A csendes amerikai

Pacific térsége

Maori
Szikla/rock: Maori: kāmaka, kōhatu, kōwhatu. (Az urali alapréteg "kemény" szavából.)
The old Hawaiians say that "Hono" means "abundance" (bőség) and "lulu" means "calm". Hula tánc: A "hula" szó jelentése: "meggyújtani a belső tűzet". A hula a szív és a szeretet nyelve. Maga a szépség, a kecsesség és az energia. Európai embernek, aki először lát hulát, úgy tűnik, mintha a táncosok a levegőben usznának, tökéletes harmóniában az éggel, a földdel és a saját testükkel.

A középkor végéig valóban nyugodtan telhettek napjaik a szigeteken. Ritkán érkezhetett ellenség.

Hula tánc - Hawaii.
Perhaps no single event of this period reflects more visibly the changes wrought by foreign contact than the abolition of kapu after Kamehameha I`s death in 1819. From the time of its introduction by the Tahitian priest Pa`ao in about the thirteenth century C.E, kapu had been the primary control mechanism of Hawaiian society. In modern usage it generally means "forbidden"; for example, a sign bearing the word KAPU is a way of saying "No Trespassing". While it does have this significance in ancient parlance, it also means "sacred" or "privileged", and these definitions more accurately describe the kapu system. In kapu hula, the kalaaus were always carved with a tiki. (Ütemadó: "Ka" means "to strike" and "la`au" means "wood." Kala`au mostly refers to stick dancing.)

Polinéz
Ez az oldal a polinéz szellemi kultúra (Huna) megismertetését tűzte ki célul. A Huna ősi tudásának alkalmazása napjainkban nemcsak időszerű, de egyre sürgetőbb feladat is, ahogyan eltávolodtunk a saját természetességünktől, úgy egyre inkább elfelejtettük belső harmóniánkat és a rajta alapuló kapcsolataink ápolását is. A Huna szó jelentése: titkos, rejtett. A látszat mögötti lényeg. A láthatatlan, amely formálja a láthatót.
A polinéz gyógyítók, akiket Hawaiin kahunáknak, Tahitin tohunáknak, Új-Zélandon pedig tohungáknak neveznek, már évszázadokkal a kortárs nyugati pszichológia megszületése előtt szoros összefüggést fedeztek fel az egészséges belső és külső kapcsolatok, az érzelmek és a fizikai egészség között.

Rapa Nui - oroszul.
A térkép miatt betéve. Mint látjuk, a sziget mellett található néhány (1-2 százméter hosszú) kőszírt a tengerben (Madáremberek szigete), s egyesek ez alapján beszélnek többes számban a Húsvét szigetről. Mi viszont kicsire nem adunk /a nagy meg nem számít..:-)/.
"Szégyenükben" elsüllyedtek a szobrai. A sziget a "madár isten" (Pak-istan? Manu itu? Motu iti?) kultuszát gyakorolta valaha. Neve az óceánt átszelő hajósok után Rapa Nui: Nagy Út. A 800 mázsás nagy szobrot bizonyára rabszolgák vonszolták rámpákon.

A sziget lakosságát 1700 táján 2-3 ezer főre becsülték, de ez kevés a szobrok mozgatásához (Gyerekek, öregek, nők..). Így a régészek ezt a számot megötszörözték. A 2002-es népszámlálás 3304 lakost említ, de a 10 évvel későbbi már 5800 lakosról számol be. Nem tudni, hogy a hipotetikus 15 ezer fős őslakosság miért csökkent le az európaiak érkezéséig ötödére, de a fehér ember által behurcolt betegségek következtében a 19. század végére 111 főre csökkent a populáció. A lakosság pusztulásával összemérhető a nagy szobrok ledőlése is. 1800 táján még több, mint 20 nagy Moai állt, melynek zöme egy dekád alatt ledőlt.

Merei nyelv.
hand =lma =kéz; to stand=turu =áll; to die, be dead=mate =halott (Sah mat); to fly=sale = száll; snake =marta =kígyó (kurd MAR); fruit= vona = gyümölcs; wind= sisil = szél; big= toronna = nagy (mint egy torony);

Philippino
*bá:Rah =embers = parázs; Ba:lo = new = új; baló = widow = özvegy;
Fataluku lang.: nalu=mother; palu=father; uru=moon; vacu=sun; mu'a=land; tahi=sea; palis-ana=island
Kaingang nyelveknél: anya=nő; apa/ős=ion; kai=person,man
Maori,Mangaian "io=god=isten"

Hajózni muszáj
Az oldalról megtudhatjuk, hogy Afrikából a kiáramló ember elhajózott Ausztráliába 60 ezer évvel ezelőtt. Szerencsére ezekben a korai időkben még nem voltak tengeri "balesetek", s senki sem sodródott Amerikáig. Mutatnak vitorlásokat a lapon, amelyek széllel szemben is képesek voltak haladni.

Druids - panacea
Pliny wrote that the Druids habitually used golden sickles during the course of some of their ceremonies, when they gathered mistletoe from oak trees.
He wrote that these ceremonies were timed to coincide with the influence of the Moon.
He wrote that the thing cut by these curved blades was known, in the language used by the Druids, as "The All Healing".

Amerind lexikon
bee: 1) pana; 2) mumu =méh
big: pala =nagy
blue / green: sikwa =kék/zöld
boil (V.): tloqw = forr,fő
breathe: hiqw =lélegzik/lehel
chest: t’ik ~ t’uk =mell
dog: 1) (a)kuan; 2) kucu; 3) c’i? ~ c’u?; 4) ari; 5) dia; 6) nuq; 7) puku; 8) waš =kutya
dual: si =kettős
dust: 1) pur; 2) pe =por
dwell: ?u =lakik
eye: 1) (i)to(?); 2) tene ~ tele; 3) k’an; 4) tuki ~ tuku; 5) q’waL; 6) kap; 7) kad; 8) asa ~ aša; 9) ere; 10) nak; 11) hin; 12) yan; 13) oi =szem
female: 1) -win; 2) iš(ten!) =nő
fish: 1) kwama; 2) q’ac’; 3) (n)amakw; 4) waki; 5) ?ici; 6) k’al ~ kal; 7) yapa =hal
head: 1) puta; 2) t’aq; 3) sako =fej
horn: kwan =szarv
river: 1) pala; 2) tia =folyó
seed: 1) mak; 2) icu =mag
sing: siya =éneklés
small: 1) t’uk ~ tik; 2) kunek; 3) k’uti =kicsi
star: 1) (a)sin; 2) meca =csillag
woman: 1) tom; 2) kuna; 3) sun; 4) ita =asszony

A Maluku környéki Makuva nyelven a "Hold=hune, hunne". Iráni nyelveken a "Hun=vér" (sakha nyelven is!), de a Were maga is Hold jelentésű. Máshol a "Hun=Nőnemű" jelentésű. Finnugorászéknál -> a hun nép Attila (2 t-vel!) jurta lakó, fapalota lakó népe, Hunor leszármazottai. Sokáig cigányosan sátorban éltek, de később elszegényedve földbe vájt kunyhókba kényszerültek. A hunok testvérei a Magor leszármazottainak. Magor talpasai lassabban jöttek, így 400 év késéssel értek a Kárpát-medencébe.
Véres város
Gothic: fera and Old High German: fiara (region, area); Finnish: verho (covering), vero (verosta in place of), vuori, vaara (hill); Estonian: vare (ruin), veri (blood), pere (family, household, farm, a Kaukázusban "pénz" jelentésű), -korve (forest), veer: veere (brink, border, edge, slope), *veri (deciduous forest; note for non-linguists, the asterisk indicates a hypothetical form), *veere: *veerde (?),*veri: *veren (wood, woody hill).

Ha már a szakák előkerültek (csak nevükben!), pár ottfelejtett szavunkat mutatnám: (sakha-hungarian) Baga=béka; Öl=halni; siep=zseb; is=iszik; teliege=kocsi,taliga?; vagy a turk néptől az "ili=kéz", "tüs=só", és "üs=3". Az észt "haldaja" itt "hállar" (to keep). Oroszból a "serede=szerda". A szaka nyelv a turk nyelvek közé tartozik. Ragozó nyelv, magánhangzó harmoniával. Míg a turk nyelvekben a 7 az "yeti, yedi", addig a szakában ez "sette", ami inkább hasonlít a dolgan "hette=7" szóra.

Szigetvilág
Sinaugoro többes szám:
Vanuga "tau-na = a falu embere". Vanuga "tau-ri = a falu emberei".
Hula nyelv:
Ura "au-na = az erdő fája". Ura "au-ra = az erdő fái".
Tubetube nyelv:
Toino "natu-na = az ember gyereke". Toino "natu-na-o sina-ri = a fiúk anyja".
Fiji szigetén az igéből az "i-" prefix segítségével képeznek főnevet: "Leng=bakave" -> "lengés=i-bakave"; Csukni=kupu -> "becsukva=i-kupu".

Sinaugoro dictionary
Farao = flour, bread = liszt, kenyér
Fiu = to throw = dobni
Kinava = ring of the water = vízgyűrű (örvény?)
Kinavanava = spark = szikra
Kororo = water dried up = száraz (mint a turk nyelveknél: koro)
Nado = flat, round, sharp stone (use as axe) = éles kő, baltaként használva
Sikuri = school = iskola
Vara = inner part, brain = belső rész, agy
Varo = string, rope =zsinór, kötél
A szótár számokat nem tartalmazott. Elképzelhetően a "7" (hét) itt is hitu, de ilyen az austronesian nyelvekben sok van. Nem indokolt a titkosítása.

Nyelvi érdekesség
Sumatra: Gayo: "saka = heel = sarka (v.kinek)"
Philippines: Ilk: "saka = foot, leg = láb" (Vándor)
Barrier Islands: Sich: "galu-galu = fence = kerítés, sövény" /quay: keye, from Old French kai, of Celtic origin; compare Cornish ké hedge, fence, Old Breton cai fence
Barrier Islands: Mtw: "nunu = mouth, beak, entrance = száj, csőr, bejárat"
Barrier Islands: Mtw: "gala = slice, piece = szelet, darab"
Philippines: Mar: "nipai = snake = kígyó"

Párhuzamos világok - (Nakh-Dagestanian)
Nakho-Daghestani: Lak "ka"(=hand).
Nakho-Daghestani: Lezgi "kek"(=nail).
Papuan: Selepet (=northeastern Papua-Niugini) "ek" (=to see);
Nakho-Daghestani: Bediti "egal" (=to see); Lezgi "akun" (=to see); Rutul "agun" (=to see)
Papuan: Duna (=Papua-Niugini) "kete" = small;
Papuan: Yagarza (=Papua-Niugini) "gíta" (=door) = Na&o-Daghestani: Tabassaran "quty " (=gate).
Dagestan is traditionally known as the "mountain of languages". It is inhabited by 102 nationalities, belonging to three linguistic families. Arab gene: J1 exists in both Nakh (16-25%) and Dagestani (58-99%). Ami a dagesztániakból hiányzik: J2a4b-M67 (the Nakh modal haplogroup).

Amerind
TINDI " bo~u" ( = moon); GINU a "bu~e" ( = moon). Southeastern Papua-Niugini) "gala-na = claw", de a galagonya is szúrós.

Galagonya
Crataegus laevigata, known as the midland hawthorn, woodland hawthorn or mayflower, is a species of Hawthorn native to western and central Europe, from Great Britain (where it is uncommon, and largely confined to the Midlands) and Spain east to the Czech Republic and Hungary.
Czech: hloh
Danish: tjørn
Dutch: haagdoorn
Estonian: viirpuu
Finnish: orapihlaja
French: aubépine
German: der Hagedorn
Greek: λευκαγκάθι
Hungarian: galagonya (kétbibés: cseregalagonya)
Icelandic: þyrnirv
Indonesian: semak berduri
Italian: biancospino
Latvian: vilkābele
Lithuanian: gudobelė
Norwegian: hagtorn
Polish: głóg
Portuguese (Brazil): pilriteiro
Portuguese (Portugal): pilriteiro
Romanian: păducel
Russian: боярышник
Slovak: hloh
Slovenian: glog
Spanish: espino
Swedish: hagtorn
Turkish: alıç (Gal-ics?)
TESz: Legkorábbi ismert említése: 1369 Galganya. Szláv átvétel. Glozina. Horvátban: gloginja. Cseh: hlohynya. Orosz: Bojárüsnyik. Szlovak: hloh. Szlovén: glog. A kínai galagonya {csá}.
Mint látható, a szláv nyelvek közül a bulgár elnevezés hasonlít a magyarra. "Cseren glog" és a cseregalagonya. Tán ebből készült a cserény.. A cseregalagonya Diószegi–Fazekas alkotása, a csere jelentése 'pár', az előtag a bibék számára utal. A mongoloknál "Cheren =long life". Budukh nyelv "cher=szőr,haj". Az észteknél viirpuu -> viir = "bande, strie, rayure" + 'puu = arbre' Tillinger Gábor etimológiája szerint. Az én észt szótáram ezt nem igazolta vissza. Ellenben "vérfa, lángfa,botfa" lehetne a VIIR etimológiája alapján. Még a szanszkrit VIIRA=MAN is szóba jöhetne. (Nem Skt. viir "water". Nem Marathi "viir =melt")

Nyelvész
IE *swekuros 'husband's father' (Skrt. svasura, Gk hekuros, Arm skesur, Alban vjeher, etc.) next to IE *wiH2ros 'man, husband' (Lith vyras, Lat viir, etc.). Arm skesur (< *s-gesur) suggests that s- in *swekuros is a secondary addition). (A pásztort nem a marhából, hanem az őr szóból etimologizálnám! Pa-stor. Vagy Pas-Tor.)

Testrészek és számok
A Sepik folyó felé:
A "négyes rendszer" a kéz 4 egymás melletti ujját használja, így a kéz és a négy azonos: ki. Nagyobb számok kiterjesztése: seven (7) kina.
Kisujj=1; gyűrűsujj=2; középső ujj=3; mutató ujj=4; nagyujj=5; csukló=6; alkar=7..

Számok a szigetvilágban
Vajh a 4-es számunk származhat a madár 4 karma után? Naegel=Karom: OCS nogyty?, hindi: panja, finn: kynsi, spanyol: garra, perzsa: csang, armenian: magil. Austronesian Malalamai: galio, Bonga: galio Neglian: Latin unguis < Italo-Celtic *Hongw hi-; Greek ónyx, stem onych-, Armenian elungn < *Honog w h-; (v.) Middle English nail (l) (e), nayl (l) e (n), Old English naeglian, cognate with Old Saxon neglian, Old High German negilen, Old Norse negla < Germanic *nagl-jana n; compare Gothic ganagljan

Finnugor négy
Ősi örökség a finnugor korból: vogul nilji, mordvin nilje, finn neljä, lapp nöllje, a ~ negy- tőalakja ezek szabályos fejleménye. Lásd még négykézláb, negyven. Hasonlóképpen a három (3) finnugorászéknál: "Ősi finnugor örökség: vogul korem, mordvin kolmo, finn kolme." Eltekintve távoli népek 3-jától, a pluralizmus nevében a magyarok 3-as halmára gondoljunk! Har(o)m.
Numbers 5000:
4/négy/four: Tarahumara: nayó; Guarijío: naó; Nahuatl: nahui; North Puebla: nawe; Sierra: nawi; Huichol: nauka; Chocho: niu; Proto-Dravidian+: *na:l, de számos mai dravida nyelvben is NAL, mint NELJA. Korean: net. Kono: nani; Mandinka: naani, Wolof: nyenent; Fulani : nay-; Dadia: naal; Teme: nat.
3/három/three: S Nambikuara: háreknak; Zaparo: haimuckumarachi; Basque: hiru; Vagala: horo; Mohave: hamók. Hárem és szentély: Az arab "haram=bűn=sin", átvitt értelemben "tiltott".
Kedd a hét második napja: (2=kettő/two)
Botlix: keda, Godoberi: keda, Karata: keda, Axvax: keda, Lezgian: k^wed, Budux: q'ad. Gonga: gutto, Argobba: ket, Harari: ko'ot, Gurage k^wet, Soddo: kitt
A kettes szám: hasonló elemzése, amely feltehetően a két kéz után kapta nevét. Vajon a ka-sza is a "két kéz" után kaphatta nevét, s nem a kaszabol szóból? A linken feltűnik a KASAI névis, s a lengyeleknél a "kasza=kosics", szinte Kosice, álnéven Kassa. Érdekességként: a sickle/sarló a héberben magal, az örményben mangal és a keleti szlávban szerp.
KÉS: Ősi finnugor örökség: vogul keszi, osztják kotseh, cseremisz keze (‘kés’). A finnugor alapforma *kecse lehetett. Észt: nuga; Finn: veitsi; Hungarian: kés; Swahili: kisu; Guaraní: kyse; Kurd: kér; Proto-Indo-European: "*kes-= cut"; Perce kas =cut; Maue "kese =knife"; Munduruku "kise =knife"; East Pomo "katsa =knife"; Patwin "kosa =knife"

Pénzvilág
Papua New Guinea pénznem, valuta: (1 kina = 0.30 US$, 6 March 2001 rate) kina shell (1 Kina = 100 Toea)

Hipotetikus
qulu=head
Indonesian: hulu

Pidgin vocabulary

Lang./Numbers	1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
Lawangan	erai	dui'	tolu	opat	limi'	onim	turu	walo	sie	sipuluh
Taliabo	siya	howo	tolu	nga	lima	nong	hitu	walu	tasiya	hulu
Habun	isa	rua	tolu	haa	lima	neen	hitu	ualu	sia	sanulu

A "lima" a vidék nyelveiben "kéz/hand" jelentésű. Ennek 5 ujja után keletkezett az 5-ös szám. A "3=tolu" pedig a "tell, tola" (halom, ~~heka~~domb) szóra vezethető vissza.

Amerika

Közép-Amerika

Maps

Numbers - Ha kedd, akkor bonerate:
Hopi: 4=naalöyö (Finnugor "nelja" ?), s akik elcsángáltak: 7=tsange.
Nahuatl: 4=nahui (nawi)
Maya: 1=hun, 4=kan, 7=uk
Chontal_Maya: 7=si'ete
Kaska: 1=ethega, 4=hlenta, 10=tisenogoanzi tliga
Cherokee: 4=nvgi, 7=galigwogi
Aleut: 1=ataqan, 4=siching, 5=chaang, 7= uluung
Közép-Amerika számos nyelvén az 1=hun. (http://www.zompist.com/came.htm#penutian)
Huichol: 3=haika, 4=nauka, 7=ata huta.
Tunebo de Margua: 1=istan
Mohave: 3=hamók, 7=vi:ka
Guamo+ Sta Rosa: 2=kete (finnugor "kaksi")
Bonerate: 2=kedua, 7=kehitu
Ansus: 2=ko-du, 7=itu

Mexico
Aztec
Cihuatlan simply means "Place of Woman". The head of the woman functions as the logogram SIWA (cihua-tl, "woman"). The two black vertical stripes is the phonetic sign wa and serves as phonetic complement to show that the female head should be read as cihua rather than the similar-looking female logogram NAN "mother". The ending -tlan is once again omitted.

Winters
Olmec (Mande) Loan Words in the Mayan, Mixe-Zoque and Taino Languages
poh (Mixe-Zoquean) = moon = *poya (Mayan) /Pohpol?/
The Olmec people originated in Africa. The Olmec called themselves Xi (Shi) (Winters, 2005). Winters (1979, 1980, 1997) maintains that the Olmec people spoke a Mande languages. This hypothesis is supported by the evidence of Malinke-Bambara (one of The Proto-Olmec or Manding people formerly lived in North Africa in the Saharan Highlands: and Fezzan (Winters, 1986). Here the ancestors of the Olmecs left their oldest inscription written in the Manding script (which some people call Libyco Berber) (Hau, 1973). Olmec was an agglutinative language.

Egy kiállítás képei

Fura koponyák Közép-Amerikában is kerültek elő a temetőkből. Annyira torz némelyik, hogy már nem is tűnik emberinek. Lásd a linken.

Délen

Guayana
ma ka chodo (ma-ka-chode-oh): mother f**ka
madhuri dixit (madh-oo-ree dixsh-it): one star gyal that been a proppa dance
Ay-nu azonos a MAH-gyal szóval ? Holdleány?
Gyal=lány
pronounced Gee-Yal (one syllable), Used by Carribean people (or fools who thing they're cool) for 'gir','lady' or 'female'.

Arawak
Nuno in Akawaio language means Moon.

This was a tradition that came from the Uttar Pardeshi Muslims who migrated to Guyana. Wazirun, Ameerun, Radhidun, Nazirun, etch were common names during the early history of Guyanese Muslims. Common among Guyanese girls today are names such as Nazmoon, Azimoon, Naimoon, Zaimoon etch.
Nyelveiből: Macushi, Akawaio, Patamona, and Lokono

Moon=Kati
Names: In their own language, the Akawaio people call themselves Kapon, which means "people of the sky." Variants of the same name are used by several different Carib tribes in this region, so the people also use the Spanish name Akawaio (a corruption of a native name for a ritual herb) to refer to their group specifically. Another commonly used name for the Akawaios is Ingariko, which means "mountain people" in the neighboring Pemon language and is used by them as a collective name for all the Kapon tribes.

Venezuela:
The most widely spoken indigenous languages are Wayuu, Warao, Piaroa, Yanomami, Kahlihna, Manduhuaca, Panare, Pemon (Arekuna, Taurpdn, Kamarakoto) (familia Caribe), Guahibo, and Nhengtu.

Cajuns use the term "Paw Paw" as a term of affection to refer to their grandfathers.

Pemon tájképek:

Among indigenous people, 58% were Wayúu, 7% Warao, 5% Kariña, 4% Pemón, 3% Piaroa, 3% Jivi, 3% Añu, 3% Cumanagoto, 2% Yukpa, 2%Chaima and 1% Yanomami nation, the remaining 9% consists in other indigenous nations.

Peru:
Originally but the Sinchi, or chief of a small ayllu, the greatness of successive Incas grew with the extension of their power, until at last they were looked upon almost as deities INCA SKULL.* by their subjects.

Earth (Ghisa)
A tumi egy szakrális, rituáléknál használt késféle félkorong alakú pengével. Peru partmenti teületein volt ismert a "nap fiai" körében. (Moche, chimu, inka). Az Andok más népeinék (paracas) a tumi gyógyászati célt szolgált. A koponyák trepanációjánál alkalmazták. Chimu korona: Mint két toll.. Paracas Peru is the site of the largest elongated skulls in the world, and practically no study of this phenomenon has been conducted since the work of Julio Tello in 1928! Our latest discovery, on September 10, 2011, was a Royal Elongated Skull mother and her baby, found in the same tomb by grave robbers.

Fémművesség a fehérek előtt
"The Huarochirí Manuscript", a Quechua folklore/religious account (Andean religion as opposed to Inca religion) recorded in its original language sometime at the beginning of the 17th century relates that the mullu, large tropical marine shells including Spondylus sp., are the favorite food of deities who reside in mountains and other sacred locations (Salomon and Urioste 1991). The Spondylus offering we documented at the Cerro Mellizo mine, then, may have constituted a "payment" or "appeasement" to the supernatural beings who governed the Cerro to allow the miners to extract ores.

Kecsua szótár

hand=maki; lady=palla, sipas; mountain=orqo; million=hunu; oldest=kurah, aswan paya/machu; shop=wasi; snake=amaru;

Északon

Alaszka madarai

Makah tribe America
Archaeological research suggests that the Makah people have inhabited the area now known as Neah Bay for more than 3,800 years. The ancient Makah lived in villages, inhabiting large longhouses made from western red cedar. These longhouses had cedar-plank walls. The planks could be tilted or removed to provide ventilation or light. The cedar tree was of great value to the Makah, who utilized its bark to make clothing and hats. Cedar roots were used in basket making, while canoes were carved from whole trees to hunt seals, gray whales and humpback whales.
Szép nevük dacára nem mutatnak semmi rokon nyelvi vonást a madár ábrázoláson felül.

The Hopi word "sakwa" literally means "blue-green", or "turquoise." The Mayan word sak, on the other hand, means "white". A türkiz-arany ékszerkombináció a moche kultúrában is elterjedt volt.

Milo Kalectaca: Hopi nyelv
Vocabulary

sino person	tsomo hill	tama tooth
yaqa nose	soohu star	suru tail
siivu pot	qolo hole	tam8 knee
saaqa ladder	mangya lamb	mongwu owl

The simplest pattern for forming plural nouns is to add the ending -m to the singular noun form. The plural of tsiro 'bird', for instance, is tsirom 'birds'. Máshol a kezdő szótag duplikálása jelenti a hopiknál a többes számot. Pl "kwaahu=sas" -> "kwaa-kwaahu" illetve rövidülten "kwaa-kwahu" és hozzáadva a "-t" végződést: kwaakwahut=sasok".

Haida - vocabulary
K'íina = to be happy; to be hot = boldog, nem fázik
K'íin ijgáa = to be sick with a fever = lázas
K'ím = horn, antler = szarv
K'ínaan = moss = moha
K'ún = pants, trousers = nadrág, pantalló, salavári
Na = house, dwelling, building, hut, shelter = ház, lakás, épület
Sálg = silk = selyem (lenge, mint a szél, szellő vagy az arab "silk=szál, fonal")
Kúng = Moon = Hold (Dél-Afrikában ilyen néven nép él.)
Kagan = evil spirit = gonosz szellem
A haida népnél a holló totemállat és előfordult körükben a koponyatorzítás. A homloklapítás a chinook törzsnél volt divatban, az occipital flattering a salishan törzsnél, a koskimo népnél 4 oldalról lapították a koponyát. A Columbia folyó indiánjainál a torzítás női szokás volt, de keletebbre a hegyek között férfiak is gyakorolták. Napjainban a Makah törzsnél nem lapítanak, csak kézi masszázzsal segítik elő a kicsik fejformájának alakulását. Kalifornia felé gyakori a körkörös bandázs segítségével történő deformáció, amikor a csont nem laposodik el.

A molalla nép nyelvén a "Hold/Moon = Ha'hl". A miwok "asszony/woman = assa", az ohlone nyelvben a "Hold=tar".

Klow=Moon
Bjarmaland: Burma "yo" dialektusában "star/csillag=kay". A "víz/water= Rae". Nem éppen Ré fiai. Myammaw dialektusban a "tűz=Mee", mivel általában meleg is. The first dialect is that of the kingdom of Siam, the most polished people of eastern India. They called themselves to me simply Tai ; but Mr. Loubere says, that, in order to distinguish themselves from a people to be afterwards mentioned, they add the word Nay, which signifies little. By the Burmas, from the vulgar name of their former capital city, they are called Yoodaya : by the people of Pegu they are named Seem : and by the Chinese of Yunan, Syianlo, or Kyaenlo. (A "hall" ige szavunk kelta változata a "*klow-").
Fejér: A "tay-nay" nyelv szava a tűzre: "fire=fai". A "tai-loong" nyelv szava az asszonyra: "woman=Pawneen", amely nagyon hasonlít a Pawnee indiánok nevére. Érdekes, de ugyanezen a nyelven a "férfi/man=koon", noha általában a nőre alkalmazták máshol e szót. A "koloun" nép nyelvén a "Hold/Moon=Klow". Viszont a "férfi" az csak "kloun, paganyo, pasha".

Siouan - Swadesh list
mother = anya = iná
father = apa = até
feather = toll = hiítu' (pawni)
eye = szem = ishtá
foot = láb = si
blood = vér = wé
yellow = sárga = zí, si, shíila

Turk világ
Indus civilization was also a Turanian culture like the Sumerian culture was. Dravidian being related to these ancient cultures ties them all together and also to Turkish. They are all agglutinative languages although historians and linguists are conditioned not to mention the name Tur/Turk.
Nava amerind nyelvben "víz". (Sanskrit: naava = a boat). S "Navigare necesse est. Hajózni muszáj.".
The Pueblo Indians called their underworld or place of origin Sibapu or Sibapuni; for the Mayans, it was Shibalba, their "underworld" and place of the gods. The linguistic and functional similarities of the Hindu Sivabhu, Sivapuni, and Shivulba with the Puebloan Sibapu, Sivapuni, and the Mayan Shivalba (Xibalba) are too nearly exact to be coincidences.

Irokéz szavak - Ki a hetes?
On the other hand the Wyandot-Iroquois, the Dacotah, and the Tinneh languages are postpositional. They invariably employ postpositions; they place the temporal index after the verbal root, the verb after its regimen, and the nominative after its genitive. In these respects they cut themselves off from fellowship with the Malay-Polynesian and Algonquin dialects, and claim kindred with the Finnic, Turkic, Mongolic, Tungusic, Dravidian and Japanese-Koriak languages.
The Dacotah name for man is wica, in which we find the Aino oikyo and the Tchuktchi wika.
While, according to Catlin, the Osages, a Dacotah tribe, flattened the skull artificially in infancy, like some Koriak tribes described by Abernethy, the Konzas, who are closely related to the Osages, shaved part of the head and gathered the hair that remained into a knot upon the crown, through which they passed an ornamental pin, like the people of Loo Choo.

Saik'uz Dialect
The Carrier language is a Northern Athabaskan language. It is named after the Dakelh people, a First Nations people of the Central Interior of British Columbia, Canada, for whom Carrier is the usual English name.
chilh (fiatal ember) chilhuke (fiatal emberek) young man
t'eke (singular) t'ekooke (plural) friend
t'et (singular) t'edukoo (plural) young woman
ts'eke (singular) ts'eku (plural) woman
lhi "dog", lhike "dogs"
A particularly interesting example is [maj] ('berry, fruit'), a loan from Gitksan

Nostratic - kézre jött
Nostratic *gät'i/käčä hand, Proto-Afro-Asiatic *kt¯ hand, Proto-Western Cushitic *kč’ hand, Proto-Indo-European *ˆghes- hand, Proto-Uralic *käte hand, Proto-Dravidian *kac- hand, Korean kaci (< kati) ‘branch, bough,’ Kamchadal hk‘ec ‘hand’ = Amerind *kitse/kutse hand, Blackfoot -kits- ‘ﬁnger,’ Wiyot kisan ‘ﬁnger,’ ?Yurok -ketew ‘little ﬁnger,’ Nootka q¯ats- ‘give present,’ Squamish čis hand, Lower Fraser aqus ‘give,’ Kalispel xwit. s ‘give,’ Pawnee skitsik ‘ﬁnger,’ Wichita iškitsa ‘ﬁnger,’ Tutelo -ksa hand, Chinook ¯okši ‘ﬁnger,’ Wishram wa-kšën ‘ﬁnger,’ Natchez kus ‘give,’ Quich´e koč ‘gift,’ Shasta akhusik ‘ﬁnger,’ Santa Ynez Chumash ikš ‘give,’ Santa Barbara Chumash xiks ‘give,’ Penome˜no kuse ∼ kise hand, Norte˜no kuse hand, Move kusegra ‘ﬁnger,’ Borunca i-k¯us(-kwa) ‘ﬁnger, hand,’ Kagaba guaša ‘give,’ Paez kuse ‘hand, ﬁnger,’ Ayoman a-kosi-kega ‘ﬁnger,’ Panikita kuse hand, Moguex koze hand, Betoi ru-m-okosi hand, Qawashqar kisiaol ‘give me!,’ Andoa ku-agwaši hand, Coche kukuač hand, Chipaya k’as ‘give me!,’ Kokoz toai-ikisu hand, Anunze ua-kize hand, Tauite toaikize hand, Suya nikasi ‘ﬁnger,’ Oti ikese ‘ﬁnger,’ Erikbatsa kašuisa ‘hand.’ [IS 362, N 80; E hand2; AK 93, P 89, CP 92]
Napkereszt: Andaqui: "kaki=sun".

Óceánia V.rész
Amerika I.rész
Amerika VI.rész

Pesti István 2013 december

Nyitóoldal