Moon 5
A félhold árnyékában
Üzbég szótár
A boldog ember:
oy: moon; month. ~ yuz moon-faced, beautiful. ~ desa ~ga, kun desa kunga o'xshaydi as beutiful as the sun or moon.
oyboldoq: a kind of crescent-shaped earring. [Boldoq = ring/gyűrű. Tajik: halqa, Hindi: challā Baluchi: calla, Telugu: ungaram.]
oydin: moonlit; clear, bright. sutdek ~ brightly moonlit.
Félhold
Azerbaijani, Turkish "yarim ay = félhold". Kazakh: "zsartü ay= half Moon". Basque "erdi-moon". Bosnian "pola mjeseca". Finnish "Puolikuu". [Nezperce kuu- 'drink',] Hmong "ib nrab hli". Hausa "rabin wata".
Telihold
Catalan lluna plena. Chinese mān yué. Danish fuldmâne. German Vollmond. Serbian pun mesec. Vietnamese trāng trón.
Áy-tat-os
Tata means father/dad/Jesus in Kichwa and Quechua as well ...Veps, Mopan Maya: "tat = father". Old Turkic "tat- =taste".
Doktori
Ha egy szó vagy értelmezett szókapcsolat a korpuszban kizárólag képző- vagy ragszer, utótaggal fordul elő, kivételesen ezzel is adatolható, az adatnak azonban csak a címszóval vagy a kiemelt értelmezett szókapcsolattal megegyező része kurzív, pl. ájtatos mn 1c. (rég) • ájtatos iskola ’piarista szerzetesrend ; kegyesrend’ • ájtatos szerzet ’ua.’: ájtatos szerzetbeli barátok.
Szófejtő - Papi kaszt
brahman [szó szerint: növekedés, terjedés, fejlődés, a lélek vagy szellem kiáradása; ájtatos ömlengés, szívünk kiöntése az isteneknek, imádkozás, ima (tagalog "kéz"), szent szó; v.ö. Brahmá (a hindu hitvilág teremtő főistene)]
Nem félrevezetésnek szánták, ha csak pénzért látható. De ez nem kizáró ok..
Finnugor szakdolgozat
A jövevényszavainkat Bakodi Veronikának újra kellene gondolni, mert fele sem igaz! Bár lehet magyarázni, miért jövevény?
„A szóhasadás másik lehetősége a szótőváltozatokhoz vagy a toldalékok előhangzós, illetőleg előhangzótlan változataihoz kapcsolódik. Ilyen például az éberen ~ ébren, a daruk ~ darvak-féle jelentésmegoszlás” (MMNy. 167). Mondjuk, a DARU az nem a DARVAK rövidülése. Mert mindkét szó KAPU jelentésű, csak más nyelvből.
A finn nyelv nem szolgáltat példát szóhasadással keletkezett szóalakokra, ezzel szemben a magyarban az alábbi alakok ennek a folyamatnak az eredményeképpen alakultak ki:
cár - császár [cha-sar=holdkirály]
borja - bor(jú)ja
áhítatos - ájtatos ?
[Ellentéte: smog/füstköd = smoke/füst + fog/köd.]
Kiskapu a vízkapu? Egy "phātak"?
Ojtoz (-i szoros), tkp *ajtó-Uz; [Vannak nyelvek, ahol "olt=kígyó", "zsil=kukac".]
opto ~ fu *optu > ug *opt, nyj *oft > m *aht > *ájt > áit > áhit, vö ájtat, ájtatot; * ájt > áit, mint *fájn > fáin;
K É Kiss - 2013
Az ún. „kolostori nyelv” nemcsak a már említett ö-zésben élenjáró, de a minél nagyobb (tartalmi és nyelvi) hűségre törekvő fordításokból következően latinizmusoktól átitatott nyelvváltozatot mutat. E nyelvváltozat bővelkedik az egyházi terminológia részletező 144
szakkifejezéseiben: felkelet (Müncheni k. 28ra felkelet) ’feltámadás’, kárhozik (Jókai-k. 54 carhozol), ájtatos (Jókai-k. 8 ayoytatos), malaszt (HB. milost).
Magyar Adorján
Olvastam Marjalaki Kiss Lajosnak Anonymus és a magyarság eredete c. rendkívül érdekes, nemrég megjelent tanulmányát, amelyben azt bizonyítja, hogy a magyarság Magyarországnak őslakossága, illetve, hogy az országot Árpád honfoglalását már ezredévekkel megelőzőleg is magyarság lakta. Véleményét a szerző ezen szavakban összegzi: Úgy gondolom, hogy a mai magyarság zöme nem Árpáddal jött be, sőt már az avarok, hunok előtt is itt élt és magyarul beszélt. Hun volt, hun nem volt, de a begubózott avarokból szlávok bújtak elő. Természetesen az avarok vezető rétegét, a yue-chi népet magyarnak vélem. Holderő. P.I.
Ha a magyar ájtatos szónak az áhítat, ásít, álmodik szavakban is meglevő á tőből való származását felismerjük, (Horger Antal: A magyar szavak története) nem kényszerülük-e azon kérdés felvetésére is, hogy honnan származik akkor a görög áj-osz = szent, áj-tat-os szó?
Finnugor szemlélet
Hangfestő eredetű szócsalád; á hangja a kitátott szájat jelzi. A szájtátás az önfeledt, sóvár bámészkodásnak éppúgy lehet kísérője, mint a megilletődött ámulatnak. Hasonló eredetű szavak még ácsingózik, ájtatos, ájul, álmélkodik, ámul, ásít; távolabbról a bámul. ajak a száj külső, vékony bőrrel borított szegélye. Az elavult aj ( nyílás, hézag ) kicsinyítő -k képzős származéka. Az aj (hold) ősi finnugor eredetű szó: cseremisz aj, osztják oj ( nyílás, zsák szája ). Az aj más származékai aj-tó [holdkapu], aj-z [Hold formára feszíti az íjat.].
Aj-ándék: ellenérték nélkül, kedvességből átadott tárgy. Régebben volt ajándok alakja is. Az ajánl igéből alakult deverbális -dék főnévképzővel (mint nyiladék, váladék). ajánl javasol ; rábíz : Uram, kezedbe ajánlom lelkemet.
Régi szavunk (első írásos adata a 14. századból való), ám eredete ismeretlen. Lásd még ajándék. ajatollah a síita mohamedán társadalmakban a legtekintélyesebb vallási tanítók címe. Perzsa szó, jelentése Allah csodajele. ájer levegő, szél. A latin aer [aer] főnévből, amely a görög aér ( levegő, légkör ) szóra megy vissza, az aémi ( fúj ) származékára. A j itt hiátustöltő az aer, áer két magánhangzója között. Az ~ elavult, illetve nyelvjárásokba szorult vissza, s ott előfordul bűz jelentéssel is. Lásd még aero-. aj-nár-oz kényeztet, babusgat, dédelget. Ismeretlen eredetű szó; a nyelvújítás korában valamelyik nyelvjárásból vonták be az irodalmi nyelvbe, s innen terjedt el a köznyelvben. ajser gazdag. Jiddis eredetű szó. ájtatos imába merült; hitbuzgó, kegyes ; szenteskedő ; ájtatos manó (imádkozó sáska ). Az áj-tat-os-ság katolikus szertartás, pl. litánia. Az á-hít-at-os (lásd áhít) alakváltozata. Kezdetben lehetett egy áítatos alak; ez egyfelől hiátustöltő h hangot kapott, másfelől í eleme j-vé alakult. ajtó ház vagy szoba bejáratának nyílászáró szerkezete. Egy ajt ( nyit ) ige melléknévi igeneve, tehát nyitó, nyíló. Az alapszó vagy a finnugor eredetű aj ( nyílás ) főnévből (lásd aj-ak) a magyarban keletkezett, vagy egy ilyen értelmű finnugor ige (finn avata, osztják ájeta) szabályos származéka. Lásd még ajz. Áj-ul eszméletét veszti, el-al-él. Származékai: elájul, ájuldozik; ájulat, ájulás. A szájtátást festő á hangból alakult ki, először talán ául alakban, amely hiátustöltő j-t kapott. Legkorábbi jelentése bámul volt; ám az eszméletlen embernek éppúgy leesik az álla, tátva marad a szája, mint a bámészkodónak. Lásd még ácsingózik, áhít, ájtatos, álmélkodik, ámul, ásít, bámul. ájz feszít, megfeszít ; felszít, felkorbácsol. Az elavult áj ( nyílás, hézag, sz-áj? ) igeképzős formája, eredetéről lásd ajak. A mai jelentésekhez az íj (nyíl) felajzása révén jutunk.
Etimológia?
áhít [1416 u.] Hangutánzó-hangfestő eredetű szó. A szótő azonos az á indulatszóval és így az ájul ige á-tövével, ami valaha ’száját tátja’ [to say] jelentésben élhetett. Az áhít és az ájul eredetileg közös jelentéstartományára vö. az áhítatos ~ ájtatos rokon értelmű származékokat. Az áhít -ít végződése műveltető képző ismétlő funkcióval. A szó belseji h hiátustöltő hang, mely a korai alakokban olykor kiesett, illetve v-vel, j-vel váltakozott. Az áhít származékai: áhítat [1416 u.], áhítozik [1456 k.]. Nehéz elhinni, hogy "a-hit" és az "ájul" azonos tőről származik. Mondjuk, az "áj-ul" és az "a-mis" között már el tudok képzelni kapcsolatot.
ájul [1559] Hangfestő eredetű szó. A szótő azonos az á indulatszóval és az áhít ige á-tövével, ami valaha ’száját tátja’ jelentésben élhetett. A végződés visszaható igeképző, a szó belseji j hiátustöltő. Eredeti jelentése ’álmélkodik, bámul’ lehetett, mai jelentésének kialakulását az alél ige is befolyásolta. Gyakorító képzős származéka az ájuldozik [1821]. [Tár(a)-ul, bám-ul..]
ajz [1552] Származékszó, a régi aj ’völgy; nyílás’ alapszóból, a -z igeképzővel keletkezett. Az ige eredeti jelentése ’nyílást csinál, nyílásba helyez’ lehetett. A ’kipöcköl, kifeszít; felzaboláz, kinyit’ jelentések az alapszóhoz köthető tevékenységgel hozhatók kapcsolatba, a ’megfeszít (íjat, ideget a lövés előtt)’ pedig az ige eredeti ’nyílásba helyez (például nyílvesszőt)’ jelentésével. A ’felfokoz, felcsigáz (lelkiállapotot)’, valamint a ’hangszert hangol’ jelentések névátvitellel, illetve képzettársítással alakultak ki. Ma a köznyelvben kizárólag fel- igekötővel használatos, de a felajz gyakran előfordul a régiségben is.
Az íjat le szokták engedni, hogy ne veszítsen rugalmasságából. Amikor az íj fáját meghajlítják, ráfeszítik a hurt (felajzák), akkor félhold (aj) formát vesz fel. S ha TUR az KAPU, akkor a turk többes szám? Vagy Trak?
Áy-án-dék
Valakinek ingyen, szívességből, figyelmességből, szeretetből adott dolog. Könyvet veszek ajándékba a barátomnak. Eszter könyvébol való: mislóach manot, vagyis ajándék. A REGolit pedig HOLDkő. Regália a királyi jövedelem.
Hungarian: ajándék. Catalan: regal. Asturian: regalu. Aragonese: regalo. Maltese: rigal. Romansch: regalv. Sicilian: regalu, rialu. Tagalog: regalo. Old Norse: (Ay)gipt(os) [kip > gip, ahogy a kipu is megőrizte a gondolatot. Dravida "kippu=festmény".]. Slovak: dar. Kopjások: Middle English kēpen, from late Old English cepan (past tense cepte) "to seize, hold; seek after, desire," also "to observe or carry out in practice; look out for, regard, pay attention to," from Proto-Germanic *kopjan, which is of uncertain origin. Kopje 'a small isolated hill'.
Horger Antal: leajánlás
Ajándék. Az ajánl ige származéka, eredetileg tehát ajánldék alakja volt s azt jelentette, amit fölajánlottak valakinek.
Ajak. Hol volt, hol nem volt, volt a régi magyar nyelvben, s van még ma is a népnyelvben egy áj alakú főnév, amelynek a jelentése : bevágás, berovás, továbbá, hegy szakadék, szűk völgy. És volt a régi magyar nyelvben egy -k kicsinyítő képző, amely egyebek közt a fark ~ farok fvö. far) és fék, fészek, hüvelyk, vakandok főneveken is kimutatható.
Az ajak szó ennek az áj főnévnek e -k kicsinyítővei való továbbképzése, tehát tulajdonképen azt jelenti, hogy ,kis bevágás, berovás, nyílásocska. Szerintem pedig a Holdat formázó alakja miatt kapta a száj a nevét: AY-ak.
Gábor Döbrentei, György Volf, Ferenc Toldy: Vegyük itt előbbszer dek, dék, dok ragu szavainkat. Illyen, névből alakulttan: nyomdok = nyomdék, szerdék = szennyedék. Igéhez: aján-dok, ajándék; halánt-ék v. halándok, t és d közötti betűcserével. [Hal=agy. Agy iránti ék a halánték.]
A Száj, ajak is két félholdat formáz. S a SAY is "mond" és a MOND is "Hold".
Ay-na-roz? Ay-nar-oz?
Holdleány napja vagy holdemberez?
Etimológiai szótár
Ajnároz ’kényeztet’. Bizonytalan eredetű, talán kun jövevényszó magyar képzéssel, vö. kun ayan-, ayana- ’kímél’. A török nyelvekben csak szórványosan adatolható, vö. például kirgiz ayan- ’ugyanaz; kíméli magát’. A származtatást nehezíti szavunk kései felbukkanása is. A török eredeztetést támogatja viszont a szóföldrajz, az ajnároz ugyanis nyelvjárási szóként elsősorban kunok lakta vidékeken ismeretes. A szó végződése a -roz igei képzőbokor, vö. toboroz.
RÉGI TÖRÖK EREDETŰ IGEINK
Ismeretlen eredetűnek mondott ajnároz igénk csak a nyelvújítás korában /1825/ került a népnyelvből az irodalmi nyelvbe. A TESz. véleménye szerint az ige érezhetően nem mesterséges alkotás és 'gyengéden gondoz, kényeztet, ápolgat, gonddal rendez, rakosgat' stb. árnyalt jelentéseiben a népnyelvben mély gyökerűnek, nyelvünk igen réqi elemének látszik.
Nara-simha a közkedvelt félig ember, félig oroszlán avatár. Persian: nar=man.
(Ay-nára) m
a human, a person
a male person
a husband
a hero
a man or piece at chess or draughts
the primeval Man or eternal Spirit pervading the universe
Nemzeti Együttműködés Rendszere:
NER: Proto-Indo-European root meaning "man," also "vigorous, vital, strong." Sanskrit nar-, Armenian ayr, Welsh ner "a man;" Greek aner (genitive andros) "a man, a male".
Ay-ur-veda: Bölcs ember. [ayuh life, vital power + vedah knowledge. ?] sanskrit āyur =life + veda = knowledge.
Érdekességnek Valaki szerint a latin a szanszkrithoz hasonlóan egy műnyelv. Vajon Távol-Kelet népe egyetértene ezzel? [Kelták]
Meny
A Mennyben fent.. Menyasszonyi fátyol a fejedre kerül.. Ögyé mönyem möggyet..
Sic itur ad csillag. Cél, tűz!
Latin: caelum, Spanish: cielo, Friulian: cil, Old Occitan: cel, Hungarian: mennyország. Ősi, finnugor kori szó, vö. mordvin menyel 'égbolt'. Tochar "Meny=Moon". Tojás= a mony. A szemiták többes számot használnak, mert akár a 7. mennyországba is kerülhetnek.
Menny és mennyegző
A többes mennyek vagy a latin coeli szerént képeztetett, vagy talán nem más, mint a régies menny-ég, mennyeg, s a véghangot megkeményítve: mennyek. Köz szokás szerént majdnem egy értelemben vétetik az ég főnévvel, honnan mennydörgés, és égdörgés egyet jelentenek.
Menyég
Gyerekkoromban a miatyánkot még így imádkoztuk "ki vagy a mennyégben" . Így állt a régi imakönyvekben is, csak újabban változtatták át, "mennyekre", mert a régi formát értelmetlennek érezték. Az authentikus szöveg latinban is, angolban is, németben egyes számú; "mennyben" . Csak nálunk magyaroknál van többesben manapság. A szó igazában mennyég (Hold-ég), szabályos szinonim összetétel. Ugyanez az összetétel van meg menyegző szavunkban is. A házasságok a mennyben köttettek.
Cei-ling: Hungarian: mennyezet [A finnugor eredetű menny szó belső fejlődésű származéka. Egyéb elnevezése: födém, pad, plafon.] Afrikaans: plafon. Malay: si-ling.
Portuguese: teto. Galician: teito. Bengali: chad. Albanian: tavan.
Ugyan, menny már!
A Megy ige, a Menni főnévi igenév alakja, és a Mén is rokona, ami több jelentésű szó. Fontos szavaink, amihez a Meny és Menny szavunk is szorosan hozzátartozik. Mivel őseink abszolút mindig logikusan gondolkodtak, csak mi nem vagyunk képesek megérteni őseinket, ezért arra kell törekedni, hogy csakis őseink gondolatait igyekezzünk megérteni, az idegen nyelvi elemeket meg dobjuk le nyelvünkről. A Mén egyiptomi fáraó neve, azután a lovak (emberek?) vezetője, valamint magyar ige. [S mi lehet az etimológiája Mene Laos nevének?]
Ugye a MEGYE is FOLD, mega HOLD (tara, terra) is FOLD. Meg a MENY is HOLD, MENE.
Haider: a meteor vagy dörög az ég?
Az etimológiai szótárban csak a "ménkűt" magyarázzák, de érzésem szerint azt is tévesen, mert jelentéseként mennydörgést jelölnek meg. Továbbá: Összetett szó. Előtagja mén, a menny alakváltozata. Hely fenn a heaven? A meny, menyország szó is merő parzi eredetü 's tüzimadás nyomára vezet.
A Hold a holt emberek helye?
Először is, minden ember, aki meghalt, legyen akár igaz vagy nem hívő, a seolba vagy hádészba szállt alá, ami – ahogyan azt már megjegyeztük –, a Föld középpontjában található. Másodszor, az igazak Ábrahám kebelébe kerültek, ahol akkoriban a paradicsom volt.
Mennyegző
Úgy tanítják, hogy a menyegző nem az égboltra vonatkozó dolog, hanem az esküvőre, így a „menyhez” kapcsolódó, tehát helyesen: menyegző. De mi van, ha a „házasságok az égben köttetnek” igazság gondolata jelenik meg a magyar nyelvben, amikor a „menny jegyzést” elsődlegesnek tartjuk a „meny jegyzéssel” szemben? A menyét az mony-ét? Tojásevő?
Az állatok királya Cybele oroszlánjai a napot és a királyságot szimbolizálják. A szó jelentésére az ótörök arslan (csuvas: araszlan) szó „ar” tövéből is következtethetünk. A heraldikában az oroszlánt rendszerint koronával a fején ábrázolják. A már az ókortól királyi hatalmi szimbólumként szerepelt. A napot, gyakran oroszlánfejjel jelölték. (Lásd az egyiptomi Szahmet istennőt). A tamil „ari-mâ” (oroszlán) második része „állat” jelentésű, az első a tamil „arasu” (király) szóval vethető össze. (Szentkatolnai Bálint Gábor).
Menyasszony Czuczor szerint a szó a men/megy (menni, mene) gyökből ered, s arra utal, hogy a ~ elmegy a családi tűzhelytől, elhagyja megszokott környezetét, leánytársait.
A menyegző szó szerintem közelebb áll az esküvőhöz, mint a lakodalomhoz, bár szinonímaként kezelik e szavakat. A házasságok az égben (mennyek) köttetnek, s amit Isten összekötött, azt ember el nem választhatja. A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn és az alföldi tanyavilágban történt.
Menyegző
Sumérul: M e - e n - e - g e - s u
Elemzés: m e vagy m u = e m b e r, f ér f i
e n = ö v é - névmás
e - g e = ő n e k i , ő h o z z á
s u = a d á s, olv. sü > zü > ző
Holt Hold
Holt = Állj! Stop! > Hold = tart, fog, megfog, megőriz.
A Hold is megállt a Föld mellett. "Kikötötték", pályáját beszabályozták.
Magyarok tudása
HOLD - HOLT. A "D" és a "T" betűink hangváltó betűpárok. Régen az újhold neve volt "holt hold".
"Sarlós Boldogasszony: az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe,...(Itt fontos megjegyezni, hogy Boldogasszony ünnepét Szűz Máriával, Istrárét, Boldogasszony lányáét pedig Jézussal fedték el. Lásd a húsvétot... HÚSVÉT = EASTER = ISTER = ISTÁR -> Hold tüze/vize/embere.)
Szkíták, kimmerek
Kimmer kőbálvány.
A szakértők úgy gondolják, hogy a bálványok a Kr. e. 9. század utolsó negyedében készültek. Azt is kiderítették, hogy ezeknek a szobroknak a legközelebbi párhuzamai az eurázsiai sztyeppei kőbálványainál találhatók meg, de hasonlót fedezhetünk fel a kaukázusi térségben is, ahol a szkíták és szarmaták elődei készítettek hasonlókat. Később az Altajból származó hun utódnépek, a türkök is faragtak hasonlókat, de még a mongol korban (13-14. század) is készültek az ősök tiszteletére bálványok.
Régi Belső-Ázsia.
Az első név szerint ismert nomád nép, mely a múlt ködéből előbukkan az eurázsiai steppeövezet nyugati részén, a kimmer. A Kr. e. 12–8. században uralták a Kárpátoktól a Kaukázusig terjedő füvessteppét. Az indoeurópai nyelvek thrák–fríg csoportjába tartozó nyelvet beszélték, mely csoportnak ma egyedüli képviselője az albán nyelv. Írott források szinte alig szólnak róluk, legtöbb ismeretünket késő bronzkori régészeti leletekből meríthetjük.
A 8. századtól kezdve egy új nép vagy törzsszövetség váltotta fel a kimmereket a délorosz steppevidéken, akik a 7. század végére már az egész egykori kimmer területet ellenőrizték. Ez a nép a szkíta volt. (szláv kaszások? Bár az a-mason népet és a to-kar-okat is skytának írták.)
Grandpierre
Az Anyaistennő tisztelete Anatóliában is jelen volt, ahogy az Catal Hüyük és Hacilar feltárásánál kiderült. Az i.e. 3 900-3 100 között Mezopotámiában fennálló Uruk városát a sumer Nagy Istennőnek, Istarnak szentelték. Figyelemre méltó, hogy Uruk városában az ősi Erősd-
Kukutyin-Tripoljei műveltség városaiban épült templomokhoz hasonló templomok épültek, és a két körzet írása közötti kapcsolat is kimutatható.
Dél-Dunántúl
A Közép-Ázsiából kiinduló, Médiát, Frígiát is érintő kimmer-vándorlás révén alakult ki az a több szálból fonódó anyagi kultúra, amelynek végső állomásáról Hérodotosz is szól, amikor az Isztroszon túl lakó, a médektől elvándorolt szigünnákról ír: az Isztroszon túl egyetlen nép lakik, a méd viseletben járó szigünnák. Regölyi kunhalom. A Kr. e. 7. század végétől az Altáj-hegységet átszelő legfontosabb útvonalak mentén (Pazirik, Bashadar, Tuekta) hirtelen olyan jelenségek és tárgyak sora bukkant fel, amelyek közvetlenül a phrygek egykori fővárosához, a kis-ázsiai Gordionhoz kapcsolhatók. A leginkább szembeötlő díszítőelemek között oroszlánok, griffek, fantasztikus állatok, lótusz motívum, sajátos formájú vas fegyverek alapján feltételezik, hogy a Kis-Ázsiából elűzött kimmerek leszármazottai foglalták el azt a területet, és vitték magukkal ezeket az új elemeket és ismereteket. [A syginnákat (kimmereket) a med-trák nép rokonainak vélik.] János arcú Azonban a regölyi halom többi lelete arra mutat, hogy a késő bronzkorban kezdődő több hullámú ión vándorlások területünket korábban áttéteteken többször is érintő hullámverésének mintegy végső lezárásaként közvetlenül Kis-Ázsiából érkezik a kétarcú istent hozó nép, illetve annak legalább egy része.
A Kr. e. 8-7. század fordulóján a Bosut-Basarabi elemek északra hatolásával balkáni (makedóniai) közvetítéssel megjelennek a görög késő-geometrikus hatásokat mutató helyi készítmények a Kárpátmedencében. A ténylegesen görög műhelyekben készült presztízstárgyak itteni felbukkanása egységesen a 7. század második felére keltezhető. Pánhon A Regöly vidékén a Kr. e. 7. század utolsó harmadában letelepedő népesség eredetét kutatva Szabó Gézáék 2014 januárjában jutottak el odáig, hogy a leletek párhuzamait az iráni területtel is kapcsolatba hozhatták.
Népek országútján
A Vaskor beköszöntével és különösen a Népvándorlás korában szinte folyamatosan változik, hogy éppen ki dominálja a Kárpát-medence térségét. De a legtöbb hódító érkezése nem járt lakosságcserével, csak lassú beolvadással.
Az első két népnév, amit Hérodotosznak köszönhetően a Kárpát-medence térségében tudunk elhelyezni az agatürszoszoké és a szigünnáké. Mindkettő a mezopotámiai és görög forrásokban i.e. 9.-8. századtól megjelenő nagyállattartó, lovasnomád életmódot folytató kimmer és szkíta nevű, Eurázsiában nagy területein megjelenő népekhez kapcsolható. (A Kárpát-medencében az idő múlásával változtak meg a nevek. De úgy tűnik, végig nőuralom volt. Kimmer, syginna, hercun, heftalita, magyar. A nép maradt, de a név változott. Feltehetően a zöm syk-amber "vágott ember?" volt. Vajh a pán-hon "őr-hon" volt?)
Gyárfás: a forrásgyűjtőként, könyvtárosként és tudományszervezőként igen nagy érdemeket szerzett Horvát István, a napóleoni háborúk falusi köznemességének történelemszemléletébe még igen jól beleillő, a nemesi hun-szittya ábrándokat igazolni kívánó, kalandos őstörténeti elméletei nemcsak a széles félművelt rétegekben keltettek társadalmi 3visszhangot, s maradt is ott hatásuk szívós, jelentős, hanem az őstörténet vonatkozásában Gyárfás is „rajongó lelkesedéssel csüggött a mester szaván, hallgatta előadásait, véste szívébe szavait, s élete végéig a legnagyobb kegyelettel követte iskoláját”. Rigó utca esett: A jász-kúnok története harmadik kötetének megjelenése előtt egy évvel, 1882-ben A jászkúnok nyelve és nemzetisége című kisebb könyvét, amelyben ismételten a jászkunok eredetileg magyar nyelvű volta mellett tört lándzsát. [Eddig is tudtuk, hogy a her-kun-ok magyarok voltak, de a sima kunok [Hantos-szék] valami törökös népnek voltak elkönyvelve. Akik a Rigó utcában együtt tanulták a magyart a bese-nőkkel, siculusokkal.]
Szkíta szex "szépirodalom"
A médek felett Kr. e 652 – 625 –ig. uralkodtak. Utóbb a médek lerázzák a szkítai uralmat, s ebben jelentős szerepet játszik a szex rabszolgák lázadása, akik sorozatos erotikus szolgáltatásokkal tartják éberen a szkítai harcosokat, akik megállás nélkül áldoznak a szexkirálynőnek, valamint áldozatokat mutatnak be annak a szex oltárán. A Kárpát-medencében a kimmerek agathyrsosok és sigynnák néven jelennek meg Hérodotosznál, annak az az oka, hogy a kimmer törzsszövetség széthullása után a még megmaradt törzsek saját törzsnevüket használták tovább. Cimmerian from the Phoenician kamar, or kimmer. Zi-, Ci-, Si-. Baranta: emlékeznek ázsiai hazájukra, honnan a masszagéták verték ki, emlékeznek az Araxes folyamon való átkelésükre, pontusvidéki megtelepedésükre, hol az előlük kivándorló kimmerek földjét szállják meg, kiknek emléke ekkor még oly élénk, hogy ismerik a helyet a Tyras (Dnyesztert) folyó mellett, hova a kimmerek halottaikat temették és számos szkítaföldi helyet róluk neveznek, vannak kimmer falak, kimmer kikötő, Kimmeria nevű vidék, kimmer Bosporus sat. (Her. IV, 11., 12.) Emlékeztetnék: A masszagéta (Mah-saka-ta) az holdvándorok földje, a kimmerek is holdak [A-Men. Mene-Laos.]. Valóban testvérháború volt?
Holdistenek
Elamite: God Napir. Inuit mythology: God Igaluk. Maya mythology: maya moon goddess: Awilix; Xbalanque. Philippine mythology: Goddess Mayari.
Ayiti - The name Haiti (or Hayti) comes from the indigenous Taíno language. *Guami'Caraya guey = Lord of Moon and Sun. Karaya = n : Moon.
Tamil nyelven a "Nilaa=Hold". Kurd: "Hív(e), Heyv=Hold", szinte Kap-Tar(a). Czuczor: Templomot rakatál szíz Máriának. Si-z, holdas, mert megvan a szűzhártyája. Mint Szü-ene. Skythian clothing was worn, ... When fighting, the warriors carried a wicker crescent-moon shaped shield.
Szórakoztató mese Ráncfelvarrásra várva
A Hold belseje ráncosodik, felszíne pedig dimbes-dombos lesz. A Mare Frigorisban 400 km-es ráncok is vannak, melyek akár 333 méteres szintemelkedést is okoznak a Hold felszínén.
Links:
Collins
Pesti István 2019 december
Holdtörténelem
Holdhatás
Másik oldala
Holdnevek
Család 1
Család 2
Nyitóoldal