A tűz fiai

Ed és Edömér - edo esto

Érdekességnek:
Mac Edon. Edo: Észak-Britannia római neve ismeretlen eredettel. Tokyo was originally known as Edo, meaning "estuary". To-Kyo nem "Kyo-tó {Kiő-tó?}=Tükörtó". (Tokyo: to=east + kyo=capital, miként a han nyelvben meg 'jing=főváros'.)

Edda

Magnús Ólafsson ([1609] 1979, 189) traced Edda to Latin edo, a counterpart of Icel. yrkja 'make verses'.
Stefán Karlsson proposed the same etymology, though he preferred to derive Edda from edo 'edit, compile', rather than from edo 'compose in verses'.

Szellemes

The twin kingdoms of Edo and Oyo /folyó, singales/ (Yorubaland) remained two of the most powerful kingdoms on the west coast of Africa up until the establishment of the British Protectorate at the end of the nineteenth century.

the kingdom will refer to themselves as ovbiedo (child of Edo ).

The different close neighbors refer to the Edos by different names. For example, the Urhobos call the Edos ikhuorAka (the people of Aka), the Ikas (Agbor) use the label ndi-Iduu (the people of Iduu). Along this line of reasoning, the Yoruba phrase Ile-ibinu, later corrupted to Ubinu, may be Yoruba's label for the Edos in light of the constant warfare against the Oyo empire by different Edo kings. This explanation is particularly striking because the Yorubas (for example, the Ekitis) refer to the Edo as Ado and not Ubinu.

West-Africa - 'Edó moat' várárok

Fire was so frequent that Edo was famous for its 'Flowers of Edo' (Edo no hana)

Names
UDIA: Variant spelling of Hebrew Udiya, meaning "fire of God."
UDIYA (????????): Hebrew name meaning "ember (or fire) of God."
UDO: African Igbo unisex name meaning "peace". Anglicized form of Hebrew Uwr, meaning "flame or light of fire," also possibly "revelation".
EDOM (?????): Hebrew name meaning "red." In the bible, this is the name of an ancient kingdom, and a name applied to Esau and his descendants.
Mint ismert, Edo az kobra. Kígyóisten. A név feltűnik Japánban és Nyugat-Afrikában. Messze az edomitáktól.

Tűzemberek - Ud-murt

Tüzes nevek

UDIYA (????????): Hebrew name meaning "ember (or fire) of God."

KENNA: Feminine form of English Kenneth, meaning both "comely; finely made" and "born of fire." Compare with another form of Kenna.

ADENA: Feminine form of English Aden, meaning "fire."

FIONTAN: Irish Gaelic name composed of the elements fionn "white" and tine "fire," hence "white fire."

KENT: Contracted form of Scandinavian Kennet, meaning both "comely; finely made" and "born of fire." Compare with another form of Kent.

NUR (???): Aramaic name meaning "fire." Compare with another form of Nur. (Nem HUR)

PYRRHOS (??????): Greek name meaning "flame-like." In mythology, this is the name of a son of Achilles. He is also known as Neoptolemus.

UD (???): Hebrew name meaning "firebrand." . Irish úd beginning'

Érdekességnek: Ahol a KUN az nem NAP.
KUN (?): Chinese unisex name meaning "earth."

INNA (?´???): Russian unisex name meaning "strong water." This name was originally a male name, but became somewhat popular as a religious girl's name due to the misidentification of the sex of the Russian martyr Inna, a male student of the Apostle Andrei.

Ahol a víz az úr: UR= Basque name meaning "water." Compare with other forms of Ur.

Hupikék: TUULI= Finnish name derived from the word tuuli, meaning "wind."
tula [tola, B. 2907] : bore, perforation. Tulakka, tulaykkuka, tulekkuka = Perforate, drill v. Tulakkan = Drilling.
Uralic *tule 'fire' and Mon. tuleeh 'make fire'

Vizes: TALULLA= Variant spelling of Native American Choctaw Tallula, meaning "leaping water."
Compare with another form of Talulla. (Máshol "tola" tűz, hold, három stb.)

SOHRAB ????? m Iranian, Persian Mythology. Means "illustrious, shining" in Persian

SIMIN ????? f Iranian; Means "silvery" in Persian.

Csöbörből vödörbe: "Out of the frying pan into the fire."

The word "Ur-ta" means fire in Aramaic, which is very closely related to Hebrew.

Tab-iti = "Hestia" fire god according to Herodotus. Nem Aestia. Tab kisváros, Somogy m.

Sa'ud is a brass mountain of fire in the centre of Jahannam. (Szaudiak a pokolban.)

Salah-ud-Din = "A csillagtűz háza"?

Mitológia

Hindu mythology used the name Budha for Mercury, and this god was thought to preside over Wednesday. The god Odin (or Woden) of Germanic paganism was associated with the planet Mercury and Wednesday.
The ancient Greeks of Hesiod's time knew the planet as ????ß?? (Stilbon), meaning "the gleaming", and ??µ??? (Hermaon).
Oltári
Al-tari - A fehér mögött?
..vagy csak átváltoztat"
Vatra:
The root AT R- means fire; the Latin ater meaning originally "blackened by fire." Atrium or forecourt of a Roman house comes from the same root, as the place where the smoke from the hearth escaped through an opening in the roof (AHD).

Szótár - Jamaica

Fiah (fi-ah)- Fire; also used to designate the smoking of ganja. More fiah! (More weed!)
Mas- An old and wise master; a old-timer who deserves respect

Sumer

179. muš3-a-ni ¶ur-ru-um kur-ra-kam ud mu-un-na-×a2-×a2 'Inana (i. e., the evening star), the daughter of Suen, arose before him like a bull in the Land. Her brilliance, like that of holy Shara, her stellar brightness illuminated for him the mountain cave.

Maláj csoda: (Rajki András szótárából)

cud- [chuduka, cp. Tam. cutan 'hot', B. 2183. Interestingly, assuming a *kud- ur-form cp. Skt. kudayati and assuming a *ket- ur-form cp. Chuvash hut 'heat' and Mon. het 'lighter' : bake, burn v. Chudu, chuudu = Heat, fire n.Chudiduka, chuduvaykkuka, chuduvekkuka = Brand v. Eliyan pedichu illam chudaruthu = Fearing the rat do not burn down the house.

..és TŰZ:

ti [tii, B. 2672, cp. Tam. ti. Interesting to cp. Ugric *tävte (e.g. Hun. tuz) and Bam. ta] : fire. Tiikkacchu, tiikkatti, tiikkacchi, tiikatti, tiikkarri, tiikkaalli = Matches. Tiikkallu = Flint. Tiikkappal = Steamship. Tiippatan, tiippitan, tiippoori = Spark. Tiippoolikkuka = Extingush v. Tiittinna = Fireplace. Tiivandi = Train.

Piros bíró

sbirro = It. policeman, 1668, from It., "police officer" (pl. sbirri ), from L.L. birrus "red," from Gk. pyrros "red," lit. "fire-colored," from pyr "fire" (see fire).

Maya: Tohil is God of Fire. (Vajon hogyan lettek "pirates" a kalózok?)

Idegen fórum

Zoroastrian Pahlavi (also called Middle Persian) words:
teftîg, agahîh, alûh, amoxten, ewêþan, têmar, mêĝ, exter, tendirust, ers, ray, adur, endek, erêþk, xwêy, bûm, xwer, derzîg, xwarden, xweþ, heleg, ender.

Here are their Kurdish equivalents:
tawyag, agahî (xewer*), elû (eylo, helo), amotin (~fêr kirdin), ewþan (ewan), xefet (xem*, têmar), mij, estêre,
tendirust (salîm*), ers (esr, estir), eray (re, rê, bo), ayir (<atir, ard, agir), hendek, riþk (hesed*, hisadet*), xwê (areq*), bûm, xwer (xweretaw), derzî, xwardin, xweþ, helew (gêl), inder (*Arabic loanwords).

If you would ask for "Persian" equivalents you'll get these words:
tefte, agahî, aloh, amûxten, îþan, tîmar, mîĝ, exter, tendorost, ers, ra, adher, endek, reþk, xûy, bûf, xwer, derzî, xwarden,
xweþ, kana, ender;

which respectively mean:
burned, information, eagle, to educate, they, sad (~sadness), cloud, star, healthy, tear, for, fire, few, jealousy, sweat, owl, sun, tailor, to eat, good (~sweet), idiot, in (into, inside, inter-).

..estêre...csillagos az ég.. - a "helo" meg "sas". sinhala=Sinhelo? Hellas? Holdszín? - ..az ARD meg TŰZ/fire...

"name" Kurdish "naw/nam" NÉV
"to call" Kurdish "gal/kal kirdin" HÍVNI
cehennem "hell" Kurdish "doje" (also "cehennem") GYEHENNA, POKOL
tela ("zer" occasionally) "gold" Kurdish "zêrr", seherî " ARANY
þûrû "start" Kurdish "sereta" KEZDÉS
kuda : kuda : koca : where HOVÁ, HONNAN (Aljosa, kudá tü igyjos?)
lîç "lake": other Kurdish varieties "zêbar" TÓ (skót:loch, óalbán:lich)

Avestan : Old Persian : Parthian : Kurdish : Persian : English
cen- : cen- : jen : jin, jen : zen : woman (zsenscsina?)

A pápuák földjéről hozott "uru=flame" nagyon emlékeztet az arman "hur=tűz" szópárra. Az uru nyelv (iru-itu) pedig a japán császárra - "Hiro-hito"-ra.

Az angolok "fire" szava is a "PYR=tűz" szóból származik. Finnugor "p -> f" hangváltás. Lásd angol, finn POT, magyar FAZÉK.

Ez nekem olyan zavart, mint egyik este egy történelmi film esetén, ahol a vezér úgy vezényelt az íjászoknak, hogy : "Tűz!". ...de csak a kutyák tüzeltek... Persze, lehet, hogy eredetiben HUR volt a vezényszó, csak valami örményféle elértette, mert az ő szótárában a "hur=tűz", de a mongol nyelvekben csak az íj idege (húrja).

A "Ra" az Óceániában is Nap.
A "Hipo-potamus" ezek szerint a "folyó ajándéka" ? Ka-gipt ?
A tájfun az "tai fung = nagy szél". A tuf-on meg köp ? ..vagy csak nyárs, földnyelv?
A "huur=gólya". "Hur=szűz", arab és "hur=tűz", armen.
Az "Ar" ugye oroszlán. A turkben "ar-sz-lan".
Az "ayah" az HOLD. Turkben "ay". Ayatolla? Yahve? Adon-ay? A Hold tüze?
A "dab=tűz" máshol csak TAB.

De miért lett a "fir-coon" (kun férfi? tűzkun? naptűz?) kisember...?

Világosság - TESz
Származékszó: -g deverbalis névszóképzővel jött létre; vö. csillag, gombolyag stb. Alapszava valószínűleg ősi hangfestő szó a finnugor korból, a megfelelések azonban vitatottak. - A) vö. cser U. [volgädä] 'világosság, fényesség; világos, fényes' -B......md. E. valdo, M. valdä,, finn valkea 'fehér, fényes; tűz, világító láng; a tűz fénye', valkaista, valaista (valkaisen, valaisen) 'fehérré tesz, halványít, világossá tesz, megvilágít lenyúz, lehámoz'; észt valge 'fehér, világos; fehérség, világosság, fényesség'; ? lp. N. viel'gád (jelzőként vil'gis) 'fehér, világos; sápadt',...

Ugye, mennyire hasonlítanak a finnugor szavak a vil- (világos, fehér) szóra ? Vagy a PIE *wel- szóra? Netán dravida??

Mítikus állatok

A TŰZ-elem a déli égtájhoz kapcsolható, a teremtés varázsereje, a Nap teremtőereje, az élet, a halál és az újjászületés kapcsolódik hozzá. A TŰZ rombol és teremt, a salakot elégeti és felszínre kerül az arany. Így a lelki emesedés,
a jobbá válás szimbóluma. A TŰZ elemhez tartozó lelkesek legfontosabbja a főnixmadár, és általában a tűzmadarak. De ide tartozik minden más Nap-állat, a sólyom, a páva, az oroszlán, a méh is.

Veteran (firekeeper?)

"A veteran (from Latin vetus, meaning "old") is a person who is experienced in a particular area, and is particularly used in Russia and the United States to refer to people in the armed forces. It often refers to retired service personnel."

link: http://www.answers.com/topic/veteran?cat=health

..vagyis a macedon "veteran" a latin "vetus" szóból származik...
Az óperzsa "atar" az "tűz/fire" jelentésű. Vatra: szerb tűz, román hőség
A szót az ógörög is átvette "veteranosz" alakban.

- Az örmény ERD nyílás az égre, a világra. Talán a germán erde is erről a tőről fakad. Az ófelnémet "erd-buwo-földlakó" is erre enged következtetni. A semita nyelvek is hasonló szót használnak a "föld" kifejezésére. (Rajki András: arsz : earth [EgAr ard, Akk erssetu, Heb eretz, Syr ar‘a, JNA ara, Uga arss, Phoen ’rss] Ful lardi, Hau lardi, Ind arzi, Per arsz, Swa ardhi, Tur arz borrowed from Ar)
- Az óangol "erd" (lyrd) 'rod, rood' kapcsán az augurok mágusbotjára asszociálnék.
- Erdély környékén az újlatin román nyelvet beszélik. Erdély a nyelvükön ARDEAL. Itáliában is van ARDEA. Csak talán az nem Eli, hanem Ea földje.
- Mint láttuk, a perzsában az ARD valakinek a lakóhelye. Pl. Eli-nek.
Ráadásul Iránban vannak hasonló nevek: Erdej, Ardelan.. vagy Erd. Magyarországon is van Érd, de ott erdélyi sosem járhatott bizonyára...
- Valakik elhozhatták a parsik hitét Perzsiából. ARDOR, ARDEO a latinban is TŰZ, FORRÓSÁG. Az oszét nyelvben pedig ART a TŰZ. /Zoroasztrián: afrinagan (=tűzimádók szent tűz tartója)/

Szent tűz

Iranian elements in the reverse order in Sogdian Gwr'rD [*xôr-arE] "the fire of the sun", the old Ossetic divine name Xur-at-xuron < *xur-art-xur-on "Fire, companion of the Sun"75), and possibly in Scythian Cendartãkh (read instead of the distorted Ceudartãkh): lÒfow §n Skuy¤& metå tÚ legÒmenon ˆrow ëgion (Steph. Byz.) = *fsand- "holy" + art "fire".76 The word is continued in the other Eastern Iranian languages (Khwarazmian 'dr, Bactrian aE(o)Ío "fire", Sogdian "tr, Yagnobi ol "fire", Afghani or, Pamirian Shugni yôc, Yazgulian yec, Mudzhan yûr, Yidga yûr=77) and in Western dialects (Kurd âr). The number of Indo-European cognates with the same suffix78 is restricted, and although they are closely related semantically, they usually do not have the primary meaning "fire". link: http://www.humnet.ucla.edu/pies/pdfs/IESV/1/VVI_Horse.pdf
A szóbokor inkább a VÖRÖS finn párjának különböző ragozott alakja és más szavakkal összekapcsolása. Mint: VÖRÖS :
vörösbor, vöröshagyma, vöröslik, vörhenyes, vörösödött stb.
A PIR esetén (az IE nyelveknél jól látszik!) az alapszó a TŰZ lehetett. Abból jött a tűzszin=piros, perzsel=tűz által éget, pörc=kisütött zsirmaradék, pörköl=megéget..

Skót szavak:
Kay = Fire = Tűz
Scot = Wanderer = Vándor
Tara = crag or tower in Gaelic.= Torony
Tyra = Land = Föld

Valaki fia

Mint írtam, a benHur jelentése lehetett "A tűz fia". Tűz, mint "fire, fyr, pyr.." stb., miből a magyar fér-fi is származhat.

Patronimic

The use of "Mac" in some form, was prevalent in Scottish Gaelic, Irish and Manx. "Mc" is also a frequent anglicisation in both Scotland and Ireland. In Ireland, the forms Mag and M are encountered. The prefix "Mac" is used to form a patronym, such as "MacCoinnich" - or the anglicized 'Mackenzie' - son of Coinneach/Kenneth.

In East Slavic languages, the ending -ovich, -yevich, -yich is used to form patronymics for men.

In Hungarian, patronyms were traditionally formed with the ending -fi (sometimes spelled as -fy or -ffy). This system is no longer in common use, though traces of it can still be found in some frequent present-day surnames such as Pál-fi (son of Paul)

Many Armenian surnames, especially Western Armenian, are patronymics that were first used by distant ancestors or clan founders. These are characterized by the suffix "-ian" in Western Armenian, often transliterated as "-yan" in Eastern Armenian. These are appended to the given name, i.e. Asdvadzadourian, Hagopian, Khachadourian, Mardirosian, Bedrosian, Sarkissian, etc.

Son - wiki
U (often misspelled as: ou). Examples: "Usadden" ("son of Sadden"), "Uâli" ("son of Âli").

Son

Middle English, from Old English sunu, from Proto-Germanic *sunuz (cf. West Frisian soan, Dutch zoon, German Sohn), from Proto-Indo-European *suHnús (compare Tocharian B soṃśke, Lithuanian sūnùs, Russian сын (syn), Avestan hūnuš, Sanskrit sūnú), from *seu̯H- 'to give birth' (compare Old Irish suth 'offspring', Tocharian A/B se/soyä 'son', Ancient Greek υἱύς (hyiús), υἱός (hyiós) 'id.', Armenian ustr 'id.', Avestan hu- 'to bear, beget', Sanskrit sūte 'she bears, he begets').

Afixes
-o?lu (Azerbaijani, Turkish) "son of"
-onis (Lithuanian) "son of"
-unas (Lithuanian) "son of"
-ynas (Lithuanian) "son of"
-ius (Lithuanian) "son of"
-enas (Lithuanian) "son of"
-enko (Ukrainian) "son of"
-enko (Ukrainian) "son of"
-ipa (Abkhazian) "son of"
-zadeh (Persian) "son of"
-vich, -vitz, -vych, -wicz, -witz, -witch (Russian, Polish) "son of"
-ulea (Romanian) "son of"
-son (English, Swedish) "son of"
-sson (Swedish, Icelandic) "son of"
Mac- (Irish, Scottish) "Son of"
Fitz (Irish, from Norman French) "Son of"
Di (Italian) "son of"; (Spanish)
bin (Arabic) "son of"
bar/ben- (Aramaic/Hebrew) "son of"
ap (Welsh) "son of"
ab (Welsh) "son of"
A- (Romanian) "son of"
-fia, -fi (Hungarian) "descendant of" (literally "son of")

-pour, -poor (Persian) "son of"
Ard

Ard - primitív faeke kerék nélkül
It derives from the old Norse word, "arder". The word is now used to describe a "primitive" form of plow that has no wheel or moldboard, and hence is not capable of turning a proper furrow.

Irország

ard, (angol betükkel); ard (ir) ; jelentés: high/height; Ardglass /magas

fin; fionn; clear/white/fair; Finglas /fehér
kin; ceann/cionn; head; Kinallen /fő
mag, magh; maigh/machaire; plain; Magherafelt /alföld
more; mór; big/great; Tullamore /nagy
rath, rah; ráth; earthen ring-fort; Rathfarnham, Raheny /földvár
ros, rosh, rus, rush; ros; woodland; Roscrea /erdőség
shan; sean; old; Shandon /öreg
tuam, toom; tuaim; burial mound; Tuam, Toomevara /TEMetési halom

Ard (Celt.), 'high;' as Ardoch, Airdrie, Ard-rossan, Ardglass, Arden, Ardennes

Föld

arsz : earth [EgAr ard, Akk erssetu, Heb eretz, Syr ar'a, JNA ara, Uga arss, Phoen 'rss] Ful lardi, Hau lardi, Ind arzi, Per arsz, Swa ardhi, Tur arz borrowed from ArArabic أرض ("land", or "earth" with definite article) pronounced as "arD"

ARD

The Lat. root arduus (high) is found in Ardea, in Italy

ard-, art-, and artha- are also Persian prefixes attached to the names of places and persons; e.g. Ardboodha (the high place of Buddha)
/Magyarán: Valakinek a lakóhelye az ARD. Pl Buddha, Eli./

Rokonai: Lat. aro, Goth arjan, Ófelnémet aran, Kelta ar (szántani)

Erdély
Ardeal: "Ard" as an Indo-European root-word means "hill, forested heights, mountain"
link: http://www.fallingrain.com/world/a/A/r/d/
Mint látjuk, az arab parasztoknak hála, Libanonban eléggé elterjedt az ARD településnév. Többi arab állam?
link: http://www.fallingrain.com/world/a/A/r/d/e/
Ardelan település Iránban. Ennek utánzata a román Ardeluta vagy a francia Ardelu.
link: http://www.fallingrain.com/world/a/E/r/d/
Erd is iráni település. Érd lemaradt.
link: http://www.fallingrain.com/world/a/E/r/d/e/
Erdej iráni, Erdel török, Erdelj horvát település. Erdel' pedig türkmén helység.

Wizard: from M.E. wys "wise" (see wise (adj.)) + -ard
Read more: What is the etymology of the word "Wizard"? | Answerbag http://www.answerbag.com/q_view/1469934#ixzz0qXTu60bi

Baszk
*erbi 'hare'; *argi 'light, bright'; *eltze 'cooking pot'; *esku 'hand'; *unbe 'child', *ardi 'sheep', *urte 'year', *urde 'pig', *alte 'side'; *ate 'door';


Latin
ardor, oris, hn. [ardeo] = égés, tűz, forróság
Ardentia verba = Words that burn.

ardha = half (szanszkrit)

Oszét: Art=Tűz;

Koele: ókori város Észak-Afrikában
KOLE = FEHÉR; mande, Sierra Leone
link: http://www.csepeli.com/kotet/csepeli60_hammer_ferenc.pdf
Azerbaijan (A tűz őre) felé, a legnagyobb tűzimádó hely.

Mithras

A Mithrász-kultusz a Napisten, Heliosz kultuszával is egybeolvadt, akit mint legfőbb, legyőzhetetlen isteni hatalmat tiszteltek. Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Nap újjászületésének napja (die natalis Solis invicti Mithra). Bomlasztó működésükben a keresztények átvették ezt az ünnepet, karácsonnyá változtatva.

Egy harmadik hollós

A HETES szám az intézményesített mithraizmus beavatási szintjeiben is megjelenik. E szintek emelkedő sorrendben a következők: Holló (Corax), Okkultista (Cryphies), Harcos (Miles), Oroszlán (Lion), Perzsa (Perses), a Nap küldöttje (Heliodromos) és az Atya (Pater).

Ahura mazda

A mazdaizmust nevezik még iráni vallásnak, a perzsák és médek vallásának, a Tűz vallásának, a Fény vallásának, Mithras vallásának, Zarathustra avagy Zoroaszter próféta, a vallás megalapítója után Zoroasztrizmusnak, a mágusok vallásának.

Tükör által homályosan...

Szem-üst

A tárgyi jelekből történő ~ legrégibb szentélye Dodona, ahol a szt tölgy leveleinek susogásából, ill. egy érc →üst hangjából olvasták ki Zeusz szavát. Másutt az áldozat égéséből, állatok belső részeiből v. kockavetéssel jósoltak. - Megidézték az elhunytak lelkét, főleg az alvilág vélt bejáratainál (nekromantia). - B) A mesterségszerűen űzött ~ során az istenektől eredő jeleket a környezetben kereste és magyarázta a "hivatásos" jós. A görögöknél fontos isteni jelnek számított a madár. Faja, repülésének iránya, leszállása, éneke, a →holló és a →varjú károgása mind értelmezhető volt. Leginkább a ragadozókból jósoltak, melyek magasan és egyedül repülnek: →sas (Zeusz követe), →sólyom, →ölyv, →keselyű, →gém.

Kínai

A kínai jóscsont üst szójele a székely írás u jelének megfelelője

Káld

A kederás nyelvjárás a román káldara (üst) szóból ered, tehát üstkészítőkből. Ma úgy tűnik, hogy Európában a kederás és a lovári nyelvjárás lesz a köznyelv, az irodalmi nyelv.

Irán

Tűzkultusz (káde, atásgah= tűzoltár/tűztemplom) Yazdban zártosh tűzteplom és szentély (szent üst, amiben az örök tüzet örzik 470 óta, hogy ki ne aludjon)

Kelta
mannin JYST - üst &gt; magyar ÜST

Tükörmágia

Minden tükörmágikus varázslahoz szükséges a világosság. Fény nélkül ugyanis a tükörben nem jelenik meg a tükörkép. A varázslatok akkor sem működnek a ha tükröket letakarják.


Magyar - Ujgur: /Finnugor szavak az uygur nyelvben.
Sárga- szárök Arany - altun
Zöld- zezild(jezild) Tűz - ates
Tojó(tyúk) - tochu Szemüveg- közeneg

link: http://209.85.129.104/search?q=cache:-n9UPzdBgWcJ:www.nemenyi.net/reszletes.asp%3FMainID%3D2%26HirID%3D9345%26FID%3D0+s%C3%A1rga+ujgur&hl=hu&ct=clnk&cd=58&lr=lang_hu

Tuwa = fire = tűz (altaji)
Nyelvész

kese, kyesye= king/király; turak=stone/kő (MK tolh); pÍri=fire/tűz;
Sarikoli nyelv

fire/tűz: atis (perzsa) otas (tadzsik) jouts (shughni) juts (sarikoli) rɯχniɡ (wakhu) wor (pashto) âtar (avestan) /Atys volt Cybele kedvese./

Rubens
Osco-Umbrian

Rufus
"reddish-brown," 1782, from L. rufus "red, reddish, red-haired," from Osco-Umbrian cognate of L. ruber "red"

Ben Hur - Szűz fia v. tűz fia ? Kész "fér-fi".
O.E. fyr, from P.Gmc. *fuir (cf. O.S., O.Fris. fiur, O.N. fürr, M.Du., Du. vuur, O.H.G. fiur, Ger. Feuer), from PIE *perjos, from root *paewr- (cf. Armenian hur "fire, torch," Czech pyr "hot ashes," Gk. pyr, Umbrian pir, Skt. pu, Hittite pahhur "fire").

Xanth
Oscan sakrim, Umbrian sacra and calls it "a distinctive Italic group, without any clear outside connections."
Amerind:Tuxinawa Word Set: Fire/Feu/Fuego/Tűz: Tü ; Sky/Ciel/Cielo/Ég: Nai

Ritoók: A görög énekmondók
Rehia és Kronosz gyermeke Histia, Démétér, Héra, Hadész, Zeusz. Őket elnyelte Kronosz. Zeuszt Krétán nevelik, apja helyette egy bepólyált kődarabot nyel el. (Múmiakultusz?)

Angolul - Histia, a tűzhely istennője

As one of the Olympians, Histia is primarily known as the Goddess of the Hearth ... the protector of home and family ... the goddess of humble domestic joy. She shares her love of the common people with Hermes and is credited with appreciating the good works that people do.

When Poseidon (lord of the Sea) and Apollon sought to marry Histia, she touched the head of Zeus and swore a great oath that she would remain a maiden all of her days.

Ionok

HE'STIA (Hestia, Ion. Histiê), the goddess of the hearth, or rather the fire burning on the hearth, was regarded as one of the twelve great gods, and accordingly as a daughter of Cronus and Rhea. According to the common tradition, she was the first-born daughter of Rhea, and was therefore the first of the children that was swallowed by Cronus.

Görögök - magyarul.

Greek alfabet - angolul.
A hármas kereszt a "számek".

Lexikon
The Hesperides lived in the mythical West and guarded the Golden Apples which were a wedding gift to Hera from Gaia (Earth) upon her wedding to Zeus Hesperia literally means West but was a term commonly used to denote Italy.
Hesperides The daughters of Nyx (Night).
Histiaeus: The Persian tyrant of the city of Miletus.
Histories: The book by Herodotus which was the first attempt to factually record historical events (Istenek története?)

Vesta

vestal (adj.)
"chaste, pure, virgin," 1590s, originally (early 15c.) "belonging to or dedicated to Vesta," Roman goddess of hearth and home. The noun is recorded from 1570s, short for Vestal virgin, one of four (later six) priestesses (L. virgines Vestales) in charge of the sacred fire in the temple of Vesta in Rome.
Veszteglők:
The goddess name, attested in English from late 14c., corresponds to, and may be cognate with, Gk. Hestia, from hestia "hearth," from PIE base *wes- "to dwell, stay" (cf. Skt. vasati "stays, dwells," Goth. wisan, O.E., O.H.G. wesan "to be").

(W)est:

A vesta a tűzhely istennője. A templom oltárán égett az örök tűz, amelyre a 4 (6) veszta szűz vigyázott. Vesta a görög Hestia megfelelője.
Hesperus az est (U-est-a) istennője. Hesperian = nyugati. Hesperides: a kert őrei, ahol az aranyalma terem. Hestia Kronosznak és Rheának a lánya. Egy a 12 olimpiai isten közül.

Hispalis

'IspaliV, város Hispaniában a Baetis partján, ma Sevilla. E víz torkolatától 500 stadiumnyira a tengerparttól még hajózható volt és így e kereskedelmi város oly hírre vergődött, hogy Cordubát is elhomályosította. Itt volt a turdetanusok törvényszéke (conventus juridicus). Caesar római gyarmattá minősítette colonia Julia Romula vagy Romulensis név alatt. Caes. b. c. 2, 18. 20. b. Hisp. 27. 35. 36. 42. b. Alex. 56.

Képeskönyv - Hispalis

Liliomos?

Gestia - a than:

Tabiti is not a supreme God, which is Tengri, but a Primogenitor Goddess known in the matriarchal religions as Great Mother, Astarte, Ashtoreth, Ishtar, Cybele and a number of other local names. She created the world, She is a virgin, She is not a part of a couple, or an accessory to another Deity.

Tabiti is a Goddess of the home hearth, in Greek Gestia, in Scythian apparently from the Türkic word tabu 'find, swindle' (M.Zakiev, 995).

Nyár van

famous diamond, one of the British crown jewels after the annexation of Punjab in 1849, from Pers. koh-i-nur, lit. "mountain of light," from Pers. koh "mountain" + Arabic nur "light."

/héber: nur=nyár; arab: nár, mely tûzet, és núr, mely meleget, továbbá a mongol naran, mely napot jelent; nar (halha) : sun (angol) [OM naran, cp. Tur yaz summer, Kyr zhaz, OT *yaz &lt; *nyar, Kit *nyär (nieh-la, nieh-i-erh) day (Doerfer 1992,48; Chinggeltei 2002, 107)

Finnugor nyár: finn "kesä" ;mordvin "kize"; votják "gužem"

A tűz őrei:

country name, of unknown origin, perhaps from O.Pers. Aturpatakan, from Gk. Atropatene, from the Pers. Atropates, who ruled there in the time of Alexander the Great; or from local azer "fire" + baydjan (Iranian baykan) "guardian," in ref. to fire-worshi

ful -&gt;vul

Vuldrok -- Vul = dutch "fill" drak = danish "drank," possibly some quasi-N.W. Germanic "full of drink."

Ellenben:
Pyre -- A built up fire, particularly funerary fires.

Tűz van

Amerind - "fire=tűz"

Equatorial: Esmeralda: mu = 'fire'.
Tacana etimu in which (ti='fire') and mu &lt; *muru 'ashes').
Cahuauapana: pe˜n-aki ¥a 'charcoal' (pe˜n = 'fire'). Patagon: Ona kar 'charcoal.'
Tucano: Hehenawa toa-teˇci 'charcoal' (toa = fire').

Főz:

Almosan: Algic: Proto-Algonquian *e ¬axkwesamwa 'burn it thus.' us.' Mosan:
Proto-Salish *wë¬q! 'boil, cook.' ok.' Proto-North-Wakashan lqw
'fire, campfire,' Heiltsuk lqw´ılı 'fire' Kwakwala lqwila 'fire,' lqwa÷ `ud 'bring
firewood,' Haisla lqwil`a 'make a fire,' lqwa 'firewood.'

BURN1 (v.) *t'eq'a ~ *t'oq'a

California/ Penutian: tu
Havasupai, Walapai: tuka 'burn.'
Marawa tikiti 'fire,'
Wapishana tiker 'fire,'
Kutasho tiakil 'fire.'
Andean: Tuwituey: tua 'fire.'
Cayuvava: idore = fire.


Haisla: bika 'transfer fire.'

Takelma: p÷i… 'fire.'
Ingarico: apo 'fire.'
Sanamaica: kai 'fire.'
South Pomo: m¯ali,
Washo: meli 'make a fire,'
Culli: mu 'fire.'
Cahuapana: kalota- 'cook.' (Lásd: Kalotaszeg)
Nonama: kura 'fireplace.'
Saliba: igara 'burn, fire,' (etrusk "igni"/fire -&gt; sanskrit "agni"/fire)
Macro-Ge: Piokobye: kaho 'fire,';
Fulnio: to 'burn,'; Kamakan: kaˇs 'firewood, wood.'
Acoma: baya 'make fire,'
FIRE10 *sila(k)
FIRE5 *÷aha
FIRE3 *ma
FIRE2 *kuti ! *kuˇci


Finnugor tűzistennő: tu˘˙wət imi - The fire goddess

Amber Hafen (Ember Fire )
em·ber (mbr)
n.
1. A small, glowing piece of coal or wood, as in a dying fire.
2. embers The smoldering coal or ash of a dying fire.

[Middle English embre, from Old English merge.]
Parázs?

the sparking or glowing remains of a fire. warm as جَمْر жарава řeřavé uhlíky glød die Glut θράκα brasa, ascuas, rescoldo hõõguvad söed بقایای آتش؛ تکه های نیمسوز hiillos (finn)



Magyar: tűz
Angol: fire
Azerbajdzsán: od
Bashkir: Ut
Fehérorosz: agony (szanszkrit agni-ből)
Bulgár: Огън (ogyn?)
Bosnyák: vatra
Katalán: Foc
Nēhiyawēwin: Ishkuteu
Cseh: Oheň (oheny?)
Dán: Ild
Német: Feuer
Alban: zjarr
Hellén: πῦρ pũr
Görög: φωτιά fōtiá
Arman: կրակ krak
OPruss panno fire also obscure.

Ha Amerikában a *t'eq'a az "éget" és az ili pedig "tűz", akkor tán a TEQUILA az "égető tűz" ?
Az amerind Heiltsuk lqw´ılı 'fire' Kwakwala lqwila 'fire,'
A finn hiillos az parázs (ember)
Mennyire hasonlít a HELIOS és az ILION szavakra !

FIRE

Werner Fröhlich listájából a tűz szavak:

Finnugor nyelveken: (tul)
              Northern Sami dolla•  Inari Sami tulla• Kildin Sami то̄лл•  Skolt Sami toll•  Finnish tuli•  Karelian tuli•  Estonian tuli•  Veps lämoi•  Meadow Mari тул; салым•  Komi би•  Udmurt тыл•  Erzya Mordvin тол•  Moksha Mordvin тол•  Hungarian  tűz• Nenets ту•  Nganasan туй.

Mongol nyelvek: (gal)
Mongolian гал•  Buryat гал•  Kalmyk һал•  Even тог•  Evenki того•  Nanai тава.

Turk nyelvek: (ot)
Ottoman Turkish āteš•  Turkish ateş•  Azerbaijani od•  Crimean Tatar ateş; alev•  Gagauz ateş•  Turkmen ot•  Tatar ут;ялкын•  Bashkir ут• Karachay-Balkar от•  Kumyk от; ялын•  Kyrgyz от•  Kazakh от•  Karakalpak ot• Uzbek o't•  Uyghur ot•  Altai ot, јалбыш•  Khakas ot•  Tuvan от•  Yakut уот; төлөн• Chuvash вут.

Semita-Afrikai:  (nyár)
        Hebrew eš•  Arabic nār•  Maltese nar•  Syriac nūrā•  Tigrinya awi; bar• Amharic əsat; ḳaṭlo•  Somali dab• Hausa wuta•  Swahili moto•  Wolof safara / sawara•  Yoruba iná•  Xhosa umlilo•  Zulu umlilo

Román nyelvek: (fok)
Latin ignis•  Portuguese fogo•  Galician fogo•  Spanish fuego•  Ladino fuego•  Asturian fueu•  Catalan foc•  Occitan fuòc•  French feu•  Walloon feu•  Haitian Creole dife•  Corsican focu•  Italian fuoco•  Sicilian focu•  Sardinian focu•  Friulian fûc•  Ladin füch•  Romansh fieu•  Romanian foc•  Moldovan фок, fok•  Aromanian foc•  Brithenig ffog•  Venedic fok.

Iráni nyelvek: (atos)
Kurmanji Kurdish agir•  Sorani Kurdish agir•  Zazaki veş•  Persian âteš•  Dari āteš•  Tajik оташ•  Tat атош•  Judeo-Tat atoş•  Ossetian арт; зынг; цӕхӕр• Pashto ōr.

Érdekes, hogy itt a "tűz=ör" és a mongolban meg az "ajtó=örh". Ahol őrség van.

India nyelvei: (agni)
Sanskrit agni•  Hindi āg•  Urdu āg•  Marathi agni•  Konkani ujjo•  Nepali āgo•  Sindhi ātiša; bāhi• Bengali āgun•  Assamese ôgni• Punjabi agg•  Gujarati agni•  Sinhalese ginna•  Divehi alifān.

Germán nyelvek: (fire)
English fire•  Scots fire•  West Frisian fjoer•  Saterland Frisian Fjuur•  Dutch vuur•  Afrikaans vuur•  Limburgish vuur•  Low German Füür•  German Feuer•  Luxembourgish Feier•  Yiddish fayer•  Icelandic eldur•  Faroese eldur•  Norwegian ild•  Swedish eld•  Danish ild•  Gothic fon.

Dravida nyelvek: (agni)
Kannada agni; beṃki•  Malayalam agni•  Tamil neruppu•  Telugu agni; nippu.

Szláv nyelvek: (wogeń wagen)
Lithuanian ugnis•  Latvian uguns•  Latgalian guņs•  Russian огонь•  Ukrainian вогонь•  Belarusian агонь•  Polish ogień•  Silesian uogiyń• Kashubian òdżin•  Lower Sorbian wogeń•  Upper Sorbian woheń•  Czech oheň•  Slovak oheň•  Slovenian ogenj•  Croatian vatra; oganj•  Serbian огањ•  Macedonian оган•  Bulgarian огън•  Slovio ogen.

Kaukázusi nyelvek:
Basque su•  Georgian c̣ec̣ȟli•  Laz daçxiri•  Abkhaz амца•  Abaza мца•  Kabardian мафӏэ•  Adyghe машӏо•  Chechen цӏе•  Ingush цӏи• Avar цӏа•  Lak цӏу•  Dargwa цӏа; лами• Tabassaran цӏа•  Lezgi цӏай

Ázsiai nyelvek:
Chinese hu•  Japanese hi•  Korean bul•  Tibetan me•  Sherpa me•  Thai plə̄ṅ•  Lao fai•  Khmer akkī•  Vietnamese lửa•  Malay api•  Indonesian api•  Tagalog apoy; alab; liyab•  Chamorro guåfi•  Malagasy afo.

Kelta nyelvek:
Irish Gaelic tine•  Scots Gaelic teine•  Manx aile•  Welsh tân•  Cornish tan•  Breton tan.

Amerind nyelvek:
Inuktitut ingniq•  Greenlandic inneq•  Alabama tikba•  Cherokee atsila•  Lakota pȟéta•  Klallam sčə́qʷəwc• Nahuatl tletl•  Yucatec Maya k’áak’•  Guarani tata•  Aymara nina•  Quechua nina•  Hawaiian ahi•  Maori ahi; kāpura; māpura; pāhunu•  Tahitian auah.

Prométeusz

fire
O.E. fyr, from P.Gmc. *fuir (cf. O.S., O.Fris. fiur, O.N. fürr, M.Du., Du. vuur, O.H.G. fiur, Ger. Feuer), from PIE *perjos, from root *paewr- (cf. Armenian hur "fire, torch," Czech pyr "hot ashes," Gk. pyr, Umbrian pir, Skt. pu, Hittite pahhur "fire"). Current spelling is attested as early as 1200, but did not fully displace M.E. fier (preserved in fiery) until c.1600.

wiki

Az ónorvég fjórir/fire nem rokona feltehetően a fjord szónak. Az ud különböző változatai számos nyelvben megtalálhatók. Tán héber kereskedők vitték Odin tüzét szerte a világba... Viszont Azerbaiyan nevébe a perzsából érkezett az "azar=fire/tűz", de :
"Atash" is the Persian word for fire (آتش). Atashgah ( with Russian/Azerbaijani pronunciation: Atashgyakh/Ateshgah) literally means "home of fire." /A tash=tűz és gyakh=ház?/

Pyr-gah-torium

Tisztító szent tűz, hogyha átaléget....

Van képünk hozzá

India - aag/ég (hun.v.) tűz n.

Indian Hindi/Urdu word meaning 'fire'
Indian Sanskrit Agni 'god of fire'
Russian ogon 'fire'
Latin ignis 'fire'
ignis, pur (umber)

Afroasiatic etymology

Meaning: 'fire' (tűz)
Akkadian: ʔišatu
Ugaritic: ʔišt
Phoenician: ʔs
Hebrew: ʔeš
Aramaic: (Emp) ʔsh, (Bibl) ʔešs-, (Palest) ʔišsat-
Mandaic Aramaic: ʕs̃tʔ
Geʕez (Ethiopian): ʔǝsat
Tigre: ʔǝsat
Amharic: ǝsat

Karekare: yàsí
Guruntum: iši
Hebrew: AYSH = FIRE/tűz
the Hebrew word for man is ish, spelled aleph, yod, shin. Remove the yod and you have aleph, shin or esh, meaning fire. ASH, ESH
the Hebrew word for fire (aish אש) teaches us that it's essence is related to HaShem

Ha fyr-fi vagy, légy férfi, s ne szád hirdesse ezt
Minden Demosthenesnél szebben beszél a tett

Middle English fier, from Old English fyr ("fire"), from West Germanic * fuïr, a regularised form of Proto-Germanic *fōr ("fire") {finnugor p-&gt;f: pyrfi -&gt;fyrfi}

Rajki András arab szótára:

bassa (arab) : ember (angol) [OS bac]: parázs (magyar, hun) /Rabonban?/
ba'sz : a part of sg; some, various [ba'sza] Hin baz borrowed from Ar /ba'szarab?/
basza : lay eggs [Sem b-y-d, EgAr beida (egg), Mal bajda, abjad (white), Akk pessu (white), Heb betza (egg), Syr beytha, JNA beta, Amh betsha (yellow)]
ba'sza : cut to parts [basza'a]
hhadd : border, limit [hhadda] Aze hedd, Hin had, Ind had, Per hhadd, Tur had borrowed from Ar (HATAR, magyar)



Pesti István 2011 július


Második rész
Nyitólap