koffer. Kasse' | szerb-horvát kövbeg 'Kiste, Truhe'. BKRNEKER, EtWb. I. 594—5 görög eiedetűnek tartja valamennyit, s összeveti a bizánci görög ıcaÖKOç, KOUKÍOV 'Becher' szóval; ez a magyarázat azonban aligha fogadható el.
5. A kapu szónak van még egy nevezetessége: megvan a to-pa nyelv fennmaradt emlékei között is. Ezt a nyelvet a Kr. u. V. század táján beszélte egy Kínától nagyjában északra lakó jelentős nomád nép. Az egykorú kínai források bőven írnak erről a népről, sőt a nyelvéről, írásáról és a nyelvére lefordított különböző kínai művekről is. A meglehetősen szép-számú to-pa nyelvi glosszák alapján, melyeket a kínai feljegyzések őriztek meg. arra a megállapításra jutottak, hogy a to-pa csak török vagy mongol-féle nyelv lehet. Legújabban a török magyarázat javára billent a mérleg épen e szó miatt. Az egyik magyarázat ugyanis azt mondja (pl. Nan ts'i shu 57. fej.), hogy to-pa nyelven ko po-ten a. m. 'kapus'. PELLIOT szerint (Journal Asiatique 1928. II, 254—5)

Uyghur yetti ughri = ‘the seven stars’ (hét csillag) or ‘the seven thieves’ (a hét tolvaj)

Nostratic Dictionary By Aharon Dolgopolsky
79. *?ar[V]ka (or *yar[V]ka?) 'see, observe' > IE: NaIE *re(:)g- (< **?reg-) v. 'see, observe' > pAl {O} *ra2gn1a > Al: StAl T ruaj, T {Kf.} ruanj, G ruej 'guard, keep, observe' »» Lt rege$!ti (1s prs. regiu~), Ltv redze2 ^t 'to see', Lt rafigana 'witch' (cp. NHG bo4ser Blick), 160 re!gimas 'visible, apparent' »» Gmc: ON rokja, AS re2can, OHG ruohhen, OSx ro2kian v. 'care', OHG ruoh > MHG ruoch 'care'

FU *°arpa (att. in FL) '? magic, magic device' > F arpa (gen. arvan) 'lot, magic stick, or any other magic tool f o r finding hidden things, soothsaying, etc.', arpa-mies 'soothsayer' (mies 'man'), arpo- v. 'cast lots', Es arp 'lot, magic', Lv ar:bi 'witch'

10 Turkish word ON means "ten", ONA means "into ten", KES means "cut", KESME means "cutting", KESMEDIR means "is cutting", O means "it".
A turk meg talán TRÁK is, s ha Polat Kaya jól meggondolja, még TROJA gyermekei is lehetnek. (TR =kapu, oya = SZÜLŐ.)
Turkish-sumerian-kinship - Színusz
The Akkadian equivalent of this DN is usually transcribed as either "SIN" or "SUEN". The Sumerian word was also borrowed into Akkadian as a common noun, appearing as SINU, SUENU, SINNU, and ShINNU. It is glossed by the CAD as: "1) the moon 2) crescent shaped or semi-circular object".
The Turkish expression "HAN BIR O" (AN BIR-O) has two meanings: 1) "Only Him is Lord" referring to the Sky-God which I indicated above; 2) "Palace of the Lord" where Turkish "HAN" also means "complex of a large building" which a Lord's palace is.
The artificial "Akkadian" language was manufactured using Sumero-Turkish words and phrases as source material for coming up with words for a language that they called "Akkadian" which served as a model for other "Semitic" languages.

Keleti szavak
ahl (arab), ehl (török) = család, nagycsalád, nemzetség, ill. bármilyen közösség, embercsoport. (Ohl = héber sátor)
Ehl-i Oszmán, Ahl-i Othman/Uthman: Oszmán-dinasztia, Oszmán-ház. (lásd: ajil)
ahl = sátor, ill. egy sátorban lakók közössége, patriarchális nagycsalád (beduin, lásd: kaum, kabila)
ahl adz-Dzimmah, ahl adh-Dhimmah = "védett nép" (lásd: dzimmi, ahl al-Kitáb)
ates = török: tűz
Alaj Mejdáni: "Felvonulási tér", a Topkapi szeráj középső udvara. Maid = lány. Med,megye = föld.

Török-görög szavak
Csobán, csorap,csorba
Chupan (Pahlavi Shupan) = Shup(Sheep) + Pan(Keeper) = Shepherd
Jurab (Arabicized form of Pahlavi Gurpa) = Gur(Grave, Surrounded) + Pa(Foot) = Sock
Shurba (Pahlavi Ashapa) = Ash(Food, Eat) + Apa(Water) = Soup
Aryan stana "breast", Greek stanion "breast", Armenian stin
Török-görög analogia
TURKISH ENGLISH GREEK
Aga Land owner (földbirtokos)Agas
Ayran A drink (Ital)Ariani
Balta Axe Baltas (Balta)
Bodrum Cellar, dungeon (pince, börtön)Boudroumi
Bora Storm (Vihar)Bora
Ciger Liver, lungs (máj, tüdő)Tziyeri
Capari Weight anchor (horgony súly)Tsapari
Cengel Hook (kampó)Tsingeli
Cipura A fish (Hal)Tsipura
Fener Lantern (kínai lámpás)Fanari
Halka Ring (gyűrű)Halkas
Huni Funnel (tölcsér) Honi
Mehmet Olmez - Yellow Uighur
bars < OT bars "leopard; tiger";
pas < OT bas "head" ;
ol- (T bel-, vol-, ol-) < OT bol- "to become, to be".
tavar < OT tabar "livestock; property";
tuskan (M, T toskani « OT tabtsgan "hare";
on < OT on "ten".
yen' < OT yen "sleeve";
kicik (M kicig, T kücig) < OT kicig "small";
kok < OT kok "the sky; sky-coloured, blue";
 koza < OT kozi "lamb";
kün' < OT kün "the sun; day";
kiz < OT kiz "girl";
kizil < OT kizil "red";
sank < OT sang "yellow";
isük "door"  < OT esik "threshold; door"; isik=hot.
tis < tis < OT tis "tooth/teeth";
ugan (uglan ?) < OT oglan < ogul "offspring, child" +an pl.

Turk tető szinte tibe(t). A terek pedig trágya volt.
Proto-Turkic: *tepö (-ü)
Altaic etymology: Nem techtosages!
Meaning: hill, top; top of head
Russian meaning: ????, ???????
Old Turkic: töpü
Karakhanid: tepe (Tefs.), töpü (KB)

Váltás
S > H hangváltás a turk nyelvben:
Sárga (Yellow): Tatár sari > Bashkir: hari
Bal (Left): Tatár sul > Bashkir hul
A tatár C > bashkir S :
Rohan (run): Tatár cap >bashkir sap
Sarló (sickle): Tatár: calgi > Bashkir salgi

Azeri
Hold on = bekle
Accident = kaza
Aerial = anten
Appetite = istah
Arm = kol, silah
Armchear = koltuk
Amy = ordu
 Arrival = varis
Base = taban, üs
Basin = kazan
Bean = fasulye
Bishop = piskopos
Boat = bot, sandal
Bonfire = meydanj atesi

Az ősi Khorezm- Tolstov
Duman-kala (»Köd-vár«) jellegzetes körvonala, — falak sötét sávja a déli szélről emelkedő fellegvár négyszögével; Dzsildykkala (i»Szelek-várad) tornyának büszke csúcsa ; Kavat-kala alig kivehető körvonala északnyugatra ; északkelet felé Kum-Baszkankala (*Homokfödte-vár«) óriási homokbuckákba süllyedve, amelyekből a tornyok csúcsa alig látszott ki ; még távolabb Tesik-kala szabályos donjon-ja (»lakótomya«) és Berkut-kala (»Sas-vár«) hatalmas erődítményei és végül, valahol messze északon az áttetsző ködpárában kirajzolódott Ajaz-kala romkoszorúzta, sziklás csúcsa. Közöttük pedig mindenfelé számtalan névtelen rom bukkant elő a homokból, az ember és a puszta közötti tragikus küzdelem egyetlen hatalmas emlékévé olvadva.
Az Aral-tó kialakulásának legendája
Faszylchan szörnyű bűnt követett el : megbecstelenítette egy szent leányát. Az apa imádsága nyomán Faszyl egész királyságát víz árasztotta el. Ezen a helyen jött létre az Aral-tó, melybe a két nagy folyó ömlött. Korábbi egyesült medrük kiszáradt. Bajszyn emberei pedig Ajazchan vezetésével áttelepültek Chorezmbe és királyságot alapítottak, amelyet Urgencsnek neveztek. Az adagok minden városukkal egyetemben elpusztultak a vízáradatban, de épületeik nyomait derült nappal még ma is látni az Araltóban.

BADINY JOS FERENC
A "griffesek" viszik a "Turul-hagyományt" és a Káspi-Aral-térségben létesített védelmi rendszert, amit ők "gyűrűnek" neveznek. Az itt bemutatott védelmi "gyürü-vár" ugyanis a mellékelt "nyugati és félrevezetőnek" nevezett térképen feltüntetett Khorasmiában lévő "Kalaly Gyr"-ből való ("Gyr = Győr"), és ugyanilyenek a Kárpát-medencében talált "avar györök" is. Ezek a "griffesek" tehát az ún. "Fehér-Hun" Birodalomból jöttek az Aral-tó mellékéről, és hozzák magukkal az itt bemutatott HUN-PÁRTUS TURUL hagyományt.
Turk- etymology. Nem mozsárban törték.
Nemrégiben vaskos karacsaj-balkar szótár jelent meg, amelyben előkerült a csuvas măyăr szó pontos megfelelője mayar alakban. A csuvas măyăr szó jelentése dió, a karacsaj mayar pedig mogyoró jelentésben használatos.
Scythian - Turkic
ScythianEnglishTürkicEnglish
KaukasWhite RockiesKaukasWhite Rockies
oior (eor)maner man
cannabishempkenevirhemp
Kul is an epithet of power and authority, a component of many Türkic titles and names, its other semantical form is Tingiz/Dingez/Chingiz - Sea, so we have Kul-Erkin, and Kul Tegin, and Chingiz-Khan.


Pesti István 2017 november

Törög világ 2.
Nyitóoldal