Válsághelyzet


Permanens

Gazdasági visszatekintés

Egy mérföldkő - Argentina
Az argentin válság kifejezés alatt Argentína 1998 és 2002 közötti előbb pénzügyi, majd később általános gazdasági válságát kell érteni, melynek hatásai mély nyomokat hagytak ebben az országban és kihatottak a későbbi történelmére is.
Válság: 1994 Mexiko, 1997 ázsiai pénzügyi válság, 1998 orosz válság, 1999 brazil válság.
Egy túlélő emlékei
: Senki nem húzza sokáig víz nélkül. A városi túlélő hamar rájöhet, hogy nagyon leromlott az ivóvíz minősége, ezért jó hasznát veheti egy szűrőnek, vagy azon kaphatja magát – hogy nincs vize. Amikor is ilyesmi megtörténik, egy nagyobb város boltjaiból percek alatt elfogy a palackozott víz. Ha van kútfúrásra lehetőséged, tedd azt meg, illetve tedd ezt a túlélési listád leges-legtetejére. A víz előbbre való a fegyvernél, a gyógyszernél, de még az ételnél is.

Válságtörténelem
Egy definíció szerint gazdasági válságról beszélünk, ha egy ország (vagy az egész világ) gazdasága hirtelen visszaesést tapasztal, melyet egy pénzügyi krízis idéz elő. Fontos különbséget tenni globális válság és lokális válság között, melyek azonban a bankrendszer kitettségei révén globális válsággá eszkalálódhatnak. Elmaradt összeomlás

Okokat keresve - migránsok nélkül
Nem attól kell tehát tartani, hogy a fizikai munkásokat kiváltja a gép. Nyugat-Európában, és Magyarországon is sokkal magasabb a pályakezdő fiatalok munkanélküliségi rátája, mint az idősebb korosztályoké. Ráadásul magyar specifikum, hogy az oktatási rendszer rendkívül szegregált, az iskolakötelezettség ellenére jelentős méretű társadalmi csoportokban termeli újra az alacsony végzettséget. (Ma Magyarországon óvatos becslések szerint is a felnőtt korú népesség 10-12 százaléka, tehát 800 ezer-1 millió ember funkcionális analfabéta.)

Foglalkoztatás - Magyarország
A magyar munkanélküliséget tovább növelte a nyugdíjkorhatár felemelése. A nőknél az 55 év 65-re változott, ami 10 év generációját küldte vissza a rohamosan szűnő munkahelyek mellé. Abban a helyzetben, amikor már a vállalatok nem kerestek új munkaerőt, illetve, ha mégis, akkor azt a fiatal korosztályokból. Mint látjuk, a 30-39 éves korú férfiak mintegy 98%-a dolgozott 1980-ban. 1996-ra ez az arány 77%-ra csökkent. Ez 21% munkanélküliséget mutat, illetve, ebből azért még páran vállalkozókká lettek. Az iparban 1980-ban 2.135 000 főt foglalkoztattak, ami 1996-ra 1.136 000 főre apadt. A mezőgazdaság 1980-ban 957 000 embernek adott munkát, ami 1996-ra 279 000 főre csökkent. Szerencsére egyéb ágazatokban ilyen drasztikus létszámleépítés nem volt.
A század elején az ipari munkásság körében a munkanélküliség 3–5 százalékos volt (70 000–100 000 fő). A két világháború között ez az arány 10–15 százalékra emelkedett. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a mezőgazdasági munkások körében is. A csúcspont a nagy gazdasági válság idején volt, amikor az ipari munkások közül 250 ezer, a mezőgazdasági munkások közül pedig több mint 600 ezer volt munka nélkül.

Definiálják
Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát.
Vagyis az a munkanélküli, aki nem akar dolgozni, az nem munkanélküli.
A fejlődés is részese a munkahelyek megszűnésének. A mezőgazdasági szerkezetváltás, ahol a sok munkaerőt igénylő alágazatok megszüntek, s helyettük néhány -erősen gépesíthető - ágazat, pl gabonatermesztés maradt fenn. Az ipar automatizálása is nagy leépítésekhez vezetett. Sajnos, a késztermékeket az automaták nem vásárolták, így eladási gondok keletkeztek.

A kapitalizmus permanens válságát próbálták a világ urai korrigálni az amerikai lakásbummal. Mert az otthonteremtés sok embernek ad munkát, ezzel pénzt, vagyis vásárlóerőt. Most vagy elszámolták magukat, vagy a belső ellenség tett rá egy lapáttal, de rengeteg olyan ember kapott hitelt lakására, aki nem tudta (netán nem is akarta) visszafizetni a kölcsönt. Az elsétáló nemfizetők lakása értéktelenedett, vagyis a bankok megörököltek egy sereg eladhatatlan lakást. Az ebből eredő károkat csökkentendő, a nemzetközi bankrendszer segítségével a kár nagy részét Európára tolták, mint a WTC biztosítást. Így aztán a mi devizahiteleseink is a befuccsolt néger lakásvásárlások banki kártalanításában vehettek részt.

Aratás: Miközben dúl a válság, a banki vezetők rekord nagyságú prémiumokat vesznek fel.

Az első vesztesek - kutyák és más háziállatok. Miket a kitett ingatlantulajdonos hátrahagy.

Utólag nézve

Florida legenda. Áthallás?
Egy szegény asszony évekkel korábban 25 dollárért vásárolt egy házat Floridában, amit az őrület közepén 150.000-ért sikerült eladnia.

Baj van? Csökkenő foglalkoztatottság - USA.
A most szeptemberre közzétett 33 ezres csökkenés nem olyan nagy, és egyébként is felülvizsgálhatják még, mégis aggasztó jelzés lehet a világ legnagyobb piacának kereslete szempontjából. Már csak azért is, mert a megkérdezett amerikai elemzők 80 ezres növekedést vártak.

Visszapillantás
Az első globálisnak tekinthető gazdasági válság 1857-ben robbant ki, és átmeneti volt ugyan - tehát gyorsan lezajlott -, ám ekkor érezték először az emberek, hogy a kontinensek és az országok között sokkal szorosabb a kapcsolat, mint eddig hitték. Nem csak Észak-Amerikára és Európára csapott le a krízis: a hatása érezhető volt Indiában, Indonéziában, sőt, Chilében is. A krími háború után ( ) az európai piacokra visszatért az orosz gabona. A háború ideje alatt az Egyesült Államok látta el Európát a terményeivel, s a kontinens piacáról való kiszorulás miatt az amerikai farmerek eladatlan áruk tömkelegével kerültek szembe. Ennek hatására csökkentek az árak az Újvilágban, miközben az országba beáramló pénz mennyisége is csökkent. Így, hasonlóan az 1929-es és a 2007-es válsághoz, ez a krízis is az Amerikai Egyesült Államokból indult.

Börtönbe a tyúktolvajjal! Mondanák a milliárdokat elsíbolók.
Oliver Schmidt a dízelbotrány néven elhíresült csalássorozat eddigi legmagasabb rangú vádlottjaként kapta a büntetést. Ebben a Volkswagen tudatosan kijátszotta a környezetvédelmi szabályokat, úgy építette meg a motorokat, hogy a teszteken átmenjenek, a mindennapi használatban azonban a határértéknél jóval több károsanyagot bocsássanak ki, de magasabb teljesítményre legyenek képesek. a tisztes családapa 400 ezer dolláros büntetést fizet, és hét évre börtönbe vonul. (Hét éves, vagy akár rövidebb börtönbüntetést egyetlen amerikai banki felső vezető sem kapott a 2008-as ingatlanválság előzményeiért.)

Doktori
2008-2009 során számos elmélet született a válság kialakulásának magyarázatára. Egyes közgazdászok úgy tekintettek a válságra, mint a gazdasági struktúraváltozás velejárójára vagy éppen előszelére, míg mások ettől a feltevéstől mereven elzárkóztak, és csupán az európai országok vezetői által előszeretettel hangoztatott mentségnek gondolták, amivel az elhúzódó gazdasági depressziót és a megszorításokat magyarázzák.
Szerintem csak kicsúcsosodása volt a permanens válságnak az amerikai ingatlanválság.

Múltidéző
A kommentárok a történetet többnyire 2001-ig vezetik vissza. Ekkor a Fed – az elakadt gazdaság ösztönzésére – egy százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Az olcsó hitelek arra ösztökélték az ingatlanok tulajdonosait, hogy jelzáloghiteleket vegyenek fel, megélénkült az új lakások építését finanszírozó kölcsönök iránti igény is. A nagy kereslet miatt az ingatlanok gyorsan drágultak, ami újabb és újabb hitelek felvételét ösztönözte, az tovább drágította a lakások és más építmények piaci értékét… és így tovább.

Csenge videoja

Napjaink

Vihar jön?
. A világ nagy üzleti képviselői már készülnek egy újabb gazdasági válságra! Az ingatlanokkal ismét problémák vannak. De a csúcs a PIGS országok eladósodása. John Mauldin, a Mauldin Economics vezetője szerint “ha nem 2017 végén, akkor 2018 év végéig mindenképpen megérkezik a gazdasági válság”.

Neoliberális szemmel
A következő években a paksi orosz és a kínai hitel, a Belgrád–Budapest gyorsvasút elősegíthetik Magyarországon a növekedést, de később már súlyos államháztartási hiányként üthetnek vissza. Ezek nem értelmes beruházások, de törleszteni kell majd őket, véli Pogátsa Zoltán. Pogátsa Zoltán a konjunkturát a jegybankok tevékenységének köszöni. Javasolná a progresszív adózás visszaállítását, melynek többletét az alacsony jövedelműek megsegítésére fordítaná. A kiskeresetű általában el is költi - helyben - a bevételét.
Nem ismerem a magyar középosztály helyzetét, de az a réteg, amely adókkal irányítható. A gazdagok és a szegények nem adóznak. Vagyis az állam a középosztályra támaszkodik, belőlük él. A progresszív adó a középosztály ellen irányulna. Azért az életképes maradna?
Vajh valóban visszaviszik a tőkéjüket az eddigi magas kamatra idehozók, csak mert a FED emelt? S ott mihez kezdenek a pénzzel? Ki termeli ki a magas kamatokat a bankoknak? Tőlünk lopnák el megint? Ugye ott reális a kamatemelés, ahol növekvő gazdaság van, ahol van akkora profit, hogy megérje hitelt felvenni rá. Ellenben úgy látom, hogy a sikeres országoknak a fő gondja ma is a magas munkabér, amely alacsonyabb profitot eredményez. Lehet ezt a profitot tovább terhelni?
Arról pedig már többször írtam, hogy a kétsebességes EU az unio halála. Ide 27 sebességes EU kell, hogy be lehessen állítani a közel azonos életszínvonalat.
Az eurot pedig bűn lenne ma nálunk bevezetni. Egyrészt bekorlátozná a magyar gazdaságpolitikát, másrészt magunkra vennénk a PIGS államok szuper adósságterhét. Előbb szünjön meg a nagy eladósodás, aztán beszélhetünk közös pénzügyekről.
Pogátsa Zoltán sem gondolhatja komolyan, hogy a magyar vezetők olyan ostobák, hogy saját elhatározásból a bejövő kohéziós pénzeket az improduktív területekre irányítják. (stadion, kisvasút, térburkolat stb) Nekik is leosztották a lapokat, abból kell játszani. Cimkézve vannak az unios források, csak a befizetések szabadfelhasználásúak.
Bennünket pedig röhej egy lapon emlegetni Törökországgal, amit most a nemlétező világhatalom pénzügyi szankciókkal büntet. Ami viszont valóban fájó, hogy kevés a magyar tulajdonú nagyvállalat. Amely a profitot nem vinné azonnal ki külföldre..

Csath Magdolna riport
Ha lesz megint egy gazdasági válság annak megint köze lesz az ingatlanpiachoz. Mit tapasztalunk most? Hogy az ingatlanok ára már nem arany, hanem gyémánt áron mennek el. Vagyis többet kérnek el, mint amennyit érnek. Ez már önmagában egy lufi ami pukkanni fog, de ehhez jön a megannyi hitel kintlévőség. Mert az 5 milliós panellakást 20 millióért veszik, amelyből 15 millió hitel. A lakás ára visszazuhan az eredeti értékére, de a hitelt még 20 évig fizetik.

Nem várjuk! - Jön.
A PIGS országok rekord eladósodása, az amerikai védővámok bevezetése, az orosz kereskedelmi tiltások és a banki kamatok megemelése is egy új válság előszelének látszik. Ugyan a PIGS bedőlése az euroban okoz válságot, s az euroban levő adósságállományunk könnyebben megfizethetővé válik, de azért hazánk is kitettje az unio válságának..

Globális szereplők Lokális hatalom
Keynes tehát határozottan állami beavatkozást sürgetett (persze nem egy túlbürokratizált rendszerűt), s a piacgazdaság anti-ciklikus vezénylését látta célszerűnek, megvalósítandónak.

Mandinerből
„Nem lehet Olaszországban kormányt alakítani, ha azt Berlin, Párizs vagy Brüsszel nem hagyja jóvá. Ez őrültség, és arra kérem az olasz embereket, hogy támogassanak bennünket, mert én a demokráciát vissza akarom állítani ebben az országban” jelentette ki újságíróknak Salvini.
»reális annak a veszélye, hogy az olasz kormány felelőtlen gazdaságpolitikájával megágyaz egy következő eurózóna-válságnak«, mondta a Reutersnek egy uniós tisztségviselő.
Akik eddig megpróbáltak megszabadulni az eurótól, például a görögök, nem jártak sikerrel, és hiába szeretne a Liga és az Öt Csillag Mozgalom is kilépni az eurózónából, erre nincs lehetőség.
Larry Elliott azzal fejezi be cikkét, hogy az égő házból nincs egyenkénti menekvés, az euró építménye úgy fog leégni, hogy aki benne van, az benne is marad.

Argentína a régi
Az argentin jegybank váratlanul brutális kamatemelést hajtott végre, ugyanis piacnyitás előtt 45%-ról 60%-ra emelte az irányadó rátát. A peso árfolyama gyakorlatilag szabadesésben van, már 15% feletti napi mínuszban jár a dollárral szemben. Tegnap éjjel az argentin kormány már sürgette az IMF-et, hogy a májusban jóváhagyott készenléti hitelből minél hamarabb folyósítsanak pénzt, mert nagy a baj.

Rendszerhiba
A pénzügyi válságok a rendszer velejárói, ezért nem kérdés, hogy újra sor fog kerülni egyre.
A cikk a válságkezelés kapcsán azt hozza fel példának, hogy míg az államok a bedőlni készülő bankok mögé álltak (mivel nem volt más választásuk), közben viszont a politikusok azt a rossz döntést hozták, hogy gyakorlatilag magukra hagyták a válság miatt nehéz helyzetbe került embereket. Mintegy 9 millió amerikai vesztette el házát a recesszió következtében, miközben a munkanélküliek száma 8 millióval nőtt. Nagy ügy! A magyar vesztesek a házuknál többet vesztettek. Nálunk nincs elsétálási jog!

..hogy átmenjünk a szivárvány alatt
Mint emlékezünk, a 2008-as válság után a bankárokat nem büntették meg, hanem hatalmas prémiumokkal mehettek haza.

Amatőrtárs
"A hitelkamatok emelkedésével egyre több nagyvállalat válhat fizetésképtelenné, magával rántva bankokat, egész iparágakat és országokat. Ennek első áldozatai már meg is vannak: Argentína és Törökország, ahol a valuta inflációja már elszabadult."
Vajon nyugaton is szabad a bankoknak egyoldalúan kamatot emelni? Törökország és Venezuela kapcsán nincs politikai olvasata az inflációnak?

Jó sok jósok
Shilling most sem optimista. Szerinte a végső ok, ami a pénzügyi piacokon eséshez fog vezetni, az a likviditásbőség lesz. Azt kell nézni, hol nagy a tőkeáttétel szintje, és jelenleg ezek a feltörekvő piacok - tette hozzá. Különösen aggódik a mintegy 8 ezer milliárd dollárnyi, feltörekvő piaci adóssághegy miatt. A gond az, hogy az amerikai kamatemelések miatt a dollár erősödik. Ahogy erősödik a dollár, úgy lesz egyre nehezebb ezeket az adósságokat törleszteni - figyelmeztet.

Euro hitelt ne vegyen fel!
Azzal, hogy az olasz kormány durván le akar térni az EU-val közösen meghatározott költségvetési útról, a görög válsághoz hasonló válság jöhet Olaszországban is, és az egész folyamat az euró létét is veszélybe sodorhatja - küldte a kemény figyelmeztetést tegnap Jean-Claude Juncker.

Hurráoptimizmus
Egy újabb válság nem zárható ki Orbán szerint sem – erre Matolcsy is utalt -, a kezei közé kerülő elemzések 70-30 arányban beszélnek egy újabb válság bekövetkeztéről – nem egy 2008-as méretű, annál kisebb, de jelentős válságról.
A válságok a kapitalizmus velejárói. Voltak, vannak és lesznek válságok. Ha Itália és Ibéria bedől, akkor az euro is belebukhat. Még a mi kemény forintunk is beleremeghet. Pedig a déli országok adóssághegye egyszer leomlik.

Utólérjük az osztrákokat - Futásban?
Régi liberális közgazdasági elv, hogy az építőipart kell nyomatni, mert az húzza az egész gazdaságot magával. Alapanyagok, munkások hada (kőműves, ács, víz és gázszerelő, villanyszerelő), de az új lakásba új bútor és egyéb használati tárgy is kell.
Normál gazdaságban ez lehet, hogy beválik. Nálunk azonban a népre kivetett devizahitel után erőn felüli lakásvásárlásokba zavarták bele a népet. Ami azt jelenti, hogy sok évig nadrágszíj húzás jön. Leállnak az egyéb vásárlások, pang a gazdaság. Mert a legtöbb elv valamilyen peremfeltételek mellett igaz. Vagyis, ha a törlesztő részlet nem viszi el a "szabadon elkölthető" jövedelmet, s marad pénz egyéb vásárlásokra is. Amivel mások megélhetését biztosítják.

Építőipar 2.
Az uniós források és a lakáspolitikai intézkedések által fűtött megrendelői piaccal csak késve tud lépést tartani az ágazat, ugyanakkor az uniós támogatások kifutása és a kedvezményes lakásáfa határidejének lejárta újra kiszáríthatja a keresleti oldalt, kihasználatlanul hagyva a boom kiszolgálására felduzzasztott kapacitásokat.
Ezért is vélhetjük hibás döntésnek a túlzott lakásvásárlási támogatást. Kevesebb, de egyenletesebb eloszlás kellett volna. Mert jó minőségű, nagy hőszigeteléssel bíró lakásokra szükség volt, van és lesz. De nem szabad egy életre a végletekig eladósítani a népet. Mert akkor nem vesz semmit a nélkülözhetetlen termékeken felül. Az építőiparra pedig ráférne egy kis megújulás. Modernebb építőanyagok, jobb technológiák. Alulképzettek az építészmérnökök?

A fák nem nőnek az égig.
Hamarosan beindulhat az áresés a hazai ingatlanpiacon, de ez lassan alakul ki, mert egymásra várnak az eladók.

Válságvideo
Világválság és vihar lesz. Kérdés, hogy mikor? A beszélő nem akarja érteni a pénz lényegét. Amikor a kriptovalutákat kezdte emlegetni, akkor kikapcsoltam. Egy nagyon amatőr videója. Még sokat kellene tanulnia! Valamint egy rettegő félelmei. Állandó válságban élünk. Csak vannak maximumok és minimumok. Kamatot nem szívesen emelnek, mert az államok eladósodtak. A kamatterhek megnövekedése elindíthat egy dominoeffektust. Dícséri Salvinit. Nem értek vele egyet, mert jónak látja az aranytartalékot. Szerintem viszont a legjobb tartalék a jól képzett nép és a modern gyáripar.

Van, aki az ingatlanbefektetést is a válság jelének látja. Persze, nem mindegy, milyen ingatlanba fekteti könnyen jött pénzét a csókos ember. Mert ugye, ahhoz buta, hogy termelésbe fogja. Tehát megvesz 5 lakást, amit aztán végül se kiadni, se eladni nem tud. Mert a bankból menekítené a pénzét, amelynek nincs kamata, csak inflálódik. De az ingatlannal a legfőbb gond a floridai típusú összeomlás. Amikor nem tudja a munkanélküli fizetni a részleteket, s elsétál. A bank meg becsődöl. Persze, nálunk nincs elsétálási jog! Itt halálig adós maradsz!

Pénz és válság
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg?
Ugye, a pénz egy írásbeli - nem névreszóló - kötelezvény. Amely feljogasítja tulajdonosát, hogy számára szolgáltatást nyújtsanak érte. Ez addig igaz, amíg a pénz mögött ott a gazdasági teljesítmény. Mert ha a gazdaság összeomlik, akkor a pénz értéktelen papírfecni lesz. Lásd az 1946-os magyar hyperinflációt. Nem véletlen, hogy időtállóbb a vagyoni befektetés. Ingatlanba, vagy inkább termelő egységekbe. Ott sem egyenlő a panellakás vásárlás a földbirtokkal, a klumpagyár a drónüzemmel.
Hogyan tud csakúgy eltűnni az a hatalmas vagyonmennyiség, ami most még ott van a világban?
Ugye, a világ vagyona virtuális. Napi árfolyama van az áruknak és szolgáltatásoknak. Tegnapelőtt 2 millió volt egy panellakás, tegnap 9 millió, ma 18 millió. Holnap pedig esetleg ingyen sem kell. Most akkor mi a panel valós értéke?
Ezért szoktam én a nyugdíjbiztosítás ellen beszélni. Mert a félretett pénz jövőbeli értéke megjósolhatatlan. Ezért jobb az állami (szolidarítási alapon működő) nyugdíj. Az együtt sírunk, együtt nevetünk elve.
Pénz valójában azért semmisül meg egy válság során, mert az emberek inkább törlesztik az adósságaikat, minthogy hitelt vennének fel. A pénzmennyiség ugyanis a kereskedelmi bankok hitelezői tevékenysége révén bővül, és a hitelek törlesztése által semmisül meg a modern pénzügyi rendszerünkben.

Nincs válsághangulat
"Regos Gábor, a Századvég Intézet vezeto közgazdásza szerint nincs olyan gazdasági pánikhangulat, mint ami a 2008-as jelzáloghitel-válság idejében volt."
Mint emlékezünk, a kabaréban szóltak rá a magyarokra: Vegyétek már észre, hogy válság van! Ugyanis az amerikai ingatlanválság csak hónapokkal a kirobbanása után ért el hazánkba, akkor is áttételesen. Pedig a Rócsildék gözerövel tolták Europára a bajt.

Pénzügyes kerestetik
aki felvilágosítaná Varga urat az infláció okaira. Nehogy tudatlanul haljon meg...
"A pénzügyminiszter szerint külso ok miatt ugrottak meg az árak Magyarországon, de ez van a folyó fizetési mérleg romlása mögött is. "

Dörner Csenge Egy kislány tanítja a pénzügyet. Meglepöen jól.

Az MSZP nem tanul
Nem ér el a tudatukig, hogy csak a hatósági áras termékek ára csökken az ÄFA csökkentésével. A többinél a kereskedö lenyeli az ÄFA különbözetet. Ergo, elöször a hatósági áras termékek körének kiszélesitéséért kell kiabálniuk, amig Rócsild gazdájuk be nem fogja a szájukat.

Ajánlom figyelmükbe a fenti gyereklány videoit! Sokat tanulhatnának töle, s ez rájuk is férne. Mondjuk, a hatósági áras termékek jellemzöje, hogy könnyen eltünnek a piacról. Ha csak nem zárjuk le az unios határokat. Ugye, az eszmék szabad áramlása...

Benzinár Nyugat-Äzsia
Brit energiaár
Nem csak az élelmiszerárak
A mezögazdaságot az olajár emelkedésen felül a mütrágya és növényvédö szerek drasztikus drágulása is sujtja. Na, meg az aszály. Ezért további áremelések is várhatóak. Nadrágszij húzás jön. Esztek ti még rovarpörköltet!

Bod Péter tanítványa
" Forrásaink szerint szinte mindenki elkezdett spórolni: a várhatóan még magasabb infláció és az oszi-téli rezsiszámla elgondolkoztatja az embereket, hogy mit engedhetnek meg maguknak azután, hogy eltapsolták a kormányzat választások elotti ajándékait. "
Kedves családod tapsolt! Aki átlag, vagy az alatti nyugdijból él, az örül, ha sikerül nagyobb gond nélkül megúszni a következö nyugdijig. Mondjuk, átlag feletti nyugdijból is épp kijövök, pedig one luxus, nista auto, nyaralás.

Elszegényedök
Ha a magyar családok harmada minimálközeli jövedelemmel rendelkezik, s a családok felének nincs megtakarítása, akkor mit értsünk elszegényedésen ?

Mindennapi kenyerünket
év végén akár 1000 Ft/kg áron vehetjük meg. Ez 300 %-os áremelés. 1 év alatt. Szerencsére a ferrari nem ilyen drasztikusan drágult. De mint mondják, az infláció és a háború a szegények adója. Öket gyötri meg a halál elött.

Véletlenek sorozata
A schwechati olajfinomítót karban tartják. Rosszabb lett, mint volt. Sok havi leállás következett. A magyar olajfinomítóban tüz ütött ki. Aztán elöre hozták októberröl a karbantartását. Most meg az atomerömü rosszalkodik. Ugye, ami elromolhat, az rendszerint el is romlik. Csak kicsit sok a véletlenböl...

Villamosság, ami változik?
A magyar áramtozsdén ugyanis a folyamatos áram ára a háború kezdete óta emelkedik. Ez alapján jövore egy megawattóra áram 500 euróba kerül majd.
Viszont hatalmasat nyerünk a 12 Ft/kWh paksi áram tözsdére vitelével. Na, ezt a nyereséget kell felosztani a lakosságnál. Elvégre az atomerömü közpénzböl épült. S szerencsére a höerömüvet az állam visszavásárolta a gázszerelötöl, igy az is "ingyen" termel a közösségnek. Már a németek is belátták, hogy nem szabad a sötétzöldekre hallgatni, s tilos bezárni az atomerömüveiket. Mellesleg piaci árról csak ott beszélhetünk, ahol több eladó is van, nem csak egy eu-s kartell.

Gáz lesz? a németek a drága USA palagáz helyett kibányászhatnák a magyar palagázt, ami hajók helyett a meglevö gázvezetéken juthatna Németországba. Nincs tárolási és szállítási gond.

Amerikai tulajdonosok
eladják az Ukrajnában megtermett gabonájukat az USA államnak.

Kevesebb gáz, több költség Nagy ötlet volt szankciózni!

ÄFA nélkül is drága!
Hollandia, Németország és Belgium is a zöldségeket és gyümölcsöket terhelo ÁFA eltörlését, a 0%-os kulcs bevezetését fontolgatja. Az ötlet Olaszországban is felmerült, de végül elvetették. A Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) fogyasztási adatai szerint a 0%-os ÁFA vagy a zöldségek és a gyümölcsök árszínvonala nem vezetett magasabb fejenkénti fogyasztáshoz.

Németország bajban.
Joachim Nagel, a német jegybank elnöke egy német lapnak elmondta, hogy az orosz gázszállítások akadozása miatt a közelmúltban megugrottak az energiaárak. Ezért a német infláció osszel valószínuleg 10 százalék fölé emelkedik, és ott is marad:
Lehet, hogy az euro annyit inflálódott, mint a forint?

Parasztlogika
További három száraz hónap vár Európára; nem elég a kenyérgabona; ezer forint lesz a legolcsóbb kenyér? Az Agroinform.hu heti hírösszefoglalója.
Mennyi kéne? Az ország búzafogyasztása cca 2,5 millió tonna. 4,2 millió termett. A liszt ár 200 %-kal, a kenyéré eddig 100 %-kal emelkedett. A nyugdijam 13%-kal. Ami Németországban kielégítö lenne.

Igaza van a bolgár nönek!
Bizony, az inflációt nem az ukrán-orosz hadakozás gerjeszti. Bár a hülyék szankciózása sokat lendített rajta. Az inflációt mesterségesen generálták a világ pénzügyi urai. Mert már több volt a tartozás, mint a népek vagyona. Most az infláció eliminálja az adóssághegyeket.

Olga hanyatló ágban.
A politikus szerint a választási kampányra és az ország átverésére voltak jók az ársapkák, de mivel már megvan a hatalom, nincs rájuk többé szükség.
Mintha nem a választások elött jöttek volna létre az ársapkák.

Nista búza?
az USDA adatai alapján a világ összes búzatermelése idén megközelíti a 772 millió tonnát, ami csak 2 millió tonnával kevesebb az egy évvel ezelotti számnál.
S ennek a csekélyke hiánynak a fele bizonyára hazánkban keletkezett. De a Rócsild médián kívül mi okozta mégis a 100 %-os áremelkedést?

Baromfi ágazat detto. 624000 tonnát exportáltunk és 323000 tonnát importáltunk. 2-300 %-os áremelés. Miért is? Kajsziból 4-szer több termett, mint tavaly. Azért az ára duplázódott.

Vágóhidi körkép
A fobb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos idoszakához képest: darabszámot tekintve 5,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,5 százalékkal kevesebb sertést és 12,8 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 elso fél évében.
Persze, a durván növekvö árak miatt ez a pénzforgalomban nem okozott csökkenést. Kevesebbet eszünk.

Bige
Akárcsak az uniós gyárak 70 százaléka, a magas földgázárak miatt nem tudnak megfizetheto árú terméket eloállítani. Olcsó mutrágyára a várható európai hiány miatt nincs esély, és ez jövore is drága élelmiszert jelent. „Az energiaválság nemcsak az uniós mutrágyaipart, majd az áremelések átgyuruzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent”.

Gáz lesz?
Mindenesetre amilyen kevés a gáz, olyan sok szabotázs éri a tartalékokat. Emlékezzünk a százhalombattai tüzre, a schwechati "félresikerült" karbantartásra, vagy az utóbbi napok immár második gázömlésére!

Import adatok
A magyar földgáz felhasználás 10 mrd m3/év. Magyar termelés 1,6 mrd m3. A többi orosz import. Mi délröl még kapjuk a gázt, de az ára állítólag horribilis. Ami nagyon megdrágítja magyar ipari termelést. Sok lesz a munkanélkülink.

Pályadíj
Vajh az állami autópálya vagy a koncesszióba adott bérlete fog emelkedni? Na, és a BKK: A hetijegy drágítása persze nem egyedülálló: a napijegy 1650 forintról 2500-ra drágul, ami 51,5 százalékos emelést jelent,

Ismét van benzin
Befejezodött a Dunai Finomító tervezett nagyleállásának elso fázisa. Ismét teljes üzemben megy a benzingyártás.
A kenyérre nem tettek sapkát. Már több, mint 100 % az éves áremelése. A tejen van sapka, de csak kopasz tejet árulnak 30-80 % emeléssel.

Nem zörög a paraszt
Valóban az élelmiszer árak nem az USA-orosz háború miatt emelkedtek. Mert búza annyi termett a világban, mint tavaly. A kenyér mégis dupla áron kapható. De a kisembereket az alapvetö élelmiszerekkel lehet sakkban tartani. A háború az energiaárak egekbe szökését okozta, ami kihat az egész gazdaságra, hisz mindenhol energiát használnak. Kretén, vagy gazember az EU vezetése?

Szép új világ
Rossz világ jön a dolgozókra: egyre kevesebb embert keresnek egyre kisebb bérért. (Reszkess, paraszt!)

Mi jöhet még?!
Jövöre mély recessziót jósolnak a váteszek. Csökkenö jövedelmek, munkanélküliség, bedölt lakáshitelek.. De a háború sem kizárható esemény. Nekem nincs autóm, az üzemanyag ár nem nagyon érint. A sapka nélküli kenyér ára annál inkább. De jó, hogy a tejen minden kora reggel sapka van!

Lemondás
Elkezdtünk újrahasznosítani, tömegesen használtat és bolti saját márkást venni, és minden harmadik ember aggódik már, hogy a napi betevon kívül nem marad másra.
Reprezentatív, nemzetközi felmérést végzett 18 ezer ember bevonásával az EY kutatócég, és arra jutott, hogy a termék-házhozszállítás lehet az infláció egyik elso áldozata, a válaszadók 35 százaléka lemond errol. Tízbol nyolc fogyasztó aggódik pénzügyi jövoje miatt, a válaszadók harmada pedig attól tart, a mindennapi betevon kívül másra nem fog jutni.

Az ostobák
nem értik, hogy a világkereskedelem kölcsönös elönyökön alapul. Nekünk kell az orosz energia, nyersanyag. Az oroszoknak kell a nyugati technológia.
Noha az is egy álláspont, hogy akinek nincs elég gabonája, mütrágyája, az dögöljön éhen! Be is tiltanám a magyar gabonaexportot! Nekünk böségesen elég, ami termett, minek 200 %-kal felemelni a kenyér árát? Persze, akik összelopták magukat, azoknak semmi az infláció. Nyugdijas meg úgyis több van a kelleténél, pusztuljanak! Azért a minimálbéres is a takarója végére ért.
A szankciók nem érintik az USA-t. Ott csak nyernek a bulin. Európa pedig az oroszokkal együtt mélyrepülésbe kezd.

Az élet ára
Ällnak a mütrágyagyárak a félgőzzel menő linzi és a gázban gazdag ukrán gyár kivételével. Drága lesz a gabona jövőre. S vele a kenyér. Sokat nyerünk a magyar búza eladásával.
Még ki sem tört a háború, már 100% búzaár emelés történt. S egy év alatt a kenyerünk ára 200 %-ot emelkedett. Szerencsére a ferrari ára nem ment fel ilyen durván. De valakiknek ki kell fizetni a világ eladósodottságát. Ebben csak az a zavaró, hogy a dollárt még mindig magasan tartják, noha a legtöbb eladósodottság dollárban van.

Ärsapka
Ugye, a tej sapkája látszik, csak a tej hiányzik a boltokból. A búzából a litvánoknál több teremhetett, mert csak fele ekkora a kenyér drágulása, mint nálunk. A többi országról nem is beszélve.. Mellesleg kenyérliszt 160-600 Ft között van a boltokban, csak valahogy köszikla sül ki az olcsó lisztböl.

USA és infláció
A kamatemelés mérséklésével küzdenének az infláció ellen. Persze, könnyü ott küzdeni, ahová az egész világ adózik. Míg bennünket a ránkeröltetett szankciókkal sujtanak, addig az USA csak nyer az orosz háborún. Ott olcsó az energia, s nem lett megbénítva a kereskedelem.

Német gazdaság
Mint ismert, majdnem olyan fejlett, mint a magyar. Ha ott csödhullám kezdödött, akkor hamarosan nálunk is az lesz.

Vámot
vettetnének ki a lengyelek a magyarok által vett orosz olajra. Ha már vám, legyen kövér! Vámot a palagázra is! A szerbek viszont nem uniosok még, ök vehetnek s mi vehetnénk tölük.

Hihetőbbet kérünk
A schwechati olajfinomítóhoz hasonlóan a százhalombattai is gyengélkedik. Engem a kenyér ára jobban aggaszt. Kerékpárutakat, lovasutakat építeni autózás helyett! Köszönjük, EU !

A szakértö
Hortay Olivér kiemelte: Magyarországnak több hónapra elegendo nyersanyag- és üzemanyag-tartaléka van, akut problémát az eset nem okoz.
Hinnélek
Magyarországnak természetesen van kőolajtartaléka, ami kereken 34 napra elegendő és üzemanyagtartaléka is, ami 30 napig képes kielégíteni az igényeket. A törvényi előírás egyébként 90 napi ellátás biztosítása lenne - nyilatkozta Egri. Vajh a tározók tartalmának hány százaléka a magyaroknak szánt gáz?
Hogyan mondjam el neked?
Az ukrán hatóságok döntése miatt a vezeték szakaszosan, csúcs idoszakon kívül, csökkentett kapacitással muködik. (A nagy tavaszi áradat miatt a Duna mellékfolyói visszafele folynak.)

Dobrev Klára szintársulat
Varju László szerint a magyar gazdaság jelenlegi válságáért Matolcsy György, Varga Mihály és Orbán Viktor a felelos.
Vajh kik akarják a világ adósságállományát inflációval eltüntetni? De kell hozzá valami európai körítés is.

Várj reám
Nem érkezik Magyarországra kereskedelmi megállapodás alapján villamos energia Ukrajnából – míg Szlovákiába és Romániába igen –, holott keleti szomszédunk és Moldávia villamosenergia-rendszere (VER) már márciusban, a tervezettnél korábban rákapcsolódott az európai ENTSO-E hálózatra.

Vettük 2018
Magyarország Ukrajna áramexportjának közel 2/3-át vette meg.

Energiaéhség
Hazánk a Kaukázusból vásárolna villamos energiát. Vajon a betáplált energia hányad része érne idáig ? Mit mond az MVM?

Akkugyár
Vajon a litiumbányáink meddig lesznek elegendöek?

Jómódban
Megélhetési válság ide vagy oda, agyonfoglalták a szilvesztert a magyar szállodákban.
Ezek a kisnyugdíjasok nem férnek a börükbe! Szórják a pénzt, mintha a milliós nyugdijak sosem fogynának el.

Az örült spanyol
Nem az áfát kell levenni, hanem ársapka kell a kenyérre! Azt nem nyeli le a kereskedö. S búzából többet termelünk a fogyasztásnál, nem alakulhat ki hiány, ha az állam felvásárolja a belsö fogyasztás mennyiségét. Amelyik paraszt nem adja állami áron a búzát, annak különadót!



Politika
Nyitólap