Pentaton dallam
PENTATON és
BARTÓK
Bartók Béla Népzenénk és a
szomszéd népek népzenéje című 1937-ben megjelent tanulmányában ezt írja: "Ezzel
az anyaggal (t. i. a szerb–horváttal) röviden végezhetünk. Kapcsolat közte és a
magyar anyag között úgyszólván semmi sincs.”6 Vinko Žganec: Hrvatske pučke
popijevka iz Medu Murje (Zagreb 1924.) (Muraközi horvát népdalok) című kötetéről
Bartóknak már egészen más a véleménye. " Ennek a horvát nyelvű dalgyűjteménynek
zenei része szinte magyarabb a mi magyar gyűjteményeinknél … 60%-a a dallamoknak
magyar.”7 (Dallamai közül Kodály is felhasznált
az Ötfokú zene I. című szolfézs-füzetében.) Vinko Žganec 1958-ban Nagykanizsa
környékén hat horvát faluban ismét gyűjtött népdalokat. 179 dala meg is jelent
Csáktornyán (Čakovec) 1974-ben.8 Az itt közölt dalok egy részére szintén
érvényesek Bartók idézett
megállapításai.
Hangsoruk nem pentaton, hanem nagyobbrészt aeol vagy dór;
de nem lehetetlen, hogy valamikor pentatonból alakultak át ilyenné. Fontos
negatívum, hogy bennük semmiféle arab hatás nem mutatkozik, legfeljebb itt-ott a
diszítésben. Bemutatok még kettőt ezekből, magyar megfelelőikkel együtt. (A 3.
példa török dallamának magyar variánsát a 4. példának Zentelkéről, Vikár
gyüjtéséből való magyar dallamában látjuk; az 5. példa török dallamának magyar
variánsát a 6. példának Erdőkövesdről, Vikár
gyüjtéséből való dallamában.)
Mintha Bartók szerint a török
népzene nem tökéletes pentaton dallam lenne... No, de akkor kitől tanulták a
magyarok?!...:-)
Az istállóskői barlangban megtalált, aurignaci korból származó síp, amely pentatonra
hangolt volt.....
Ide vonatkozó tanulmányok:
Lükő i.m., Vikár László:
"A magyar népzene volgai török és finnugor kapcsolatai." Magyar
Őstörténeti Tanulmányok i.m., Csajághy György: "A magyar népzene keleti
párhuzama, eredete, őstörténeti vonatkozások tükrében." A Harmadik (Tapolcai)
Magyar Történelmi Iskola Előadásai és Iratai. A Zürichi Magyar Történelmi
Egyesület kiadványa. Budapest–Zürich 1994, ugyanő: "A felgyői avar síp zenei és
történeti háttere." Nemzeti Történelmünk. III. Tanulmánykötet a honfoglalásunk
1100. Évfordulója tiszteletére. Kaposvár 1996. , Gáboriné (1980), Kilmer...
A
zene
összecseng a magyar dalok szövegeivel, ezért a zene és a tánc ritmusa keményen
ellenpontozott. A magyar nyelvet az első szótag hangsúlya és a másodlagos
hangsúlyozás kétüteműen ritmusossá teszi, ami tükröződik a népzenében és
néptáncban is. Az ellenpontozást az adja, hogy a táncos a hangsúlyos szótagra
emeli fel a lábár, és a hangsúlytalanra dobbant. Ebben a magyar tánc rokon a
baszkkal és az írrel. A magyarok mellérendelő szemléletének megfelelően a magyar
táncban a férfi és a nő egyenrangú, párt alkot.....
A közép-ázsiai, illetve
török népek zenéje erősen pentaton és ilyen a japán népzene is. A magyar népzene jellegzetes ereszkedő dallamíve az ír
és ausztrál bennszülött zenében megvan, míg Európa többi népe zenéjét nem
jellemzi. A sumér zene pentaton és nem ereszkedő dallamívű.
A honfoglalás kori
magyar zene kutatása egybe fonódott a népzene kutatásával: a régi stílusú,
ereszkedő dallamvonalú műfajok, az erdélyi pentaton és magyar diatonikus
siratók, a középkori eredetű, dudával kísért kanásztáncok mind a falvak
szájhagyománya révén maradtak fenn. Az ősi idők sámánénekét azonban nem sikerült
reprodukálni.
MAGYAR
NÉPZENE
The history of folk music and instruments plays an important
role among the sciences searching for the cultural affinities of the Hungarian
people. Hungarian music is pentatonic, quart
or quint changer, descending scale, and proclitically ending, like Turkish music. The
primary characteristics of Asian music are its zest, diction, use of decorative
voices, presence of glissando, narrow melodic
range of voices, its trichord-tritonic-
tetrachord-tetratonic-pentachord modality, the existence of bard songs and
lamentations, psalmodic recitation, unison, and the characteristic rhythms
(syncope, changing of sharp and prolative rhythms, etc.). The kinship
between Hungarian and Turkish folk music was pointed out by Zoltan
Kodaly, based on the collection of Bela Bartok in 1939. Thanks to
collectors of Hungarian folk music, 200,000 folk songs have been registered and
some 100,000 published in print. This makes Hungarians among the most musically
prolific per capita (pop. 15 million) anywhere in the world. Ancient Hungarian
instruments that have been preserved include: typical drums, hit gardon, lyre, hammered dulcimer ,
shawm), bard whistle, and the Hungarian
bagpipe (Duda),
etc..
NÉPZENE
The
folk music and instrument history play important role among the
sciences searching the culture of our nation. Our music is
[color=blue]pentatonic[/color], quart or quint changer, descending tuned,
proclitically ending Turkish music. The characteristics of Asia are zest, the
diction, usage of decorative voices, the presence of glissando, narrow range of
voices melodies, it’s trichord-triton-tetrachord-tetraton-pentachord modality,
the existence of bard song and lamentations, the psalmodising recitation,
unison, and the characteristic of rhythms (syncope, changing of sharp and
prolative rhythms, etc.) first of all. The relationship of Hungarian and Turkish
folk musics pointed out by Zoltan Kodaly and based on the collection of
Bela Bartok in 1939. Thanks to our folk music collectors 200000 folksongs were registered and some 100000 were
published in printing. This taking the population of 15 millions of Hungarians
into account means unrivalled richness on the world. Of our ancinet instruments
were kept (typical drums, hit gardon, lyre, hammered-dulcimer, zither, sheperd’s
pipe (csilinka), twinflute, longflute, reed, turkish whistle, or rather
oboe-like shawm, bard whistle and the Hungarian bagpipe, etc.).
Ötfokú -
ógörög műszóval pentaton -, mivel hangsora öt különböző hangból áll. (Röviden jegyezzük meg azt is, hogy a pentatonnak
is két változata van: a félhang nélküli és a félhangos. A magyar félhang nélküli. Ilyen még a kínai, mongol, ógörög, héber, kelta, indián és néger
népzene is.) A másik jellemzője a párhuzamos szerkezet. Az itt közölt
példák is mutatják, hogy az első dallamfél hangjai a dallam másodikfelében
ugyanazon sorrendben visszatérnek, csak öt hanggal mélyebben. Ezért nevezzük
kvintváltó szerkezetnek. (A quint latinul ötöt
jelent.)
REJTETT
ÉRTÉKEINK
Ördög László több mint húsz éven át volt a budapesti
általános- és középiskolák ének vezető szakfelügyelője, általános iskolai
énekkönyveit ma is használják. A hetvenes években egy-egy évet töltött Chilében
és Peruban, hogy Kodály zenei nevelési módszerét megismertesse az ottani
zenetanárokkal, tanárjelöltekkel. Peruban népdalokat gyűjtött, hogy Kodály
elveinek megfelelően saját dalaikra alapozhassák zenei nevelésüket. Eközben
figyelt fel arra, hogy a gyűjtött dallamok jelentős része közeli rokonságot
mutat az ősi magyar pentaton dalokkal. Az előadó eredeti hangfelvételeket és
diákat felvonultatva számol be tapasztalatairól, emellett élménybeszámolót is
kapunk a punói karneválról, a cuzcói, illetve a környékbeli falvakban, valamint
az Andok hegyláncai közt élő és az őserdei indiánok közt tett
látogatásairól.
Ördög László a
Kodály-módszert oktatta Peruban. S amikor az
ottani munkatársai felsóhajtottak, hogy de jó nektek, magyaroknak, mert ti ilyen
népzenei kincs birtokában vagytok (ti. amely alkalmas a Kodály-módszer
illusztrálására), akkor Ördög László a szabad idejében körülnézett, milyen is az
indián dallamkincs. Az általa összegyűjtött dalokból CD-ről hallottam néhányat,
köztük egy magyar népdal megdöbbentően pontos megfelelőjét.
Így ír erről
Szőke Péter:
"Néhány éve (1975-ben) pedig Ördög László budapesti zenetanár,
az ilyen természetű zenei azonoselvűség létezésének és működésének
kétségbevonhatatlan bizonyítékául, önmagában is perdöntő, élő (mai) "anyagot"
talált saját perui népzenegyűjtése során. Szinte megtévesztően teljes
indián-magyar dallamegyezéseket és dallamépítkezési (szerkezeti, hangrendszeri,
tonális, sőt ritmikai és konkrét dallamalakbeli) hasonlóságokat állapított meg
(és hozott haza hangfelvételeken) nagy számban kis őserdei indián települések
zárt világából, de ugyanúgy a hajdani inka főváros, Cusco, tavaszi
karneváljainak dús zenei forgatagából is. Legalább egy példán lássuk itt is e
jelenséget."
SKÓTOK
The
five note scale found in folk music. For example Auld Lang Syne or any melody
that can be played on the black notes of a keyboard. Here is that song recorded
at the end of the Edinburgh Military Tattoo being played by Massed Pipe Bands
and Military Bands. Now here is another example sung by a Mixed voice choir,
Accompanied by Clarsachs and singing the 'Skye boat song which is also in the Pentatonic
Scale.
"Talán túl merész állítás, de bizonyos értelemben mégis igaz,
hogy amíg írásos zenei adatunk egyáltalán nem, addig hangzó emlékünk igen is
maradt fenn az ősmagyar korból: élő népzenénk miden
bizonytalanságával együtt is felbecsülhetetlen adatgyűjtemény, mely magán
hordozza minden korszak egyedi lenyomatát. A népzene bevonása a zenetörténetbe
persze nagy óvatosságot kíván, hisz joggal tehető fel a kérdés: vajon
megállapítható-e egy 20. században rögzített népdalról, hogy mely korból
való?"
Bizony, a kottán nincs évszám! ..lehet, hogy nem is magyar eredetű a
pentaton dallam? Csak a magyarok ragaszkodnak hozzá, mert a hálón a pentaton
infók 90%-a magyar forrás...Az meg csak véletlen lehet, hogy a magyarok
vándorlása mentén van elterjedve ez a dallam! (A magyarok alatt itt a turk nép
értendő!) Mindenesetre a magyaroknál van a világon legtöbb pentaton dallamú
népzene. De van Peru környékén is jócskán! Meg Észak-Kínában...
As the
hungarians were part of the steppe cultures they left many traces of it in the
hungarian heritage in legends, customs, governence,music,folk-art, clothing. We
are different from other European nations not just by language but also by our
customs, music,folk-art. In Europe you'll find pentaton type of
music (you find it at tartars,turks,mongols also) only at hungarians. The
movement of these melodic elements can be traced from China to the Danube, from
the Arctic Sea to Mesopotamia, mirroring the influences and contacts which
shaped the racial, cultural and artistic character of the Hungarian people
during their long migrations before their final settlement in the Carpathian
basin. Thus the song "Fuj, suvolt…" An old pentatonic melody recorded by Kodaly
in 1905 in Northern Hungary, can be traced to similar melodies among the Mari
(Cheremis) and Chuvash peoples (Upper Volga, Eastern Russia).the Kalmuk in
Western Siberia, the Tartars in Central Asia and to some Chinese folk
melodies.
Csajághy:
Európában
a Kárpát-medencétől nyugatra nem nagyon találunk ötfokú dallamokat, a keltáknál
furcsa módon mégis vannak ilyenek. Ezt tekintve gondolták, hogy a kelták a
rokonaink. Csak az ő pentaton dallamaik teljesen különböznek a mieinktől. Nem
kvintváltós, nincs különféle kvintszerkezete. A magyar pentaton vagy kvintváltó,
vagy ha nem, akkor különféle dallamvonalai vannak, van bennük valamiféle
kvint-törvényszerűség, mert a dallamhangok hangsúlyos helyeken és bizonyos más
helyeken kvintet vagy kvártot ugranak le vagy föl. A kelta dalokban ilyeneket
nem lehet találni, más a ritmusuk is. A cseremisz népdalok között vannak
kvintváltós dallamúak. Nem egészen olyanok, mint a magyar dalok, de hasonlóak.
Tehát igazuk lehet azoknak, akik azt sejtik, hogy Julianus magyarjainak köze van
a cseremiszek kialakulásához, másképp ez megmagyarázhatatlan. Egyetlen finnugor
dallamvilág sem hasonlít ehhez. A magyar pentaton dallamokból néhány típust be
szeretnék mutatni a kvintváltóból és a nem kvintváltóból azért, hogy az előadás
végén össze tudják hasonlítani ezeket a hunutód, belső-ázsiai népek
dallamvilágával. Ott is hasonlóakat fogunk hallani.....
A ritmus
hallatlanul fontos a magyar népzenében azért, hogy meg lehessen különböztetni
más népek zenéjétől. A magyarságnak a nyelvéből fakadóan olyan ritmusképletei
vannak, amelyek a beszélt nyelv szövegéből hatnak a dallamra, és ezért abban
különféle, speciális ritmusképletek alakulnak ki. Ilyen az éles, a nyújtott és a
szinkópa ritmus. Ezek a nyugati népek zenéjében és a műzenében előfordulnak
ugyan, de nem olyan hangsúllyal, mint a magyar népzenében. A finnugor népek
zenéjében sem igazán találjuk meg, azok meglehetősen monotonok. Északon hideg
van, egészen más az emberek habitusa.
Mindezt nézzük meg belső-ázsiai
vonatkozásban. Nagyon sok hun utód van, akikről a kínai krónikákból lehet tudni,
pontosabban azoktól a kollégáktól, akik ilyen forrásokat tudnak kutatni. Nem
részletezném mindegyiknek a zenéjét. A sárga-ujgurok zenéjéről szeretnék szólni.
Ennek a népnek több neve van: Magukat jukuhnak hívják, türk nyelven pedig jugur
a nevük. Kőrösi Csoma Sándor többek között hozzájuk szeretett volna eljutni,
leveleiben pontosan leírja a jugar szót, ahogy ezt a tibeti kolostorokban
felfedezte. A Han korabeli kínai évkönyvekből világosan látható, hogy ezek a
hunok utódai. A kínai zenetudomány egy véletlen folytán döbbent rá, hogy a
magyar népdalok és bizonyos Kínában élő nemzetiségek dallamai hasonlítanak
egymásra. Kiszely István jóvoltából hozzájutottam ilyen anyaghoz. Ő
Belső-Ázsiában megismerkedett egy sárga-ujgur nővel, akit Kodály felesége
alapítványi pénzen elhozatott Magyarországra, és egy rádió stúdiójában egy
nagyon komoly felvételt készítettek. Ez a felvétel megtalálható a Magyar
Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében, de rajtam kívül senki nem
foglalkozik vele. Miután elkészítették ezt a felvételt, a magyar zenetudomány
nagyjai fellelkesültek, hogy megtalálták a legközelebbi hasonlóságot a magyar
népzene ősrétegéhez. Aztán valami oknál fogva elfeledkeztek erről, Kiszely
viszont elküldte nekem a másolatát. Több könyvemben foglalkozom ezzel a
kérdéssel a magyar őstörténet mellett. Megdöbbentem, hogy másokat miért nem
érdekel ez a dolog.
Dr Kiszely
honlapja:
A XX. században Szabolcsi Bence már egyértelműen hirdeti,
hogy "nem lehet véletlen, hogy ötfokú hangrendszerünk és a vele kapcsolatos
szerkezeti elv végigvonul a török-mongol zenekultúra egész családján és Kína
belsejéig nyomon követhető… Ázsia ugyanúgy siratja el halottait, mint a somogyi
és gyergyói szegénylegény. Itt nem lehet szó véletlen egyezésről, sem közös
külső hatásról, hanem csak közös, azonos emlékekről, melyek az utolsó másfélezer
év folyamán alig változtak, alig homályosultak el.... A rendelkezésemre álló
anyag elegendő bizonyítékot enged meg a legközelebbi rokonságra, vagy ahogy
mondanám, mindkét anyag azonosságára. Ez az azonosság megdönthetetlen
bizonyítéka ezen dallamok korának, mely utat mutat a Kr.utáni VI-VII.századokba.
Ebben az időben az anatóliai yürükök ősei valahol Európa és Ázsia határán, más
török törzsek szomszédságában, a magyarok ősei pedig a Kaszpi- és a
Fekete-tenger között éltek."... "A kínai tudósok már ezer évvel időszámításunkat
megelőzően ismerték a kvintkört; a feljegyzések azt mutatják, hogy több ezer
esztendőn keresztül a kínai népi, udvari és egyházi zene alapvető hangsora
ötfokú volt és ma is az. A pentatónia a kínai zene legjellegzetesebb
tulajdonsága. A 12 kromatikus félhangból álló "lü-rendszer" ugyan minden kínai
zeneszerszám hangskáláját meghatározza, de a népi hagyomány, a népzene a
pentatónia kialakulásához vezetett. A kromatikus hangsor nem minden hangja
egyenértékű; az egyes hangok kiválasztódása vezetett a pentaton rendszer
kialakulásához. A kínai nyelvben a zene és a beszéd szoros kapcsolatot mutat. A
szótag intonálása a kínai nyelvben a beszédnek elválaszthatatlan része, melynek
telemmeghatározó jelentősége van és megköveteli a megfelelő írásbeli jelölést
is, szemben az európai nyelvekkel, ahol az intonációnak csupán emocionális
jelentősége van."
Ujgur
Tu Jahsziung (Du
Yaxing) kínai zenetudós, aki több évtizede foglalkozik az észak-kínai népek
dallamvilágával, úgy véli, lehetséges, hogy a magyarok őshazája valahol
Észak-Kínában volt, mert a magyar népdalok Kodály, Bartók gyűjtötte motívumai
hasonlítanak az altáj népcsoportéihoz. Maga a zenetörténész is hangsúlyozza,
hogy elmélete sok kérdőjelet tartalmaz, és hogy más tudományágaknak is meg
kellene erősíteniük a feltevését. Tu professzor két döntő hasonlósági elemre
alapoz. Egyrészt a félhangok nélküli öthangú (pentaton) skálára,
másrészt a népdalok szerkezetére, az ereszkedő dallamra, amelynél a melódia
második fele nagyjából egyezik az első féllel, de öt hanggal, egy kvinttel
lejjebb. A professzor, aki 1987-88-ban Magyarországon, az MTA vendégeként
tanulmányozta a népzenét, harminc éve foglalkozik az Észak-Kína területén élő
népekkel, amelyek a sámánizmust gyakorolják, s amelyeknél a sámánok által
énekelt dallamok emlékeztetik a magyar népdalokra. A mongoloknál hallott egyik
sámándal, amelynek a címe: "Gyertek, gyertek, isteneim", Tu Jahsziung szerint
nagyon hasonlít a "Felszállott a páva" motívumára.
MADÁRZENE
Szőke
Pétert ez a nyaralás közben felbukkant élmény vezette az ornito-muzikológiai
kutatás útjára. Talán a pihenés, a csend és nyugalom eredményezte, hogy nem csak
hallotta, de "meg is hallotta” a madárének csodálatos zeneiségét. Hamarosan
rájött, hogy az emberi fül számára "csicsergés-formájúnak” érzékelt madárének
megismeréséhez annak lassításos módszerrel történő vizsgálatára van szükség.
Ennek keretében a madárhangok magnetofon felvételét 2, 4, 8, 16, 32, sőt
64-szeres lassítással visszajátszva lekottázható és minden tekintetben
értékelhető eredményeket kapott a madárhangok minden jellemzőjének
megismeréséhez. Ezzel a módszerrel mintegy 2000 madárfaj hangadásait vizsgálta
meg, és ekkor olyan csodálatos világ tárult fel előtte, amelyet ezen módszer
nélkül soha nem lehetett volna megismerni. Feltárult a madárzene és az emberi zene közötti szoros kapcsolat.
Azóta a madárénekről, a madárzenéről pontosan ugyanúgy tudunk beszélni, mint az
emberi zenéről: ugyanazokról a hangközökről van szó (szekund, terc, kvart,
kvint, oktáv), van szólóének, van többszólamú ének, ezen belül antifonális és
vertikális duettező forma; a skála-rendszer lehet tetrakord, pentaton, hétfokú
skálarendszer, megadható a dalok hangneme (dúr vagy moll), és a madárének,
madárzene ugyanúgy lekottázható, mint az emberi zene.
(A magyarok /MADAR/ totemállata a madár. A veddák még ma sem
eszik meg a madárhúst...)
MADARZENE
A
lassútétel felirata egyedülálló Bartók életművében: Adagio religioso. A "vallásos" adagio Beethoven egy
híres vonósnégyes tételére emlékeztet, anélkül, hogy azt szó szerint idézné: az
Op. 132-es a-moll kvartett lassújára, amelynek Beethoven a "felgyógyult beteg
hálaéneke lyd hangnemben" címet adta. A zenekar imitációs bevezetője után a
zongora korálszerű, egyszerű harmóniákkal kísért melódiát játszik, majd újra
váltakozva imitáció és korálsor következik - ahogy Beethovennél. Nem alaptalan
ebben személyes vallomást látnunk: 1945 nyarán, Saranac Lake üdülőhelyen Bartók
átmenetileg valóban úgy érezhette, gyógyul, végre jobbra fordul minden. A tétel
középrésze ugyancsak a saranaci nyaralás emlékét őrzi: itt jegyzett fel ugyanis
Bartók - szokott pontosságával --madárénekeket. Közülük többet szó
szerint felhasznált a kompozícióban. Érdekes összefüggés, s bizonnyal tudatos: a
tétel elején megszólaló korál-dallam sem más, mint egy ilyen madárzene
lassított tükörfordítása.
Pesti István 2006. április
Nyitóoldal
|