Isis és Mithras

A napistenek Rómába mennek

A köztársaság istenei

Róma alapítói, a szabinok, latinok, etruszkok, hellének már saját istenekkel rendelkeztek, azonban létrejött - megfeleltetések útján - egy közös istencsalád. A görög istenek atyja, - Zeuszból - Jupiter lett, a görög Árész párja Mars hadisten lett (etruszk istenek között Maris). Posszeidon tengeristen Rómában Neptunus névre (etruszk Nethun) hallgatott, Pallas Athene - a bölcsesség istennője - meg Minerva lett (etruszk Mnrv). A főisten feleségéből, Herából Juno lett (etruszk Uni). A szerelem istennő, Aphrodite Vénusszá változott, viszont a római Janus istennek, a kapuk, a kezdet és a vég istenének nincs görög párja, de előzménye az egyiptomi istenekből Isis-ben és az etruszk Ani-ban megtalálható.
Sokan képzelik azt, hogy ezek az istenek megszüntek, mert külföldet bejárt katonák, kereskedők újakat hoztak magukkal. Nem értek velük egyet! Egy nép nem cseréli le az isteneit azért, mert a régiek unalmasak. A gyermek annak az istennek a hitében lett felnevelve, s igen nagy dolgoknak kell történni ahhoz, hogy eltaszítsa a hagyományokat. Viszont egy drámai hatás, vagy egy szép fokozatos népességcsere kiválthatja a régi istenek eltűnését.
Róma terjeszkedésével egyre vonzóbb bevándorlási célponttá változott, hiszen a világ minden kincse oda áramlott. A meghódított területekről is a népesség mobilisabb része szedte sátorfáját (meg isteneit), s nekiindult Rómát "meghódítani". Amely területről többen érkeztek, azok istenei először titokban, majd a városfalon kívül megtűrve, végül Rómában is tolerálva teret nyertek.


Róma és a vallás

Ebben a korszakban tûnnek fel a 'nagy istenek' csoportjában nõalakok: Juno, Jupiter felesége a családi otthon patrónája, Minerva pedig a tudomány és a mûvészet istenasszonya; velük szemben Mars, mint hadisten megõrzi jelentõségét, Quirinus kultusza azonban fokozatosan háttérbe szorul. Az etruszk idõkben azonban nem ez az egyetlen változás. Az áldozati szertartások külsõségeinek végleges kiformálódása is ekkor történik meg, a hitélet mindennapjaiban pedig erõsen megnövekszik a jóslásnak, az ómen- és elõjel-kérésnek a jelentõsége. Az állati belsõségekbõl való jövendölésre, különösen a májjóslás szokásának elterjedésére találunk számos példát, de ekkor alakul ki a római vallási világ egyedi, jellegzetes jósformája, a madárjóslás is, amelyet, mint komoly szakértelmet kívánó mesterséget külön papi réteg, az augurok testülete végez. Ettõl a kortól válik általánossá, hogy a rómaiak minden fontos döntés elõtt elõjeleket kérnek az istenektõl, a nevezetes jóslatokból pedig rövidesen irodalmi gyûjteményt, antológiát is összeállítanak. Az etruszk korszak végén még egy különös jelenséget figyelhetünk meg: a 'jupiteri' hivatalos istenek 'patrícius kultuszával szemben a plebejusok, a nép is kidolgozza a maga rituális életrendjét, amelynek középpontjában Ceres gabonaisten alakja áll.

A Nap színe

A sárga szin valóban a legtöbb turk nyelven szari hangzású, sőt a farsi nyelven is zárk, ami rokonnak tűnik. Kérdés, hogy a nevek előtagjaként szereplő Sar- ennek mennyiben felel meg? Lehet-e a Sargeta az "sárgageta", vagy inkább "Fehérgeta", esetleg "Királygeta"? (Szilágy folyó) ..és miért Fehér-Körös, Fehér-Drin? S miért lenne a SAR folyó "Sárga folyó"? Még, ha a besenyők nevezték volna el, akkor érthető is lenne...

Érdekesség az ókori Rómából

Albán nyelven a FEHÉR: e bardhe {e bard}; SÁRGA: "e verdhe" {e ver}
Farsi nyelven a ZÖLD az "szalbz" ;FEHÉR {sze fít}

Miként a mondákat, ezt sem söpörhetjük a szőnyeg alá:

216 B.C.

"Things like ships were seen in the sky over Italy..." "At Arpi, a round shield was seen in the sky."
"329 BC Alexander the Great records two great silver shields, spitting fire around the rims in the sky that dived repeatedly at his army as they were attempting a river crossing.  The action so panicked his elephants, horses, and men they had to abandon the river crossing until the following day."

"Quirites (Roman citizens) with large shields also appear in the polychrome decoration of vases from Arpi, the Daunian city allied with Rome against the Samnites. "

"Arpi (Arpa). This town during the second Samnite war concluded an alliance with Rome, B.C. 326 (Livy ix. 13). In the war with Pyrrhus, it was again on the side of Rome, but after the battle of Cannae (B.C. 217) it passed over to the side of Hannibal until B.C. 213, when it was recovered by the Romans."

Nap
Arpi (Sunlight) , Ishaan (Male name) the sun (Hindu)

Pantheon

PANTHEON

the original inscription ("M·AGRIPPA·L·F·COS·TERTIVM·FECIT", standing for Marcus Agrippa, Lucii filius, consul tertium fecit meaning, "Marcus Agrippa, son of Lucius, consul for the third time, made it") which was added to the new facade, a common practice in Hadrian's rebuilding projects all over Rome. Hadrian was a cosmopolitan emperor who travelled widely in the East and was a great admirer of Greek culture. He might have intended the Pantheon, a temple to all the gods, to be a kind of ecumenical or syncretist gesture to the subjects of the Roman Empire who did not worship the old gods of Rome, or who (as was increasingly the case) worshipped them under other names. How the building was actually used is not known.

Ferencesek
a felirat hatalmas betűkkel olvasható a templom homlokzatán, a Pantheon építője M. Agrippa volt. Az építés időpontját is megadja a felirat: consul tertium fecit, tehát Kr. e. 27-ben kezdett bele, amikor harmadszor volt consul. Cassius Dio (53, 27, 2) említi, hogy az építkezés Kr. e. 25-ben fejeződött be, de 22-ben villámcsapás érte a templomot (54, 1, 1), majd Kr. u. 80-ban leégett (66, 24, 2). Domitianus 89-ben helyrehozatta. 110-ben ismét villám okozott tüzet, s a templom teljesen kiégett. Hadrianus 118-ban (vagy 119-ben) kezdte meg az újjáépítést, s valószínűleg 128-ban adták át a kész épületet

pantheon
c.1300, from Pantheon, temple for all the gods, built in Rome c.25 B.C.E. by Agrippa (since 609 C.E. made into the Christian church of Santa Maria Rotonda), from Gk. Pantheion (hieron) "(shrine) of all the gods," from pantheion, neut. of pantheios, from pan- "all" + theios "of or for the gods," from theos "god" (see Thea). Sense of any group of exalted persons is first found 1590s.

PHANES The Protogenos of generation, the creator-god. He was sprung from a silver egg, the seed of creation, at the beginning of time, and set the universe in order. Phanes was also named Eros or simply Protogonos (the First Born).
Ilyen kreátor volt az egyiptomi Ptah is. A tojásból születésre pedig Korea múltjában találunk többek között példát.

Istennév
A circular temple in Rome, completed in 27 B.C. and dedicated to all the gods.
A temple or shrine dedicated to all the gods. The name is specifically applied to a magnificent building erected at Rome by Agrippa, about 25 b.c., in connection with public baths, and dedicated by himself as a temple of all the gods, because of its beauty.

Azt mondják, hogy a "pan-theon" görög szó Rómában, s "minden isten" jelentésű. Ennyit még én is tudtam az ógörögből, hogy a "pan=összes" és "theo=isten". Csak nehezen akarom elhinni, hogy egy szép, kerek napot utánzó templomot építenek, aztán az összes istent oda beengedik. Ekkora toleranciát nem könnyű elképzelni a római császárokról. Ellenben a "pan=nap" -> "panteon=napistenek" jobban illik a kerek templomhoz és a kor napisten kultuszához. Ráadásul a THEON mintha nem az ógörög többes szám lenne...
A pan a makedon nyelvben is előfordul "pandor" alakban, ami afféle "rendőr" jelentéssel bírt. Ismert volt a Balkánon a lólábú pánsípot fújó félisten is...

Sk:panag=guard, protector; shepherd Macedonian: pazi, pandur (police man), Pandora (f. name) etc....


A birodalom peremén

Dacia

"A Sargetia (Szilágy) folyó medrébe rejtett királyi kincs is a győzők kezébe jut s Trajanus Kr. u. 106 késő őszén megtartja kápráztató diadalmenetét." /Decebal térfele/

"Kezdetben Sar-mize-gethus-ában székelt a helytartó, de Apulum   (korábban?: Alba Julia) koloniává emelkedése után (179/180) nagyon gyakran keresik fel a sokkal enyhébb fekvésü, a természettől jobban megáldott környezetü katonavárost s ott szerepelnek 239-ig Sarmizegethusa metropolissá emeltetéséig. D. három tartományi kerületében összesen 8 helyhatósági joggal felruházott kolonia fejlődött ki a Trajanus által koloniává avatott Sarmizegethusa mellett. Igy a Provincia Porolissensisben Porolissum, Napoca, Potaissa; a provincia Apulensisben: Apulum, Sarmizegethusa, Transdierna (Orsova); a provincia maluensisben: Drobeta (Turnu Severin) és Colonia Maluensis (Celei)." /Római térfél/

"azon kor legügyesebb bányásztörzsei, u. m. a delmaták leginkább a mai Salona vidékéről (ex municipio Splono) és a mai Epirus táján Apollonia (Valona mellett), Dyrrachium (Durazzo) hellen emporiumok hatása alatt elgörögösített pirusták kerültek...

..a közokiratok egy részét görögül irhatták s Verespatak neve görögös alakjában («Albournoz megalh») is fenmaradhatott.."

Nos, bár lehet, hogy Alba Julia az Gyulafehérvár tükörfordítása (vagy fordítva) , de mint látható, az ALBA szó már a római időkben ismert volt a területen. A LEX JULIA is római...

Isis

Könyv magyarul és angolul
Isis, a kapuk őre. ..mint Jánus Rómában.

A rómaiak Isis tiszteletében rendkívül messze jutottak. Már a késő-köztársaság korban beazonosították egyik legfőbb istenükkel, Fortuna Primigaeinával.

Vallás

Mégis eljutott Rómába Isis ! (Miként a sugaras korona is!)

In the Hellenistic period, after the conquest of Alexander the Great Isis was worshipped in Greece. In the first century BC, the cult came to Rome, where it became popular and widespread.

Isis Rómában

A korábban egyiptomi kultusz a Kr. e. I. században került Itáliába, s a korábbi vélemény szerint Sulla idején terjedt el az alsóbb néprétegek körében. Noha a Gracchusoktól Augustusig terjedő időszakban az emberek társadalmi stabilitásra vágytak, ez önmagában nem magyarázza azt, hogy miért jelenik már meg korán az Isis-szimbolika, miért növekszik meg az egyiptomi motívumok száma a villa-festményeken, s miért nyilvánította csak ritkán a senatus superstitionak a kultuszt. Kétségtelen, hogy a Kr. e. II. században nagy mértékben megváltozik a római vallásosság: előtérbe kerül az egyén szerepe. Ugyanakkor az a római előkelő, akinek villája falán egyiptomi vagy kifejezetten Isis kultuszára utaló motívumok találhatók, egyáltalán nem biztos, hogy a kultusz követői közé tartozott. Úgy tűnik, hogy hosszú ideig Isis és Osiris kultusza, illetve a hozzá kapcsolódó ikonográfia Egyiptomot és kultúráját reprezentálta. Külön érdekesség Isis és Osiris szimbólumainak római érmeken való feltűnése, ami Alföldi András alapvető munkái révén került a tudományos érdeklődés előterébe. Takács, részben cáfolva Alföldi nézeteit, nem tulajdonít különleges jelentőséget a jeleknek. Az olyan Isis-szimbólumok, mint a különleges hajviselet, a sistrum, vagy a situla nem foghatók fel politikai üzenetként, és nem jelzik a kibocsátó vallási meggyőződését; de azt pontosan mutatják, hogy ezek már a római művészet elfogadott ikonográfiai elemeivé váltak, s azt is, hogy Isis a többi római istenalakkal egyenlő. Természetesen a szimbólumok igazi jelentése fennmaradt az igazi beavatottak számára.

A Róma-városi kultuszélet első bizonyítéka egy Kr. e. 90–60 közé datálható felirat, mely megnevezi két papját (sacerdotes Isido Capitolinae) és több hívő nevét is, akik jó része prominens Róma-városi család felszabadított rabszolgája. Érdekesség, hogy a kultuszéleten belül nem számított a polgári életben betöltött társadalmi helyzet. Takács megállapítása szerint könnyen lehet, hogy a kultusz Kr. e. 88 előtti bevezetésével számolhatunk, s ebben jelentős szerepe volt a collegium Capitolinorum rabszolgakereskedő collegiumnak is.

Az Isishez kapcsolódó motívumok azonban szinte külön életet éltek, hisz többek közt épp Augustus és Livia palatinusi villáját díszítették. Tiberius több intézkedése is hasonló célt szolgált. Caliguláról már felmerült, noha nem bizonyítható, hogy beavatott volt, a Claudius-kori vallási tolerancia pedig a kultusz további terjedését segítette elő. A Flaviusok alatt vált teljesen elfogadottá a kultusz, Vespasianus és Domitianus alatt újjáépülnek a templomok, s előbbi kapcsolja össze tudatosan az isteni princeps és Sarapis kultuszát. A philhellénként jellemzett Hadrianus helyreállíttatja az alexandriai Sarapeumot (noha ez formailag nem különbözik más császári renovatiotól), és érmein is feltűnik Isis-Sothis ábrázolása, csakúgy mint utódja (Antoninus Pius) feleségének, Faustinának érmein. Marcus Aurelius uralkodása alatt, a markomann–kvád háborúk idején történt meg az az esőcsoda, melyet a csatában jelenlevő császár környezetében lévő egyiptomi mágus varázslásának tulajdonítottak a kortársak.

Egyiptológusaink szerint már a BC 2.c. során elterjedőben volt az Isis vallás Itáliában.

Isis szentély - csak a városfalon kívül ? De nem csak ez az egy templom fekszik a mai alatt, hanem Isis temploma és egy Serapeum is található ugyanitt. Ezek maradványai a keresztény templom kriptájában őrződtek meg.

Beavatottak

De Caligulát még az obeliszkeknél is jobban érdekelték Ízisz misztériumai. Följegyezték róla, hogy női ruhában vett részt az ünnepeken. Kétséges azonban, hogy megmutattak-e neki mindent. Az Iseumot magas falak védték, és a beavatottak elég zárkózott életet éltek Mint olvashatjuk, még a Frank Birodalom fővárosából (Tournai, Holdtornyok?) is kerültek elő az Isis vallásra utaló nyomok.

Paris, Par-isis, elgondolkodtató... Par-Isis = Isis háza, vagy Per-Isis = Isis mágus ? (Par-is -> par-izs? szláv "sz->zs")

Nem kellett Juno?

Az Isis- és Serapis-kultusz Alexandriából terjedt át a görög és római világra. Rómába a Kr. e. I. század kezdetén vonult be, ahol erős ellenállást váltott ki, a senatus megtiltotta, hogy a város határain belül templomot emeljenek az istenpárnak.  A császárok, különösen a Flaviusok és Hadrianus uralkodása alatt változott a helyzet. Az északnyugati tartományokban elsősorban Isis és Serapis, valamint a hozzájuk társult Apis, Anubis és Harpocrates érvényesültek. Gallia egyiptomi kultuszainak centruma a Fölközi-tenger közelében, Gallia Narbonensis provinciában volt, ahol a kikötőket nemcsak az egyiptomi kereskedők, hanem az egyiptomi vallás is elérte. A keltáknak és a germánoknak is megvolt a maguk Isis-kultusza.

Septimius Severus császár a szír kultuszok nagy tisztelője volt. Amikor Hemesában feleségül vette a szír Iulia Domnát, Elagabalus napisten főpapjának családjába házasodott be.  Ez súlyos következményekkel járt a Római Birodalom politikájára és vallására nézve. Kr. u. 218-ban a keleti legiók Iulia Domna testvérének akkor 14 éves unokáját emelték a császári trónra. Az ifjút Marcus Aurelius Antoninusnak hívták, már akkor Elagabalus napisten főpapja volt

Madár, gyűrűvel a csőrében. Julia Domna, Severus mellett augusta, Elagabalus főpapjának lánya. {Julia Domna AE26 of Nikopolis ad Istrum. 193-217 AD. 12.02 gr. QEA DOMNA CEBACTH, draped bust right / UP AU GALLOU NEIKOPO / PROC I, eagle standing left on altar, head right, ring in beak, between standards. Paris 1464v; Moushmov 1048.}


Augustus, Kr.e.7

Augustus császár Kr. e. 7-ben Rómát közigazgatási tekintetben 14 regióra osztotta.

III.Regio= Isis et Serapis: Az Oppius monst és a Carinae nevű magaslatot foglalta el. Isis és Serapis templomát, a mely a regio nevét adta, fekvése szerint nem ismerjük. E regióban volt a praefectus urbi hivatalos helyisége (Praefectura Urbana). Mint látjuk, már Krisztus születése előtt hivatalosan is elismert isten lett Isis Rómában.

Képek: Római festészet és szobrászat

Vörös, angolul

Az angol nyelvű könyvet magyar régészek írták. Többek között szó esik arról is, hogy a római korban  a Kárpát-medencébe elért egyiptomi kultúra Savariában érzékelhető leginkább, amit az Isis szentély testesít meg. Mivel Savariában nem állomásoztak katonák, így más módon érkezhetett ez a vallás ide.

Isis a provinciákban

Délosz - Isis temple

Isis - A BAL-ATON-tól nyugatra

Isis az egyiptomi mitológia egyik legjelentősebb alakja, az ég királynője. Ozirisznek, az alvilág istenének testvére és felesége, az embertestű és sólyomfejű Hórusz (kinek szeme maga az erő szimbóluma) anyja. Termékenység-istennő, anyaistennő, azonban személye már az egyiptomi időszakban kezdett más istenekkel összeolvadni. Maga Isis alakja őse lehet a keresztény Mária-kultusznak is...

Sosztarits Ottó eztán az Isis-szertartásokba is beavat bennünket, kétféle nagy Isis-szertartásról mesél: az első a Nílus-víz szertartás volt, a másik egy égő-áldozat. A Nílus-szertartáshoz a megszentelt vizet egyenesen Egyiptomból hozatták, nem kellett ipari mennyiség, egy szertartáshoz elég volt másfél deciliter. A behozatal nem okozott különösebb gondot, gondoljunk csak bele, Savaria lakói akkoriban nagy mennyiségben fogyasztottak tengeri osztrigát is. A másik szertartás alkalmával az áldozati állat maradványait égették el az oltáron.

Biztosan tudjuk hogy a szentély a kr. u. 120-as években már állt, de korábban is létezhetett. Ismert egy fogadalmi oltár, aminek a szentélyben kellett állnia kr. u. 81- 90-nél nem későbbi. Az Isis-tisztelet Savariában a 320.-330. években szűnik meg, akkoriban hagyják fel a templomot.

..de akkor kik hozták Íziszt Savariába ?
Vallások - istenek

Savaria
Azok a katonák, kiket Szombathelyen s környékén talált feliratok (CIL III 14066. 10920 = 4182. 10936 = 4225) említenek, a Vindobonában és Carnuntumban állomásozó legiókhoz tartoztak. A colonia czímet legfölebb az igazolhatja, hogy számosan lehettek olyanok, kiket mint gyarmatosokat S.-ba vezényeltek. Ilyen deducticius volt a CIL III 10921 = 4189 feliratban megnevezett P. Maecius Sabinus, a legio XV Apollinaris kiszolgált katonája. A barbár tulajdonnevek hiánya is a mellett bizonyít, hogy S. nem annyira a bennszülöttek telepéből lett római várossá, hanem lényegében latin eredetű város volt.

...falai között gyakran tartózkodtak a császárok.

Érdekességnek - építészet

Isis szentély

A borostyánkő illatos füstje igen fontos szerepet játszott az egyiptomi istenek mindennapos kultuszgyakorlatában is. Plutarkhosztól tudjuk, hogy a gyanta füstjének tulajdonított tisztító hatás miatt a mindennapos templomnyitás szertartása mellett, szinte nem volt olyan liturgikus eleme a hellenisztikus egyiptomi rituálénak, amelyhez ne használták volna – akárha adalékképpen – a gyantát. Mármost a Borostyánkő-út egészen a Kr.u. I. század közepéig a Regnum Noricum része volt. Azé a Regnum Noricumé, amelynek hivatalos állami kultusza az Isis Noreia tisztelet volt. Ennek fejében egyáltalán nem lehet véletlen, hogy a Borostyánkő-út pannoniai szakaszán ma már három Iseumot ismerünk (Poetovio, Savaria, Scarbantia), és jogosan tételezünk fel egy további Isis-szentélyt Emonában is, illetve, hogy az út déli végállomása Aquileia ugyancsak jelentıs központja volt a római kora császárkori Isis-tiszteletnek. Úgy gondoljuk, e kultuszhelyek nem csak azért települtek – valószínőleg jóval a római megszállás előtt – az út mellé, mert az itt szállított, és részben helyben feldolgozott borostyánkő itt kényelmesen elérhetı volt, hanem azért is, mert e szakrális alapanyag valamilyen módon magát az útvonalat is megszentelte, és összekapcsolta az egyiptomi istennő tiszteletével.

Mithras

Soldiers, traders, and civil servants spread the Cult of Mithras. It spread from Syria, Anatolia, and Phrygia throughout the Roman Empire. Its origins are unclear but it is known to have been one of the religions if Persia.

Rómában is

The tripartite cult of Isis, Horus, and Serapis was later introduced (86 BC) into Rome in the consulship of Lucius Cornelius Sulla and became one of the most popular branches of Roman religion.

Ki a Nílus vizét ISSZA

names of later people such as "Har-si-Ese", literally, "Horus, son of Isis".

For convenience, Egyptologists arbitrarily choose to pronounce her name as "ee-set". Sometimes they may also say "ee-sa" because the final "t" in her name was a feminine suffix, which is known to have been dropped in speech during the last stages of the Egyptian language.

In Greece, traditional centres of worship in Delos, Delphi, and Eleusis were taken over by followers of Isis, and this occurred in northern Greece and Athens as well. Harbours of Isis were to be found on the Arabian Sea and the Black Sea. Inscriptions show followers in Gaul, Spain, Pannonia, Germany, Arabia, Asia Minor, Portugal, Ireland, and many shrines even in Britain.

Nyelvi románc

A mirandese nyelv is a román nyelvek közé tartozik. Mint a dákók nyelve. Illetve a mai román nyelv. (Roman- > vlach a Balkánról) De ide tartozik Bologna és Velence környékének a nyelve is, meg valami ARAN nyelv a franciáktól....

Koronázás

'Id al-julus (Coronation Day), the Monarch's birthday and other such dynastic occasions are observed in the Monarchies.

Under Byzantine Rule

Ivan Vladislav was a nephew of Tsar Samuil and the only one who survived after Samuil ordered to execute his brother Aron together with his entire family. Samuel -> Szem +El; mondjuk, elég örményes..

Mughal
Among the latter may be counted  their Coronation Anniversary, known as Jash-i-Julus, and their lunar birthdays. Thus two occasions were sometimes  celebrated together: Nawruz and Jashn-i-Julus, Id and Nawruz.

Arab szó = julus : procession; coronation {jalasa} Hin julus, Per jolus borrowed from Armenian

Trója menekültjei

These Roman emperors were members of a noble family, the Julii. Julius was their family name, while Caesar was their title. Julius Caesar was Gaius Julius, Caesar.

According to Roman tradition they originated at Alba Longa, which was reputedly founded by Julus (also known as Ascanius), son of Aeneas (reputed ancestor of Romulus and Remus). Alba Longa headed a Latin league of uncertain extent until destroyed about 600 BC by Rome. Some nobles, including the Julian clan, were said to have migrated to Rome at that time.

Akkadian for the word king = šar-rum Római sar...:-)

Mughal

the later Muhammadan rulers of the Mughal dynasty in India use the julus, the beginning of a reign, the accession to the throne, and the Arabic months.

Islamic manuscript

357r: Coronation (julüs) of Väjid . Ali as King; small angels on palace chamber bear the crown...
376v: Khusraw Begam and Mumtäz-i. Álam Qaysar Begam with the King,

Az arab hónapnevek a római változatainak látszanak. Kivéve Libanon térsége, ahol zsidó elnevezéseket találunk és Lybia, amely speciális, és az augustus náluk Hani-bal, azaz "szárnyas király?".

Julius Caesar kapcsán: Utána nevezték el állítólag a "július" hónapot.

Mint itt nemrég olvashattuk, A "Julius" az családneve volt. A "Julii" familiából származott. A "Caesar" pedig a címe, rangja. A "Julus" név már Krisztus előtt vagy ezer évvel feltűnik. A latin "főváros", Alba Longa alapítója Aeneas fia, Julus volt. A Julii klán tőle eredeztette magát. Szinte frígiai..

A Mughal birodalomban a koronázás évfordulója volt a "Jash-i-Julus."

A "Julus" volt a "Koronázási nap" neve is.

Kurulis - római patrícius

Regék

Romulushoz és Rhemushoz hasonlóan az ugor-török ősmondánkban Hunor és Magor lettek a nemzet alapítói. Csak nem szívtak..

Kurulis

Feltéve, hogy akadna olyan minister, aki ezt tenné, nem gondolja-e azt a képviselő ur, hogy a jog- és államtudományi kar tagjai, ahol független, komoly férfiak vannak, köztük érdemekben megőszült és kurulis hivatalt viselt férfiak, hogy ezek nem tiltakozással és felháborodással fogadnák-e ezt.

Varga hu

CURULis (ejtsd: kurulis)
Jelentése: versenykocsihoz tartozó. Vagyis a KURUL-é. Nem kell sokat gondolkodni: a GURUL tartozéka az a valami.

Kurulis

Egészen hozzászoktatta magát a vesztéshez. Róma szenátorai nem ültek olyan halálmegvetö nyugodtsággal kurulis székeiken és nem fogadták a Brennus hordáinak csapásait olyan méltósággal, mint a hogy Cseres Márton tűrt, reprezentált — és fizetett.

Elefántcsont szék

A magas rangú tisztségviselők (dictator, consul, praetor, censor) közül valamennyinek kijárt, a kisebb rangúak (Minores) közül csak az aedilis curulis-t illette meg. A trónszék használatának a joga (ius sella curulis) a királyok korából hagyományozódott át.

Fasiszták

Királyi jelvények:
- tóga bíborszegéllyel: csak a királyi család tagjai viselhetik
- sasban végződő elefántcsont jogar: végrehajtói hatalom jelképe
- sella curulis =  díszes, aranyozott trónszék
- 24 lictor (katona) vitte kezében a király előtt a fasces-t ( =  vesszőnyalábban bárd)
(( fassó (fasizmus =  erőszakos diktatúra)

Mithras

Mithras

A Mithrász-kultusz a Napisten, Heliosz kultuszával is egybeolvadt, akit mint legfőbb, legyőzhetetlen isteni hatalmat tiszteltek. Az egyik legnagyobb mithraista ünnep december 25-e volt, a téli napforduló, a Nap újjászületésének napja (die natalis Solis invicti Mithra). Bomlasztó működésükben a keresztények átvették ezt az ünnepet, karácsonnyá változtatva.

Egy harmadik hollós

A HETES szám az intézményesített mithraizmus beavatási szintjeiben is megjelenik. E szintek emelkedő sorrendben a következők: Holló (Corax), Okkultista (Cryphies), Harcos (Miles), Oroszlán (Lion), Perzsa (Perses), a Nap küldöttje (Heliodromos) és az Atya (Pater).
A mazdaizmust nevezik még iráni vallásnak, a perzsák és médek vallásának, a Tűz vallásának, a Fény vallásának, Mithras vallásának, Zarathustra avagy Zoroaszter próféta, a vallás megalapítója után Zoroasztrizmusnak, a mágusok vallásának.
Rómában a császárság korában a téli napfordulón Saturnus, Mithras és Janus ünnepét ülték meg. Saturnus, ősi itáliai istent a földművelés, a gabona- és gyümölcstermesztés kezdeményezőjének tartották. Ünnepe, a Saturnalia az ősi egyenlőségen alapuló társadalmi eszményt valósította meg minden esztendőben december 17-étől 24-éig.
Igaz ugyan, hogy Rómában először csak valamivel Aurelianus után, Kr.u. 336-ból vannak adataink arról, hogy a keresztények az Úr születését december 25-én ünnepelték.
As Heim (1999, 651) states, it is now almost universally accepted "que la date de Noël a été fixée au 25 décembre pour opposer les festivités chrétiennes aux festivités paiennes...", the pagan festivities being those celebrating the winter solstice. According to the famous Calendar of 354, 30 chariot races were held on this day to celebrate the Natalis Invicti, that is the birthday of Sol Invictus.

A mondák tovább élnek..
Mithrász - választás

Ami a Miles fokozatot illeti, Tertullianus azt mondja, hogy amikor a törekvő e szintre emelkedett, felajánlottak neki egy kardot s egy koronát, hogy válasszon. Természetesen a kardot kellett választania, elutasítva a koronát, mondván: „az én koronám Mithrász”.

A korona és a kard

András nem mert nyíltan szembeszállni a kiváló hadvezérként népszerű Bélával, ezért cselt próbált vetni: Tiszavárkonyba magához rendelte, s felszólította, hogy válasszon az elé tett korona és kard közül. Megtudván, hogy ha a koronát választja, azonnal megölik, Béla a kardot vette kezébe e szavakkal: „A kard szerzett nekem feleséget, s ez fogja megszerezni a koronát is!”, majd apósához, a lengyel királyhoz menekült, akinek lányát egy, az öreg király helyett megvívott párbaj miatt kapta feleségül.

Szántai

A kereszt mögött álló vitézeknek érdekes a megjelenése, - ez a kép már az Anjou-korszak elejéről származik - az öltözet feltűnő, jól látható, de gondjaink lehetnek a megfejtésével. Ha az eredet típusát meg akarjuk találni, akkor nyugatra nem indulhatunk, de ha egy kicsit keletre, vagy délkeletre vesszük az irányt, akkor megtaláljuk azokat a kultúrákat, ahol éppen a papoknak van ilyen öltözéke. Gondolhatnánk arra, hogy ez kun süveg, de nem az. Ez mitrász süveg, annyira jellegzetes ábrázolásról van szó, hogy a római kori emlékeken ez a különös sapka, az előre hajló élével, kőfaragványokban lépten-nyomon előkerül, nem a mitrász vallásról van szó, de valami viselkedésmintára mégis következtetni lehet belőle.

Carnuntum

A Mithras szentélyt Kr.e. 3. században építették a közeli Carnuntumban állomásozó perzsa katonák. Mithras - a fény, az élet szimbóluma - barlangban öli meg ellenfelét a bikát, aki a sötétséget és a gonoszságot testesíti meg; itt folyt le a lakoma is, melynek során Mithras elfogyasztotta a bikát.

Vallások

A keleti vallások első pannóniai emlékei még az 1. századból valók, nagyarányú elterjedésükkel azonban csak a 2. század második felétől, végétől számolhatunk. Ezután azonban ezek a kultuszok már központi jelentőségűek a tartomány vallási életében : az itt állomásozó nagy létszámú hadsereg és a civil lakosság körében jelentős számban megtalálható keletiek egyaránt fogékony közeget jelentettek a misztériumvallások elterjedése számára.

Valamennyi keleti istenség közül a perzsa eredetű Mithras emelkedett Pannóniában a legnagyobb népszerűségre. Nincs a birodalomnak egyetlen más tartománya sem, ahonnan anynyi emlékét ismernénk ennek a kultusznak, mint Pannónia földjéről, és a birodalom nyugati felében Pannónia területén bukkan fel legkorábban ez a vallás.

A perzsák már a spájzban vannak.

Italians of the early period, we find that Mithras and Dolichenus made their appearance in Pannonia and Upper Moesia no later then the first half of the second century.

Egyéb lelet

Az emlék a székesfehérvári Szent István Király Múzeum leltárkönyvében 496. ltsz. alatt szerepel, s lelôhelyként a Székesfehérvártól északra néhány kilométer távolságra fekvô Zámoly van megadva. A leltárkönyvi bejegyzés 1894-bôl származik, ajándékozóként Báró Jenô helybéli birtokos szerepel, "akinek szôlôjében, egy kôkoporsóban került elô, egyéb leletekkel, Diocletianus-érem, hagymafejes fibula, stb." együtt. (Az idézet dr. Bánki Zsuzsanna régész 2005. január 20-án, kérésemre hozzám írt levelébôl való.)

Az egyik oldalon Sol tizenkét ágú sugárkoronával ékesített mellképe látható, a vállán korongfibulával összefogott tunicában; másik felôl Luna magasra fésült frizurájú büsztje azonosítható, amelyet dúsan redôzött peplum fed. Kontyba tûzött haja fölött holdsarló teszi világossá az attribúciót.

Limes

Napimádók

A feliratok DEO SOLI INVICTO MITHRAE szólnak. Semmi kétség, hogy a rómaiak ép ugy, mint a perzsák, első sorban a sötétségen s minden gonoszságon diadalmaskodó istent tisztelték benne. Hogy győzelemosztónak tekintsék, annál könnyebb volt, mert maguk a perzsák is, legalább másodsorban, mint hadi istent imádták. Érthető tehát, miért pártolták cultusát a katonai gondolkozású császárok, mint Septimius Severus. A nélkülözések, melyek nélkül senki hivői sorába nem léphetett, igen alkalmasok voltak, hogy a katonák kitartását, bátorságát fokozzák.

Tényleg a katonák voltak, kik a Mithras-tiszteletet nemcsak magukkal hozták keletről, hanem tovább is terjesztették, Pannonia az uj hitet Carnuntumból kaphatta, a hová a Vespasianus alatt Cappadociából vezényelt legionariusok csempészték be.40 Emlékeivel legsürübben a Duna és Rajna mentén találkozunk, mely vidékek folytonos csapatváltozások szinhelyei voltak.

Dacia és Pannonia területéről nem kevesebb mint, 157 felirat van Mithrasnak szentelve. A faragványok száma is oly nagy, minővel egyetlen más isten sem dicsekedhetik.

A domborművek, kevés kivétellel, mindig ugyanazt ábrázolják. Az előállitás központja az u. n. bikaáldozat. Keleti módra öltözött ifju, phrygiai sapkával fején, földre teritett bikán térdel. Balkezével a bika orrát ragadja meg, mig jobbjával széles kést döf az állat szügyébe. Egy kutya és egy kigyó nyaldossa a sebből patakzó vért s alább egy skorpió csipdesi az áldozati állat heréjét. Az egyik oldalon ugyancsak keletiesen öltözött ifjú lefelé forditott fáklyát tart, a másikon hasonló alak a fáklyát fölfelé emeli. A cselekvény szinhelye rendszerint barlang. A jelenet felett a barlangon belül vagy a fölött a nap és hold mellképei láthatók.

Fel torreádor

A bikaközpontú Mithras-kultusznak Fertőrákoson is van szentélye, ... és Spanyolországban is találtak ilyen föld alatti kőépületeket, sőt még Pannóniában is.

Citromfa

A mítosz szerint Mithrász egy folyó mellett heverő kősziklából született (theos ekpetras, petrogenos Mithra) az őseredeti uranikus fény megnyilvánulásaként; e csodás születést csak a hegycsúcsokon rejtőző "őrzők" észlelték.

Az "őrzők" valójában a "láthatatlan mesterek", vagyis olyan, az őseredeti állapotot megőrzött lények, akiket - Hésziodosz szerint - sohasem érhet utol a halál, akik a következő korokban is tovább élnek, s akiket a "felébredetteknek" neveznek.

Mithrasz római kultusza

Misztériumvallásként a hívek csak beavatások során kerülhettek a teljes tudás birtokába. A kultusz hét beavatási fokozatot ismert: Holló, Jegyes, Katona, Oroszlán, Perzsa, Napfutó és Atya. A teljes tudás birtokába csak a hetedik szakaszba lépő Atya (pater) juthatott. (Mellékesen: Róma 7 dombra épült. A köztársaság előtt 7 etruszk királya volt..)

Kommagéné

A kis-ázsiai Kommagénében a Kr. e. 1. század közepén I. Mithradatés Kallinikos király és fia, I. Antiokhosz Epiphanész egy görög és perzsa istenalakokból összeolvasztott uralkodókultusz legfőbb istenévé teszi, itt a görögös "Mithrasz" néven.

Elterjedése Európában
Mint a térképről leolvasható, Róma, Nápoly és a limes mentén volt a legismertebb Mithrász.
A kereszténységgel nagyon sok közös vonása volt a Mithrasz-kultusznak. Mindkét vallásban kereszteltek, ugyanazon a napon (december 25-én) ünnepelték Istenük születését (egyes vélemények szerint ezt a keresztények a IV. sz. második felétől vették át a Mithrasz-kultuszból), hasonló elképzeléseket vallottak a Világ végéről, az Utolsó Ítéletről és a testek feltámadásáról. A heti kötelező munkaszünet napjaként pedig kifejezetten Mithrasz szent napját, vasárnapot tekintették.

Parsik

Hérodotosztól tudjuk, hogy a perzsák tisztelték a Napot (Mithra), a Holdat (Máh), a földet (Zám), továbbá a tüzet, a vizet és a szelet. A görög történész úgy tudta, hogy a perzsáknak sem templomaik, sem oltáraik, sem istenábrázolásaik nem voltak. Szertartásaik a szent teraszokon magasodó emelvényeken, tűzoltár előtt, a szabad ég alatt zajlottak.

Alternatív

Ammiánus Marcellinus római történetíró örökített meg sok eseményt a Kr.u. első századokból, de sok adat maradt fenn más szerzők munkáiban is. Ugyancsak ismerjük a Kárpát medencében élő őslakos népünk több törzsének nevét. Ekkor már ott éltek a KALOTA, TOROCKÓ, OROS, KÁRPÁT, BALAT, FÓTI, SZÉKI, ŐSKUN, ŐSJÁSZ, BORS, MECSEK és más csoportjaink. Atilla királyunk őket szabadította fel az elnyomás alól a 400-as években, majd később ÁRPÁD apánk hazatérő népünket egyesítette a már benn élő testvérekkel, ez volt a HONEGYESÍTÉS. Nem találom.

A hunok

Eddig leszűrhető információ, hogy a római haderőt idegen (szíriai, perzsa, szarmata stb) népekből toborzott seregek alkották. Nota bene "hunok" védték a Római Birodalmat a "hunok" ellen. A második századtól már a császárok sem rómaiak. Legtöbbjük életében sem járt Rómában. Igaz, egy sem volt hosszú életű. Vajon mennyire római az a birodalom, amelynek sem a serege, sem a vezetője nem római (még csak nem is itáliai!), az irányítása (központ) sem Itáliában található. Számos esetben Pannoniában. Kiterjedése változó. (Gall császárság). Tény, hogy Itália mindig benne van. slussz.

Pannoniában (a herkuniates nép területén) a legerőteljesebb a napisten imádata. Így a birodalom területén is a pannoniai császárok szinrelépésével terjed. Aurelián császár (pannoniai) teszi a napisten születését Karácsonyra, a téli napforduló idejére.

Az elokelo Róma városi vagy itáliai családok fiaiból álló praetorianus gárdát Septimus Severus csellel leszerelte, és helyükre a Róma falai alatt várakozó pannóniaiakat állította. Ez Pannónia további sorsa szempontjából is dönto volt, mivel a praetorianus gárda vezetoje (aki most már pannóniai volt) rangban a császár után, a birodalom második emberének számított. O helyettesítette a császárt távollétében, és beleszólt a birodalom politikai döntéseibe is. A gárdát ezután évtizedeken át Pannóniából töltötték fel, közöttük sok volt a szír származású.

Mithrast frygiai sapkával ábrázolják. Pedig Mithras perzsa napisten, a frygiaiak pedig a kisázsiai Gordius (csomó!) városa környékén éltek. Piros szavunk (pyr) állítólag frygiai eredetű. A napistent gyakran ábrázolják a 12 ágú sugaras koronával. Hasonló fejéke volt több Sassanida királynak és a 3. sz. több római császárának. Egyesek a mondabeli Atilla hun királyt is ilyennel ábrázolják. Igaz, többek Bahram perzsa királyt is HUNnak mondják...

Később, a Diokleciánusz által bevezetett tetrarchia idején a sugaras korona elmarad, helyette a hun diadémhoz hasonló fejéke van a római császároknak (2 augustus 2 caesar). Furcsa módon kardjuk markolata MADARat ábrázol.

Mint a perzsáknál és a Közel-Keleten, sugaras koronával: (Jött Mithras-sal?)

Aurelian pénze.

Pendant

Medálok

Hadrian (117-138 AD) pénze

Antoninus Pius (138-161 AD)

Severus Alexander (222-235 AD)
Bithynia
Elagabalus (218-222 AD)

Gordian III.

97. CILICIA. Tarsos. Gordian III, 238-244 AD. AE 36. Radiant, draped bust r. with shield and spear, Πo-Π / Emperor stdg l. hldg Victory and spear, a bound captive before him , M-NBΓ. SNG-Cop--, v.Aulock--, BMC--. Brown

103 Poppaea, second wife of Nero, Augusta, 62-65 AD. Billon Tetradrachm Year 10 (63/4 AD). 12.55 gm. Radiate Nero head r. / Draped Poppaea bust r., date before. Milne 217, RPC 5267ff. Obv. somewhat off-center but doesn’t affect type. Grainy and porous

Agyagon
Finding a Lost Emperor in a Clay Pot
During the chaos and confusion of the third century A.D., amid widespread disease, famine, and barbarian invasions, a brazen upstart seizes control of a breakaway state within the Roman Empire. He proclaims himself emperor only to disappear days later, his life and story lost, save for only the briefest of remarks in two fragmentary and unreliable sources. Then, an amateur treasure hunter scanning the green fields of Oxfordshire with a metal detector chances upon a small clay pot filled with more than 5,000 ancient Roman coins.

Slide show

Philip I. (244-249) stb.
Süni
Gold octadrachma issued by Ptolemy IV to honor his deified father.  Ptolemy III issued coins bearing a profile of Zeus-Amun rather than his own image.

A napisten ünnepel

Vallásos szemmel
1. Szaturnália: december 17.-tõl ünnepelték, és Saturnus isten tiszteletére rendezték meg.
2. Opali: december 19.-én ünnepelték, és Opisnak, a Föld istenének és Saturnus feleségének ajánlották fel.
3. Sigillaria: december 22.-tõl 23.-ig ünnepelték (a Szaturnálianak 6. és 7. napján). Sigillaria ideje alatt méhviaszból formált játékokat készítettek, és ezt árusították. Ezekkel a játékokkal ajándékozták meg a gyerekeket az ünnep végén. Ez a magyarázata annak, honnan ered az a szokás, hogy ajándékokat adnak a gyerekeknek karácsony idején.

Grandpierre

Denis Snodgrass „A téli napforduló” című tanulmánya (The Xmas story, part 3; a világhálón elérhető) megemlíti, hogy a Kronos tiszteletére rendezett görög fesztivált Rómában "szaturnália"-ként, Babilonban A szakák ünnepe (Sacaea)-ként ünnepelték. A római szaturnália Szaturnusz isten ünnepe volt, aki pedig a rómaiak legősibb istenének számított.

Natalis

Nem szerepelt a második század végén fellépő kiemelkedő egyháztanító, Tertullianus által felsorolt keresztény ünnepek között, csakúgy, mint ahogy a 202-ben mártírhalált halt Iraeneus püspök által említettek közt sem. Sőt 245-ben a nagytekintélyű Origenész a leghatározottabban elutasította Jézus születése megünneplésének gondolatát. Több mint egy évszázadnak kellett ezután eltelnie, hogy az egyházra nézve számos területen súlyos kompromisszumokat hozó konstantini fordulat után a IV. század közepétől egyházi ünneppé váljon a Karácsony. Először a 354-ben összeállított Philocalus Kalendáriumban szerepelt december 25-e, mint Jézus születésnapjának ünnepe. Elfogadtatása és elterjesztése korántsem volt zökkenőmentes. A Római Birodalom keleti területein m?ködő Aranyszájú Szent János 380-ban azt írta: még tíz éve sincs, hogy megismerték ezt az ünnepnapot.

A Római Birodalomban Sol Invictusként tisztelték a napistenséget. Születésének napját, december 25-ét Aurelianus császár (270-275) tette kötelező ünneppé az egész birodalomban. Ettől kezdve állami ünnepként szerepelt, miként napjainkban is.

A szaturnáliát december 17-23 között ünnepelték Saturnus isten tiszteletére. A mítoszok szerint ő egykor királyként uralkodott Itáliában. Ez volt az aranykor, a bőség és a jólét háborítatlan ideje. A szaturnáliák idején hatalmas ajándékozások folytak, elsősorban a kisgyermekek irányában, de hasonlóképp a felnőtt polgárok között is. Az emberek ajándéközönnel árasztották el egymást. Ehhez járult, hogy napokon át roskadásig megrakott asztalok körül mindenki kedvére ehetett, ihatott, lakomázhatott. Mindezzel a saturnusi aranykor bőségét igyekeztek visszaidézni egy rövid időre.

Jehova Tanui

„A mitrászisták a téli napfordulón ünnepelték Mitrász születését, ami természetes időpont, és december 25.-ét rögzítették hozzá úgy, hogy a népszerű római szaturnáliákat hozzá lehetett építeni a mitrászisták ,Nap napjához’ mint csúcsponthoz...  Valamikor i. sz. 300 után a kereszténység csapott le utoljára a Szaturnália bekebelezésével, ezzel pedig elérte végső győzelmét a mitrászizmus fölött. December 25-ét állapították meg Jézus születésnapjának és ezt a nagy ünnepet keresztény ünneppé tették
Mellesleg az örmény egyház sem ünnepli a Karácsonyt.. ..de a 2 fejű sas ott lóg a pátriárka mellén.

Mithras Még a Nap is meleg..

a neofita a menny hét szintjén haladhatott át. A mithraizmus hét foka a következő volt: Corax (Holló), Nymphus (Hímnemű menyasszony), Miles (Katona), Leo (Oroszlán), Peres (Perzsa), Heliodromus (Nap-futó) és Pater (Atya); a fokokat külön-külön Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, a Hold, a Nap és Szaturnusz védelmezte

A beavatás legalacsonyabb, a Corax rangját adó foka az új tag halálát szimbolizálta, melyből új emberként születhet újjá. Ez hitetlenként töltött életének végét jelképezte, s megszakította a többi, elfogadhatatlan hithez fűződő korábbi hűséget. A Corax (Holló) cím abból a zoroaszteri szokásból eredt, hogy temetkezési tornyokra tették a halottakat, hogy dögevő madarak egyék meg őket – a szokás ma is tovább él az indiai párszik, Zarathusztra perzsa követői körében.

Mithrász képe 323-ban tűnik el a római pénzekről.

Pesti István 2010 október

Nyitóoldal