Magyar zsidók

Foglalók

Wiki

Az utolsó jelentős bevándorlási hullámok a 19. században voltak. Az ország történetének legnagyobb arányú bevándorlása a kelet-európai zsidóság érkezése volt. A magyarországi zsidóság addig egy alig néhány ezer fős jómódú városi népcsoport volt, akiknek elődei elsősorban a Csehország és Németország területéről származó szefárd zsidók voltak a 18. században. Az új zsidó bevándorlók tömegei ezzel szemben zömében igen szegény, nagyrészt falusi életmódú és földműveléssel is foglalkozó, jiddis nyelven beszélő askenázi zsidók voltak Galíciából és az Orosz Birodalom területéről. A 19. század végén a zsidóság lélekszáma már csaknem egymillió fő volt, ami a Magyar Királyság lakosságának több mint 5%-át jelentette.

Ugyancsak a 19. században a román (oláh) fejedelemségek területéről érkezett Magyarországra a romák második nagyobb hulláma, az oláh és a beás cigány csoportok.

Létszám
Buda visszafoglalása (1686) után, a Habsburg uralom alá került Magyarországon a zsidók nem költözhettek a nagyobb városokba, ezért előbb a földbirtokos főurak jóvoltából a nagy birtok-központokban, majd a kereskedelmi utak csomópontjában kialakuló, megerősödő városokban telepedtek le. Így például Budán vagy Pesten eleinte csak a heti piacokon és várásokon jelenhettek meg, és közben Óbudán, a Zichy grófok jóvoltából lakhattak. A török háborúk miatt jórészt elnéptelenedett ország nyugati és keleti határvidékén a német, szlovák stb. paraszti telepesekkel együtt zsidók is érkeztek: Cseh-Morvaországból, később Lengyelországból, illetve a Monarchia fennhatósága alá kerülő Galíciából. Az előbbiek magukat oberländer-nek nevezték, németül és jiddisül beszéltek, míg a keletiek neve unterländer lett, s ők a keleti jiddis mellett a magyart is beszélték. 1769-ben mintegy 20.000, 1787-ben már kb. 80.000 főre tehető a magyarországi zsidóság lélekszáma. A zsidók mezőgazdasági kereskedelemmel foglalkoztak, értékesítették a nagybirtokok és a falvak termékeit, a bort, búzát, bőrt stb.

Egy szemita honlap
Mi leszünk a palesztinok valóban ?

Géppisztoly és mészárlás nélkül...

Honfoglalás

Dr. Fejér Lajos: Zsidóság. Veritas könyvkiadó. 320 oldal.
Hegyalján a kocsmák már a 19. század elején zsidó kézen vannak s míg Árva megyében 1785-ben csak 115 zsidó találtatott, 1940-ben már hússzoros a gyarapodás: 2333 lélek. A 19, század elején a nyers termények értékesítése, tehát az agrár, Magyarországon űzhető kereskedési ág, az első lépéstől, a termelőtől való átvételtől kezdve egész a bécsi piacig a zsidóság kezében volt. (Szekfű 158. o.)

A magyarországi zsidóság nem Kossuth, hanem az országot elnyomó császári szoldateszka kezéből kapja az úgynevezett egyenjogúságot. Már kivégezték Batthyány Lajost, az aradi tizenhármat, amikor a pesti városházán 1849. december 30-án kihirdetik az olmützi alkotmányt. Ez kimondja, hogy a polgári és politikai jogok élvezete független a hitfelekezettől. Tíz évvel később 1859. november 22-én az önkényuralom újabb rendelete pedig megengedi, hogy a zsidók is keresztény inasokat és cselédeket tartsanak. Legfontosabb azonban az 1859. december 20-i rendelet, amely engedélyezi a zsidóknak bárminő ipar gyakorlását.

Mielőtt valaki hibáztatná Kossuthot, jusson eszébe, hogy milyen betelepítések voltak a medencébe és ki csinálta, mikor.

Ugye, a Habsburgfélék szisztematikusan idegen népek sokaságát engedték rá Magyarország testére. Később aztán ez lett a hivatkozási alap Magyarország feldarabolására.
Mert csak a homogén, egynyelvű nép az erős !

Egy akadémikus úgy nyilatkozott, hogy ma már nincs "hivatalos" álláspont. Történelem van, amelyet bizonyítékok alapján oktatnak. Honfoglalásra semmilyen bizonyíték nincs. 150 éve még a szót sem ismerték eleink. Ennek ellenére még nekem is azt a marhaságot oktatták, hogy jött a vajdák népe (ma csak az oláhcigányoknál!) és szerződtek egymással, mert nem voltak rokonok. Valami ugor parasztok, török vezetőréteg és mellékesen három zsidó törzs menekültként hozzájuk csapódva. Röhej. S ezt még akadémikus szinten is arcrándulás nélkül elmondták..

Mindenesetre pár vándorzsidó már a középkorban is erre tévedt, de maga a zsidóság a 19. században települt be keletről a Kárpát-medencébe. Nem Etelközből, mert olyan erre nem volt. Az igazsághoz tartozik, hogy keletről számos betelepülő hullám érte el a medencét. Kimmerek, kelták, gótok...

A zsidóknak persze, hogy köze van a Kárpát-medencéhez! A Horthy érában megvették szőröstül-bőröstül. Miként a magyar főnemesi címeiket is még az osztrák császártól. Gondolom, az osztrák bárói cím tán drágább volt..

Zsidók Magyarországon

Ennek érdekében 1239-ben IV. Béla azzal a kérelemmel fordult a pápához, hogy az úgynevezett közjövedelmeket ismét zsidóknak adhassa bérbe, mert "ezt kívánja az ország és a király érdeke". IX. Gergely pápa, a magyar király erőteljes kérésére, kénytelen volt megengedni a zsidók helyzetének enyhítését Magyarországon. Ettől kezdve (IV. Béla és fia, V. István alatt) számos héber betűs magyar pénzzel találkozhatunk, amelyeken szereplő egy-egy héber betű a pénzverő vagy bányabérlő nevének, illetve a pénzverés helyének rövidítését jelzi. A héber betűs magyar pénzek mellett pecsétnyomók, gyűrűk is előkerültek héber betűkkel, ami a zsidók kivételezett helyzetét igazolja. IV. Béla 1251-ben kiadott híres zsidó kiváltságlevelét a középkori magyar királyság fennállása alatt az egymást követő uralkodók megerősítettek. Ennek lényege, hogy a zsidók a király kamaraszolgái, a kincstárnak adóznak, az pedig biztosítja jogvédelmüket. A zsidók ekkor kereskedelemmel, pénzügyletekkel foglalkoztak, s a királyi udvar nem egyszer vette igénybe pénzüket, szakértelmüket.

Mátyás halála (1490) után az ország egyre inkább a közeledő török támadás veszélyébe sodródott, s a magyarországi zsidók helyzete is bizonytalanabbá vált, fellángolt a zsidóüldözés. Ennek ellenére a spanyol zsidó származású Szerencsés (Fortunatus) Imre (eredeti neve Slomó ben Efrájim) a mohácsi vész során tragikusan meghalt utolsó magyar király, II.Lajos kincstárnoka lehetett. Noha egy keresztény asszonnyal való kapcsolata miatt kénytelen volt elhagyni hitét, közben sok zsidó testvérén is segíteni tudott. Ez idő tájt állította össze Werbőczy István híres törvénykönyvét (Tripartitum), amelybe több zsidóellenes intézkedést is bevett. Később azonban, amikor a török ostrom után, 1541 októberében meghalt, kegyeletből csak a budai zsidók temették el, a sors sajátos fintoraként, saját temetőjükben.

A 19. század végén Magyarország korábban soha nem látott módon fejlődött, és a 20. század elejére utolérte, sőt bizonyos területeken meg is előzte néhány nyugat-európai szomszédját. Nem kétséges, hogy a liberális felemelkedésben különös szerepe volt az ország zsidóságának. Nemesi rangot mintegy 280 zsidó vallású család kapott, közülük 26-an a bárói címet is elnyerték. Európában sehol ennyi nemesi rangot nem szereztek zsidók

A nemesség új hajtása - Névsorolvasás

A Habsburgok már az emancipáció előtt is adományoztak nemességet egyes zsidóknak, főleg osztrákoknak. Az emancipáció után a magyar zsidók közül is sokan megkapták a magyar nemességet kulturális és közgazdasági, olykor politikai téren szerzett érdemeik elismeréséül. A nemesi rangra emelt magyar zsidó családok száma kb. 280-ra tehető.

A másik fél.. - Friss nemesek

A századforduló már a liberális Magyarországot találja maga elott. Ez a liberalizmus azonban szerte a világon csak jelszó, mert maga a fogalom is legalább olyan hazugságon alapul Magyarországon, mint késobb a kommunizmus. A liberalizmus azt jelenti, hogy szabad minden, ami a magyarság ellen irányul.

A Magyar Zsidó Lexikon szerint a nemesítettek száma 280-ra rúg. Az 1885. évi VII. tc. rendelkezésével a forendiházban örökös tagsággal bíró családok névsorát megállapították és azokat 1886. VIII. tc-ben törvénybe iktatták. Mindeddig a Magyar Zsidó Lexikon szerint csak a báró Wodianer család volt az egyetlen zsidó vallású bárói család.

A liberalizmus évszázadát és annak századfordulóját talán semmi sem jellemzi jobban, mint a függelékben közölt névsor, amelyen megdöbbent csodálkozással tekintett végig az akkori Európa. Ez nem is meglepo, hiszen ez ido alatt egész Európában nem bárósítottak annyi zsidót, mint Magyarországon. Még egyes zsidó lapok is így viccelodtek ezen a bárósítási hullámon:

"Eiserne Stirn, Eiserne Kron, Ungarischer Baron, mosaischer Konfession."

Nemcsak a báróságokat devalválta azonban a liberális korszak, hanem a középnemességet is. A magyar nemességet évszázadokon át csupán katonai erényekért, a hon védelmében szerzett érdemekért adományozták a királyok. Most 60-70 000 korona ellenében megszerezhette azt minden telekügynök, vagy akár mint megtörtént büntetett eloéletu személy is. A Magyar Zsidó Lexikon azt állítja ugyan, hogy "az emancipáció után a magyar zsidók közül is sokan megkapták a nemességet kulturális és közgazdasági, olykor politikai (!) téren szerzett érdemeik elismeréséül."

Az igazság azonban az, hogy a nemességet abban az arányban osztogatták, amilyenben nőtt az újnemes országhódítók gazdasági hatalma, és amilyen arányban meg tudták vásárolni a nemesi kutyabort.

A 26 bárósított zsidó család sorsa és hatalmi pozíciója közül elég megnézni néhányat. A Hatvany-Deutsch család két ága hatvan esztendon belül meghódítja az Eszterházy hercegek, Grassalkovichok hatvani birtokait, az egész magyar cukoripart, cukor, papír, sörgyárakat gründol. A másik ág szintén a cukorszakmában dolgozik, s ennek egyik tagja 1902-ben már cukoradók és cukorvámok kérdésében a magyar kormány megbízottja a brüsszeli konferencián, és világos, hogy nem fog olyan tanácsot adni, amely a hatvani és egyéb cukorgyáraknak ártalmára lehet.

A báróságokkal folytatott árukereskedelem 1910-ben érte el csúcspontját, midon dr. Richard Kürschner osztrák zsidó állampolgár magyar báróságot kapott. Kiderült, hogy dr. Kürschner, aki könyvelo volt egy brünni állatkereskedonél, különféle manipulációkkal óriási vagyont szerzett, igen rövid ido alatt. Hamarosan ajánlatot tett egy osztrák udvari tanácsosnak, hogy egymillió koronát fizet, ha három hónapon belül osztrák báróságot szerez neki.

A köznemesi rend, a legendás kutyabor devalvációja is olyan méretu volt, hogy a külföldi lapok állandóan a magyar nemességi infláción viccelodtek. Az élelmiszerhamisításért elítélt magyar zsidó nemes ifjak mellett a Budapesti Közlönybol azonban kitunt az is, hogy milyen jogcímeken osztogatták ezeket a nemességeket. Az újnemes nem kardforgató vitéz volt többé, nem hazavédo katona, hanem ilyen megjelölések szerepeltek a nemességadományozások mellett: Baruch = gyáros, almási Beck = bankár, Berecz Károly = pénzkölcsönzo, nagyiklódi Tischler Mór = sertéskereskedo, hámori Bíró Ármin, a Salgótarjáni Acélmuvek elnöke, kövesgyuri Freystädtler Antal, aki súlyos visszaélések, csalások eltitkolása után kapta nemességét, és a hasonszoru sajtó elismerését, Lánczy Leó, aki szeszárusból az "elso magyar pénzember" lett, vagy egy másik, akinek a magyar nemesi levelén ez szerepel: "telekügynök", méltó jellemzoi még ma is a liberalizmus korának.


A középkorban még leginkább adóelkerülés, szabad mozgás volt a nemesedés motívációja. A 19. század során - amikor 1 millió zsidó érkezett a Kárpát-medencébe keletről - már felmerülhetett a hatalomhoz való hozzáférés igénye is. Mert akié a pénz, azé a hatalom. S akié a hatalom, azé a pénz.
Miként napjainkban is a hatalom adott jogot a bankoknak a nép kifosztására. Szocialista részről a devizahitellel, fideszes részről a bankok egyoldalú hiteltörlesztés részletének emelésének lehetővé tételével.

A Horthy éra idejére Magyarország politikailag és gazdaságilag zsidó irányítás alá került. Amit nehéz megérteni, hogy Kelet-Európában évszázadokon át miért nem érvényesült a zsidó géniusz? Miért a Kárpát-medencében táltosodtak így meg?

Aki figyelmesen olvas, az láthatja: A zsidók a Habsburgoktól vették magyar nemesi, főnemesi rangjukat.

Ellenben a vagyonosodásukat a Horthy kor koronázta meg. Övék lett a bankok, gyárak és a föld, lakásállomány valamint a kereskedelem 2/3-a, pedig akkor még 100 éve sem voltak a Kárpát-medencében. A háborúk is segítették a vagyonosodást, hiszen a hadiszállítók zöme is zsidó volt.

A Horthy kor:

Akié a pénz, azé a hatalom. S akié a hatalom, azé a pénz.

Budapesten 1939-ben a házak nyers bérjövedelme 237 millió pengőt tett, amelyből 162 millió pengő a zsidók zsebébe vándorolt. A Csonkaország területén tehát legkevesebb másfél millió hold föld van a zsidók kezén, tulajdonban és bérletben. Mindössze 200-300 zsidó család uralja ma a pénz és ipari életet. Családi hitbizományként tartják a kezükben a cukor, textil, a bőr, a szén, a fa stb. nagyfontosságú iparágakat.

A zsidóság nemcsak vagyonilag, de a vezetésben is hasonló arányt ért el, az iparban és a kereskedelemben. 1935-ben az árú- és értéktőzsde tanácsának 70 tagja közül 61 zsidó, a Magyar Bank és Értékpapír keres­kedők 48 tagú vezetőségéből 44 zsidó, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­-kamara 45 tagú vezetőségéből 28 zsidó, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének 79 tagú vezetőségéből 55 zsidó, a Magyar Textilgyárosok Or­szágos Egyesületében pedig a 43 tagból 36 a zsidó.

A 26 zsidó báró, 17 zsidó főrendiházi tag.. ..meg a 329 zsidó nemes..

Ki is volt Horthy? Aki ugye jobbágyból mégsem avanzsálhatott Nagybányán nemessé, hát kellett valami székely származást felemlegetni. A Horti meg tipikus székely név. Pech, de a székelyek helyből nemesek voltak. Nem volt szükség a nemesítésükre..

Horthy Miklós - képekben

Horthy család - horticulture

A család őse, Horti István 1635-ben kapott nemesi oklevelet II. Ferdinánd királytól. Az ekkor már Északkelet-Magyarországon élő, székely eredetű család nevéről azonban már jóval korábban, a 16. század végén említést tesznek Debrecen város jegyzőkönyvei. Szerepük azonban nem lehetett jelentős, mivel nevükön kívül más adatot nem jegyeztek fel róluk. A nemesítésre Kolozs vármegyében került sor 1657. június 21-én.

Miklós apja, Horthy István (1830-1904), a magyar főrendiház tagja, egy 1500 holdas birtok tulajdonosa, igen szigorú ember volt - még saját gyermekeivel is.

1857-ben kötött házasságot dévaványai Halassy Paulával (1839-1895). Kilenc gyermekük született: István, Zoltán, Béla, Paula, Miklós, Erzsébet, Szabolcs, Jenő (kétéves korában elhunyt) és Jenő.

Szerettem volna utánajárni, hogy miért is osztogatták a török időkben a nemesi, főnemesi címeket, de az én explorerem nem tudta megnyitni a magyar nemesség története file-t. Vajon mennyiért lehetett gróf valaki? ..mert ezek a nagyorrú Habsburgok nagy üzletemberek voltak!

A magyar nemesség története a Honfoglalástól a szovjet megszállásig terjedően.

Nagybánya

Egyes történelemkutatások szerint a város első említése 1142-ből, II. Géza korából való (Frauenbach, Asszonypataka néven), amikor a király szászokat telepített a környékre. Mások szerint a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején jött létre. A legrégebbi fennmaradt oklevél 1327-ből való; ebben Károly Róbert király Zazarbánya néven említi a települést. Tőle származik egy 1329-es oklevél is, melyben Rivulus Dominarumnak (Asszonypataka) hívja, a szomszédos Felsőbányát pedig Mons Mediusként (Középhegy) említi.

A román történelemszemlélet szerint a Nagybányai-medence Boirebisztasz dák államának része volt, és néprajzi, nyelvészeti és régészeti bizonyítékok igazolják a románság kialakulását és folytonosságát ezen a tájon

Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak.

1464-ben Mátyás király kiváltságlevelet írt a városnak, az ő uralkodása alatt a bányászat ismét megerősödött. A moldovaiak betörései miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedte a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vehessék körül. Ezekből napjainkra már csak a Mészáros-bástya maradt fönn. Ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt.

1551-ben a Habsburg-házbeli I. Ferdinánd birtokába került a város. A bányák ekkor magánkézből bérlők kezébe kerültek s a rablógazdálkodásuk miatt a bányászat ismét hanyatlófélbe került, az egyébként jól felszerelt, európai szintű bányák ismét elhanyagolttá váltak. A bányászat mellett kőművesek, ácsok, kőfaragók, szűcsök, fazekasok, szabók, ötvösök voltak jó hírű mesteremberei Nagybányának.

1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megvonta a bérlés jogát a bányákat szipolyozó addigi bérlőktől és Nagybánya városára ruházta át.

Zsidó nemesek

Gyakori kérdések
3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a "vitéz" cím használata tilos.
(2) Nemesi előnévnek, nemesi címernek és jelvénynek vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezésnek (de genere...) használata tilos.
(3) Tilos olyan címzést használni, amely a jelen törvénnyel megszüntetett rangra vagy rangjelző címre (méltóságra) utal (főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb.).

Nemesek

A nemesség fogalma átalakult, már nem vérséghez kötődött, mivel a korban a nemesek nagy része alacsony származású, könnyű címet szerezni:
- katonáskodással (15-16. század óta)
- hivatalon keresztül (néha automatikusan együtt járt vele, de pl. Angliában lépcsőfok volt)
- házassággal
- de viselkedhetett nemesként az is, akinek nem volt igazi címe, mivel már az életmód volt a legfőbb szempont. Ezt a 17. században korlátozták, pl. Franciao-ban felkutatták az álnemeseket.


Italia

A burzsoázia vezető rétege felismeri, hogy az új körülmények között a földbirtok és a privilegizált helyzetet biztosító nemesi rang .bizonyul időtálló értéknek s ezért osztályát cserbenhagyva, minden igyekezetével a nemesség, az arisz tokrácia soraiba próbálja felküzdeni magát. Pénzét lehetőleg földbirtokba fekteti, nemesi cím vásárlására költi, a nemesi családokkal való összeházasodást finanszírozza vele.

Habsburg

Armális: címeres levél, pergamen, "kutyabőr". Kecske-, bárány- vagy borjúbőrből készült hártyára írott, az uralkodó által kiadott oklevél, mely tartalmazta a címer leírását vagy képét vagy mindkettőt. Kezdetben címert adományoztak általa, melyet többnyire nemesek kaptak, majd kb. a török időktől együtt adták ki a címerrel a nemesítést is. A nemesek ezzel igazolták jogosultságukat. Többnyire birtokkal és kiváltságokkal járt, de a Habsburgok már igen gyakran ezek nélkül is állítottak ki armálist. Az ilyen nemesekre kezdték használni gúnyos kifejezésként az armalista kifejezést.

Ranglétra

A dualizmus idején az udvar nemesítési politikája,amely során igyekezett nemesítéssel ill.főnemesítéssel jutalmazni a gazdasági kulcspozíciókat betöltő polgárokat, találkozott a nagypolgárság azon törekvésével, hogy gazdasági hatalma segítségével asszimilálódjon a származási elithez. Ennek érdekében nemesi, ill. bárói rangot, udvari tanácsosi méltóságot, birtokot, kastélyt, rokonságot vásárolt. Ennek következtében a korszakban pl. 346 zsidó polgárcsalád szerzett nemességet,közülük 28 bárói rangot,1 7 pedig f ő rendiházi tagságot ért el.(Gudenus [1 989]p.86-88.,McCagg [1 972])

Főnemesek - nem idevágó, de jó tanulmány

Etimológiák Horthy kapcsán

Délibábos..

Oklevelesen bizonyíthatóan csak a XIX. század húszas-harmincas éveiben kezdték használni a Debrecen tulajdonában levő, a Hortobágy folyó melletti pusztabirtokok és legelők megjelölésére a Hortobágy-puszta gyűjtőnevet. Nevének eredete régóta foglalkoztatta a kutatókat. Ma már bizonyos, hogy a Hort és a Bágy földrajzi nevek összevonásából, együttes használatából keletkezett, s eredetileg magát a folyót jelentette, s a Hortobágy folyónév elnevezése ragadt rá a környező pusztákra.


Horto-bágy?

The word 'horta' is the plural form of 'horto', meaning 'grass' - not to be confused with the kind of grass that grows on a lawn, which is called 'grasidi'. The Greeks use the word 'horta' interchangeably for the unwanted grasses and weeds that grow in fields, as well as for the various edible leafy greens that grow seasonally throughout the year.

Catalan and Portuguese: from horta 'garden'.
Biatorbágy
Bia (németül Wiehall) és Torbágy (németül Kleinturwall) egyesítésével keletkezett (A HORTO- -> HORDO- előtagot is számításba vehetjük.)

Torbágy - silva Turobag.

Torbágy, pontosabban a torbágyi erdő első okleveles említése 1192. (VamL, 530.)

A Torbágy helynévnek kielégítő magyarázata nincsen, talán az ótörök Turbaj személynévből származik. (Kiss 109.) Lehetséges , hogy elhomályosult összetétel, első tagja a 'tor, torló, torozó ', azaz elhunyt földesura részére egyházi szolgáltatásokat végző szolgálónép, másik tagja a bágy, azaz felszíni mélyedés, morotva, völgy'.

Bágy

Maga a Torbágy elnevezés a nyelvészek többségének állítása szerint személynévi eredetű. Kiss Lajos az ótörök Turbaj személynévhez, míg Mező András az Árpád-kori Turba névhez viszonyítja. Ezzel némileg ellentmond az a tény, hogy Anonymus a települést Silva Turobag (Torbágy-erdő) név alatt, tehát tájnévként említi krónikájában. A feltevést igyekszik alátámasztani egy Zsigmond király korabeli oklevél is, amely a helység megjelölésére a Turbayden (a Turbagerdeu, azaz Torbágy-erdő torzult változata) elnevezést használta. Más etimológusok szerint a turb szó az őstulokra utal, míg a bágy utótag régi magyar tájszó: olyan mélyedés, amelyben felgyűlik a víz. Ebből a Torbágy szónak ilyen jelentése következnék: Őstulkok ivóhelye.

Kontra
Kisebb talajkiemelkedéseket jelöltek viszont a ritkábban használt gyűr 'domb,bucka '(FNESz.4 Győr,TESz.), ség 'domb, halom ' (FNESz.4 Séga,TESz.),torbágy 'domb,halom '

Másik írásában:
Az általam vizsgált hegynév korpusz - melyben mintegy ezer névalak szerepel - közel 65%a tartalmaz összesen csaknem két tucat különféle hegyrajzi köznevet. Ezek egy része jelentését tekintve nagyjából megfelel a szó mai köznyelvi használatának: bérc (Kaukázusból), domb, halom hát, havas(ok), hegy, kő,lejtő, amgas, tető, mások azonban csak egyes nyelvjárásokban vannak meg hegyrajzi köznév szerepben, sőt kihaltak s előfordulnak közöttük: fő 'hegytető ' (KISS L.1991:76), gerend 'mélyen fekvő területből, mocsárból,árvízből kiemelkedő lapos domb, földhát ' (ÚMTsz.), gyűr 'mocsaras, vizenyős területen szilárd talajú, kiemelkedő domb, bucka ' (NEMES 2005b:82),homlok 'hegynek hirtelen, meredeken kiugró része ' (HEFTY 1911:211), mál 'földfelszín kiemelkedés (hegy, domb) oldala ' (LŐRINCZE 1947b:24), orom 'hegytető, dombtető ' (NEMES 2005b:149), orr 'hegynek, dombnak erősen kiugró része ' (HEFTY 1911:302), rez 'hegy, domb, halom ' (SZENTGYÖRGYI 2008:46), ség 'domb,halom ' (FNESz.Séga ), torbágy 'domb, halom ' (FNESz.Biatorbágy ), tő 'hegynek, dombnak alsó része ' (HEFTY 1911:376), verő 'hegy vagy völgy délnek néző, dél kitettségű oldala ' (DÉNES 1982:7).

Tor-gyán, Tor-da, Tor-ontál, Tor-boszló, Tor-daszentlászló, Tor-dátfalva, Tor-iszka, Tor-más, Tor-mos, Tor-na, Tor-oczkó
1257-ben Toroczko néven említik először. Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 m-es nyugati Várkő nevű csúcsán állott, ma csak csekély alapfalai láthatók. Helyén egykor római castrum állott. A várat a tatárjárás előtt az Ákos nembeli Toroczkai család építette. Határában 3 kőhegy: wchkou (besenyő? Turk? Japán?) Tor-ücs-kő.


Torb
torba - Definition of torba , meaning of torba
In Polish the word means bag Some examples : oh word: yo matt your a bag....no way: haha matt torba?

Hor-t. Vajon a többesszám jele?

Dán:
hor n. (singular definite horet, not used in plural form)
(dated) adultery
lechery, whoring, fornication

Serbo-Croatian (From Greek χορός.) hor m. (Cyrillic spelling хор)
chorus
choir

From Isis comes HOR, and the Akeru Aku: the 7 Sphinx Masters.
From Old Norse hór, from Proto-Germanic *hōran. Related to whore.
Latin: hordeum = árpa - a hordárok ettől izmosodtak. (hoard, angol szó).
Aaron's death on Mount Hor

Vajon miből tellett az öreg Horti-nak nemesi cím vásárlására 1635-ben? Ha egyszer a bányák bérleti jogát már 1620-ban megvonták az akkori bérlőktől. S miért csak 22 évvel később hirdették ki egy másik megyében a nemesedés tényét?

Nemessé lenni a korban nagy dolog volt! Már csak az adózás miatt is...

A nemesi cím igen sokat ért a korban. Nem adták olcsón. De egy aranybánya bérlője összekuporgathatta a rávalót.

Paraszt még véletlenül sem juthatott ekkora összeghez. Nemesi címet pedig földbirtok adományozása nélkül is lehetett vásárolni valamivel olcsóbban. Mint látjuk később a - Horthy-vá avanzsált - család még főnerendiházi tagságot is elérte. Meg az 1500 holdat...

Nem járhatunk messze az igazságtól, ha nemeseink, főnemeseink tekintélyes hányadát friss keleti elemként azonosítjuk.

A nemesi címeket azért ritkán árulták úgy, hogy:
- 1000 arany köznemes
- 10 000 arany báró
- 50 000 arany gróf..

Általában valakit "kisegítettek" pénzzel, aki aztán kijárta az udvarnál a rangot. Szolgálatért szerintem nehezebben adták, hiszen békeidőben ugyan milyen nagyhorderejű szolgálatot tehetne valaki..

Mint Jókai a "pünkösdi király" kapcsán bemutatta, a 19. században már csekélyebb összegért is elismerte valamely nemesi familia a rokonságot.

A nemes a középkorban nem adózott, hanem "vérével" szolgált. Ez egy kereskedő típusú embernél többet ért, mint ma egy offshore cég.

Horthy nem előnevet, hanem nemesi oklevelet kapott II. Ferdinándtól 1635-ben, amit 22 évvel később egy másik megyében ki is hirdettek.

De mikor és miképp nyerte el a Horthy család a főrendiházi tagságot ?

Főrendiház
http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al897_01/index.htm
XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok

Horthy István kenderesi nagybirtokos a negyvenes években Jász-Nagykun-Szolnok megyében született. Vármegyéjében évek óta vezérszerepet visz; ugyancsak évek óta megyéje szabadelvű pártjának elnöke. A főispáni szék megüresedése alkalmával neki ajánlották fel e főtisztséget, de Horthy nem fogadta el. Annál tevékenyebb részt vesz a református egyház ügyeiben s a jász-nagykun-szolnoki egyházmegye gondnoki tisztét tölti be. Az utolsó országgyűlési cziklus alatt főrendiházi taggá neveztetett ki. Tagja a naplóbíráló bizottságnak.

Kommentészek

"Mint már szó esett róla, Horthy életében mély nyomot hagyott a Ferenc József közvetlen szolgálatában eltöltött idő. A Habsburg-ház feltétlen hívének mutatkozott... Ami a zsidókérdést illeti, Horthy a tanácsköztársaság leverése során még meglehetős következetességgel viseltetett a hazai zsidók iránt, majd államfő korára családja környezetét is kezdték ellepni a zsidó alkalmazottak (családi orvos, kalapkészítő, stb.), sőt a cimborák is: zsidó tőkések voltak állandó kártyapartnerei. 1944-ben úgy nyilatkozott Baky Lászlónak, hogy az un. 'galíciai jöttmentek' deportálását nem bánja, míg a Chorin, Weiss, és még több más zsidó tőkés családot védeni igyekszik. Újratemetésén nem is véletlenül kapott szép koszorúkat 'a hálás magyar zsidóságtól'."

Napjaink:
Tegnap a visszhang tv-ben Horthy: Horthyról is folyt a polemia. Nem zsidók lehettek a résztvevők, mert eléggé negatívan nyilatkoztak Horthy kapcsán. Kezdve azzal, hogy a nyugatiak embere, aki országlásáért cserébe elfogadta Trianont. Folytatva azzal, hogy "bő volt a kabát" Horthyn, vagyis gyakran nem a leghelyesebb döntést hozta, s bezárva azzal, hogy a 2. magyar hadsereget kérés nélkül küldte a frontra. Sajnos - bizonyára az idő rövidsége miatt - ezt nem bizonyították.
Szálasit egyszerűen "lediktátorozták" minden magyarázat nélkül.
Ami viszont jó volt, hogy minden vezetőt a saját korával kell értékelni, nem a mai elvárások szerint. Nem lehet Horthyn demokráciát követelni akkor, amikor még az USA-ban működött a ku-klux-klan, s a négernek szavazati joga sem volt. (Horthy kor) Ugye ma, a WTC idején már példakép lehet az USA a demokrácia terén, ahogy a minap a Terror Házában (stílszerűen) a házigazda méltatta Bush elnök munkásságát.
Horthy kapcsán is mindenki csak általánosságokban beszél. Senki sem írja le, hogy mikor, mi lett volna a helyesebb döntés. A TV vitában is csak annyit mondtak rá, hogy a török példát kellett volna követni. Nem elfogadni Trianont, hanem harcolni az utolsó emberig és az utolsó töltényig.
Csak az okos góbé azt felejti el, hogy: Horthy nyugati "jóváhagyással" lovagolt be Siófokra. Magyarország román megszállás alatt volt.

Fasiszták:

A bárdot közrefogó, bőrszíjjal átkötött vesszőnyaláb, az ún. fasces eredetileg etruszk uralkodói jelvény volt, s Rómában a fő magistratusok hatalmát jelképezte (Lucretius: A természetről, III. 994). Babriosz A vesszőnyaláb példázata c. meséjében a közösségi összefogás és a testvériség eszméjének szimbóluma a szálanként széttörhető, de összekötve eltörhetetlen vesszőköteg: "nagyobb erő az egyetértés mindennél."
..a vesszőköteg nem itáliai találmány. Igaz, az etruszkok sem ősitáliaiak...
De a tanmese, hogy "egységben az erő", az örökérvényű.

- a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt megalapítója, honvédelmi miniszter -
link: Magyar_Nemzeti_Függetlenségi_Párt

Programjuk a "magyar faj" állami eszközökkel és társadalmi összefogással történő erősítését célozta meg

Azt a pofátlanját! Magyarkodunk, magyarokat védünk Magyarországon ?!! Nem elég, hogy a környező országokban is csak a magyarokat védik? ...én meg azt hittem először, hogy valami apartheid..

Elidegenedés - Habsburgok a magyarság megsemmisítéséért

"Bámulatos kép - mondja Jócsik. - A németeknek több mint a fele a XVIII. század után jött be a Középduna-medencébe... A románoknak több, mint a fele a XVIII. századi és a következő évtizedek betelepítése során jutott be a medenceország erdélyi katlanába. A Balkán bocsátotta be ezeket a rajokat, a medence szerkezetét megosztó osztrák politika megtűrte őket, mert jelenlétük jól beleillett a medencét elosztrákosítani törekvő bécsi tervekbe. A rutének és horvátok kisebb tömegei jöttek be a XVIII. század óta. Ellenben a szerbek 86,8 százaléka azóta telepedett be." Mély és távolba feszülő demográfiai törésvonalak rajzolódtak ki tehát a vármegyei rendszert lépésről lépésre visszaálló országtesten.
Az 1 millió zsidó pedig a XIX. században érkezett meg.

Az előbbiek tükrében eléggé nevetségesnek látszik, hogy Trianonnak mintegy "igazolásaként" mutogatnak (Nagy)Magyarország térképet etnikai megoszlás szerint.
Hogy lám, az elcsatolt területeken már a magyarság kisebbségben van.. Mondjuk, az etnikai tisztogatások (magyarok írtása, kitelepítése) miatt mára már valóban csak mutatóban akad magyar egyes ősi területeken. Számonkérést pedig ne is várjunk!
Míg a holokauszt kapcsán elaggott csendőrtiszteket macerálnak, akiknek a gyilkosságokhoz semmi közük sem volt, addig a magyarokat kinhalállal kivégzőkkel összecsókolózunk.
De ez nem csoda, hiszen a magyar királyok kihalása óta idegen uralom alatt állunk, 1919-től pedig ez már abszolut igaz.
Kun Béla, Horthy, Rákosi... Napjaink..

Horthy
Máig nincs egységes álláspont a történészek között a nagybányai bányabérlő "megnemesedett" leszármazottjának megítélésében.

Szakály Sándor kitért arra, hogy 1941-ben a hadba lépésekről alapvetően ő hozta meg a döntéseket, azt az álláspontot képviselve, hogy "nem idegen területeket kívánnak meghódítani, hanem egykori magyar területeket próbálnak visszaszerezni". Utalva az 1944-es helyzetre, és arra, hogy le kellett volna-e mondania, a hadtörténész megjegyezte: egy felelős politikai vezetőnek nem csupán személyes érdekeit, hanem a nemzet érdekeit is kell néznie. Amikor Horthy értesült arról, mi történik a zsidósággal, leállítja a deportálásokat - jegyezte meg, hozzátéve: szerinte a kormányzó, illetve a kormány, nem tudta pontosan, mi történik majd a zsidósággal.

Akiket ma zsidónak írnak
Érdekes, de a Schwartz-leány exférjét is annak írják..

Nácik
A kés
The Hitler Youth Knife (German: Hitler-Jugend-Fahrtenmesser) was a knife sold to and carried by boys of the paramilitary youth organization of the Nazi Party that existed from 1922 to 1945
Egyik balti nyelven a NAZI=KÉS.

Sumer
The name Nazi translates to, “to destroy the past”, or “destroyed”. “Na”, is a Sumerian word that when used as a prefix denotes past-tense. “Zi”, can mean either “life”, “breath”, “soul”, or “to destroy”. In a past-tense, Na-Zi can be translated as one of the following: lived, soulless, or destroyed. Either way, Na-Zi would regard an end to life in some form or another. The traditional origin of the term Nazi is “National Socialism”. Every single person I have presented the theory of the term actually being derived from the deity claim it is merely coincidence.

Szocializmus
National Socialism because the nickname Nazi (from the masc. proper name Ignatz, Ger. form of Ignatius) was used colloquially to mean "a foolish person, clumsy or awkward person." Ignatz was a popular name in Catholic Austria, and according to one source in WWI Nazi was a generic name in the German Empire for the soldiers of Austria-Hungary. An older use of Nazi for national-sozial is attested in Ger. from 1903, but EWdS does not think it contributed to the word as applied to Hitler and his followers.

Monarchia
Long before the rise of the NSDAP in the 1920s, people in at least southern Germany could be called Nazi if they were named Ignatz, or came from Austria or Bohemia (where they apparently had lots of Ignatzes); it was supposedly also used as a generic name for soldiers of Austria-Hungary, like the German Fritz or Russian Ivan.

NAZI is derived from the word 'nazirite', which was used as an insult by jews, because Jezus was born in Nazareth.

"Nazi" is simply the beginning of "national" in German, although spelled a little different. NAZIonal.

And why did they call a bunch of anti-semites 'Princes of Hebrews'?

Cionizmus
The term "Nazi" was first applied to German National Socialists at the almost entirely Jewish Nuremburg Tribunal show trials. This was intended to deflect criticism of Jewish NATIONAL ZIONISM (i.e. 'Nazism') made throughout the 1930s by US Jews. The reality is that articles written in the 1930s and titled for example "Nazism Is The Greatest Threat To World Peace That Ever Existed" referred to JEWISH NATIONAL ZIONISM. Anyone wanting to abbreviate National Sozialismus would get 'NASO', where only NAtional ZIonism (German = National Zionismus) gives us NAZIs (in more ways than one).


Nácik, fasiszták..

Napjaink agymosott népéből sokan náciznak és fasisztáznak úgy, hogy halvány fogalmuk sincs a szavak jelentéséről. Mert valakitől azt hallották, hogy azok csúnya szavak. Mondjuk, nem egy magyar barát rendszer volt a nácizmus! A hungaristák a csizma sarka alatt voltak a két háború között. A bebörtönzött Szálasiért Hitler egy szót sem emelt, mert szerinte is oda való volt a hungarista. Csak mikor már kellett a stróman, akkor lett Szálasi nemzetvezető katonai hatalom nélkül, a helytartó magyar alárendeltjeként.
Ha a rabszolgaként kezelt magyar lázadozni mert a báró Hatvany és a hasonlók kapzsisága ellen, akkor csendőrsortüzek jöttek. Magyar katonák lettek a világháborúkban rossz és hiányos felszereléssel a vágóhídra küldve, de a harctéri veszteségünkkel összemérhető a hadifogságba hurcoltak elhalálozási számával. Ha a csonka Magyarország cca 200 ezer elhurcolt zsidóját is idevesszük, akkor a harctéren kevesebben estek el, mint a táborokban.
A nemzeti szocializmus 25 pontja:
1. Követeljük Németország egyesüléset Nagy-Németországban a nemzeti önmeghatározás joga alapján.
2. A német nép egyenjogúságát követeljük más nemzetekkel szemben, a Versaillesi és Saint-Germaini békeszerződések visszavonását.
3. Területet és gyarmatokat követelünk népünk élelmezésére, és fölös lakosságunk letelepítésére.
4. Csak a nemzet tagjai lehetnek állampolgárok. Csak német vérűek, bármilyen hitűek lehetnek a nemzet tagjai. Zsidó nem lehet a nemzet tagja.
5. Nem állampolgárok csak mint vendégek élhetnek Németországban, és rájuk az idegenekre vonatkozó jog vonatkozik.
6. Szavazati joguk képviselők választására csak állampolgároknak van. Ezért állami hivatalnok csak állampolgár lehet bármilyen szinten.
Nem értünk egyet azzal, hogy tisztviselői állásokat pusztán pártérdektől vezérelve foglaljanak el, jellemtől és képességektől függetlenül.
7. Követeljük, hogy az állam elsőrendű célja polgárai megélhetésének a biztosítása legyen. Ha a teljes lakosság ellátása nem lehetséges, az idegeneket el kell távolítani a birodalomból.
8. Nem-német bevándorlás nem kívánatos. Olyan nem-német személyeket, akik 1914 augusztus 2. után léptek be az országba, távozásra kell felszólítani.
9. Minden állampolgának azonos jogai és kötelességei vannak.
10. Minden polgár első kötelessége testi és szellemi munka végzése. Az egyén tevékenysége nem szabad, hogy a közösséggel ellentétes érdekű legyen, hanem az általános hasznot kell szolgálnia.
Ezért követeljük:
11. A munka nélkül szerzett jövedelmek megszüntetését.
Az érdekrabszolgaság megszüntetését.
12. A háborús áldozatok figyelembe vételével a háborúból való személyes meggazdagodás bűn a nemzet ellen. Követeljük a háborús haszon elvételét.
13. A trösztök államosítását követeljük.
14. A nagy üzemek hasznának felosztását követeljük.
15. Az időskori biztosítás kiterjesztését követeljük.
16. Egészséges középosztályt követelünk, a nagy áruházak államosítását, ezek kölcsönzését kisebb kereskedőknek olcsó áron, és végül a kiskereskedőknek kell adni az állami és városi megrendeléseket.
17. Földreformot követelünk nemzeti alapon, törvényt, mely a föld kisajátítását lehetővé teszi közösségi célokra kártalanítás nélkül; a földbérlés és a földdel való spekuláció megszüntetését.
18. A közös érdekek ellen vétők szigorú megbüntetését követeljük. Bűnözőket, uzsorásokat, profithajhászókat halállal lehessen büntetni, függetlenül vallásuktól vagy fajuktól.
19. A materialista világrendet szolgáló római jogot német joggal kell helyettesíteni.
20. Az államnak kell alakítani az oktatást azzal a céllal, hogy minden jó képességű keményen dolgozó német magasfokú oktatást kaphasson. Az oktatásnak a gyakorlati élet követelményei szerint kell oktatnia. Az iskola célja az kell hogy legyen, hogy tudást adjon, megértesse az állam és a nemzet célját (polgári ügyek tanulmányozásával). Követeljük, hogy szegény családok gyerekeinek taníttatási költségét vegye át az állam.
21. Az államnak védenie kell a polgárok egészségét, megtiltani a gyerekmunkát, támogatni a sportot és tornát, a fiatalság sportklubjait erőteljesen támogatnia kell.
22. A zsoldos hadsereg megszüntetését követeljük, helyette a nép hadseregének felállítását.
23. Hadat üzenünk a politikai hazudozásnak a sajtóban. Német sajtó létrehozása érdekében követeljük:
(a) Újságíró és szerkesztő csak német állampolgár lehet.
(b) Ne jelenhessen meg nem-német újság állami engedély nélkül. Nem német újságokat nem szabad német nyelven nyomtatni.
(c) Nem németeknek nem szabad anyagi vagy más eszközökkel befolyásolni német újságokat.
A fentiek megszegése esetén az újságot meg kell szüntetni és az újságot támogató vagy előállító nem-németeket ki kell utasítani. A nemzet javát nem szolgáló újságokat be kell tiltani. Követeljük a művészet és irodalom nemzetromboló termékeinek jogi üldözését követeljük, és az olyan kultúrális események megszüntetését, melyek nemzetrombolóak.
24. Szabadságot követelünk minden olyan vallásnak, mely nem támadja a német nép létét és nem támadja erkölcsi érzékét.
A párt támogatja a kereszténységet, és nem foglal állást egyik irányzat mellett sem. Harcol a zsidó-materialista szellem ellen, és az a meggyőződése, hogy az áĺlandó egészség csak akkor valósul meg, ha a közösség érdeke a magánérdek fölött áll.
25. A fenti program keresztülvitele erős államot követel, a központi parlament feltétlen rendkelezési jogát a birodalom és annak szervezetei fölött, valamint testületek kialakítását, melyeknek joguk és képességük van a fenti program végrehajtására a birodalom minden tartományában.

Árpád vére

A Hatvany-Deutsch család (1879-ig Deutsch, 1897-ig hatvani Deutsch, 1910-ig Hatvany-Deutsch 1910-ig báró Hatvany-Deutsch, 1911-től báró Hatvany), a 19/20. század egyik leggazdagabb, elsősorban a későbbi nemzedékek művész tagjairól és művészetpártolásáról elhíresült újnemes családja.

1864-ben alapították meg az Első Budai Gőzmalom Társulatot, amelynek vezetőségében a "Deutsch Ig. és Fia" céget Ignác József fia képviselte. Ugyanebben az évben Deutsch Ignác és Bernát részt vett a félmillió forint tőkével induló Concordia Gőzmalom alapításában.

1879-ben a király nemesi rangra emelte a két testvért, Józsefet és Bernátot, egyúttal engedélyezte nekik a "hatvani" előnév használatát. Lehet, hogy azért kaptak nemességet, mert Bosznia-Hercegovina bekebelezésekor (1878-ban) jelentős támogatást adtak a hadseregnek, de az is lehet, hogy egyszerűen csak vásárolták.

Hatvani Deutsch Sándor 1903-tól a főrendi ház tagja, 1910-től báró.

Hatvany-Deutsch Janka (1874-?) báró csetei Herzog Mór Lipóthoz ment feleségül. Férjének apja báró csetei Herzog Péter, a század egyik legnagyobb terménykereskedője, a Victoria Gőzmalom Rt. főrészvényese volt.

A negyedik generáció két tagja, hatvani Deutsch Sándor (1852-1913) és unokatestvére, Hatvany-Deutsch József (ifj. hatvani Deutsch József, 1858-1913) 1879-ben, illetve 1884-ben lett a "Deutsch Ig. és Fia" vállalat társtulajdonosa. 1882-ben Bernát már: a Concordia Gőzmalom alelnöke, az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókjának váltóbírálója, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank váltóbírálója, a Magyar Jelzáloghitelbank igazgatósági tagja, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék igazgatósági tagja és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja volt.
Mint látjuk, jól tejel a magyar tarka.. ..avagy akikért a csendőrsortüzek eldördültek.

Ahol a 67 forintos búzából 200 forintos liszt lesz

az 1861-es közgy ű lésen jelentették be,hogy a Holzhammer cég "135 részvényét egy pesti keresked ő kb ő l álló konzorciumnak adta el. A részvények nagyobb része Fuchs Rudolf pesti nagykeresked ő cég kezébe került. A vállalat új vezetőségében Fuchs Rudolf mellett Kochmeister Frigyes kereskedő, Karlovszky Zsigmond és Rosa Lajos is helyet kaptak."

Rudolf a Magyar Általános Hitelbank alelnöke volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank felügyel ő bizottságának tagja volt, a Lipótvárosi Takarékpénztár, a Hotel Rt., a Pesti Hengermalom Társaság és az Alföldi Vasút igazgatóságának tagjaként tisztelték; Gusztáv a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cenzora (hitelbíráló), a Hengermalom, a Nyugati Vasút és a Pécsi Brikettgyár vezetőségének tagja volt. Budapest virilis listáin is vissza-visszatér a Fuchs testvérek neve. Fuchs Rudolf élete végéig els ő sorban értékpapírokban tartotta vagyonát,hirtelen halála után 32 az 1893-ban felvett osztályegyezség szerint cselekv ő állapotú vagyonának (1 458 559 frt)több mint 80%-a (1 208 140 frt) értékpapírokban feküdt: ipari és hitelintézeti részvényekben, vasúti és állami kötvényekben. Egy pesti ház és egy budai nyaraló képezte csupán az ingatlan tulajdont 172 419 frt értékben.

Jó Szerencsét: Tokodon a bányák bérlője,Brunner budai polgár.

Igen nagy zajt üt a bányamívelők között Hochéder Ágoston, ki mint tőkepénzes házak biztosa jött, azon kijelentése, hogy ő az egész Gaura-hegyet gépekkel le fogja morzsolni, mint azt Braziliában is tette. A nép Hochéderben kenyere elrablóját látja s felzúdul ellene.

Rudabánya

Riegel Antal prágai születés ő kiváló bányamérnök, aki korábbi pécsvidéki, majd onnan kiszorulva váraljai feketekőszén- és hidasi lignitbányászatán megalakította a Nagymányoki Bányatársaság Riegel és Társai Részvénytársaságot 1873-ban

Gazdagok

Szorosan a Hatvanyak nyomában találjuk - mintegy 20 millió pengős vagyonnal - a sörgyáros Drehereket és Haggenmachereket, a szeszgyáros Gschwindteket és az újpesti bőrgyáros Wolfnereket.
A bankmágnások közül leginkább az itthon kevésbé ismert Klein család "ugrott ki", kereken 10 millió pengős vagyonnal. Jellemző: a pengőmilliók és Klein Gyula bankpozíciói mögött az ipari érdekeltségek álltak, alapozásként. A nagyvállalatok élén - legalábbis a vagyoni hierarchiát tekintve - a pozíciók nagyrészt azonban öröklődtek, sőt sok esetben az igazi "felfutás" és az ezzel párosuló "nagyság" az apák nemzedékéhez kötődött. Így ifj. Chorin Ferenc, Kornfeld Móric, vagy akár Bíró Pál esetében. Valamennyien mintegy 5-10 millió pengős vagyonnal rendelkeztek. Bíró (Brüll) Ármin kimagasló képviselője volt kora nagyipari burzsoáziájának. A századfordulón több mint tíz nagyvállalat igazgatóságában szerepelt és egyben vezérigazgatója volt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-nek. A gazdagok listája lefelé tetszés szerint bővíthető. Az utóbb említettekkel alapvetően azonos szinten (5- 10 millió pengő) volt a Guttmann család, a Kohner család, a Herczog család, a Schossberger család, bár közülük néhányan a korábbi időszakban nemcsak jelentősebbek, de gazdagabbak is voltak. Őket követi néhány textiles, így a Krammer család (5-6 millió), a Goldberger család (4-5 millió), a Lédermann család (3-4 millió), vagy a gabonaszakmából a Strasser család (3-4 millió pengő). (Természetesen a 67 Ft-os búzából 80 Ft-os liszt lesz. A bolti ár az a kereskedelmi haszon és az állami adó. Zabálj kevesebbet!)

Mint látjuk, csupa (nevük alapján) német van a finánctőkés hatalomban Magyarországon a 2 háború között. Goldberger, Hochéder, Fuchs, Deutsch... Értük szóltak a csendőrsortüzek.

Pozitív szerepben

A kiegyezés után a zsidó népesség létszáma Magyarországon több, mint félmillió. 1911-ben már 911 ezer. (Nagymagyarország!)

A zsidók szerepét a magyar ipari fejlődésben még olyan, antiszemita történész, mint Szekfű Gyula is elismerte: " a zsidók alapította gyárak nélkül Magyarország az osztrák tőke gyarmata lett volna, vagy megállt volna a hatvanas évek mezőgazdasági szinvonalán".

Csak a vallásuk
The people who refer to themselves as Ashkenazi Jews are not Yisraelites, and they are not Semites because they do not descend from Noah's son Shem. They are an Ashkenazi Khazar people group, who descend from Noah's son Japheth. Approximately 90 percent of the Jews in the world call themselves Ashkenazi Jews. (Ugyanitt nagy emberek.)

Gömbös Gyula

Murga szülötte

Október 6-án, halálának hatvanhatodik évfordulóján a Kerepesi úti temetőben felavatták vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök - a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt megalapítója, honvédelmi miniszter - új síremlékét. 1944-ben egy kommunista akciócsoport ugyanezen a napon robbantotta fel a szélsőjobboldali politikusnak a Döbrentei téren emelt, díszmagyaros márványszobrát, Pásztor János 1942-ben felállított művét. Az eltávolítás emlékét 1966. október 6-a óta emlékkő jelöli, „ami önmagában is kulturális képtelenség, hiszen egy emlékmű szándékolt hiányára emlékeztet" (Szücs György). Az Erzsébet-szobor szomszédságában ma látható emlékkő már a második változat, az első sorsa ismeretlen, valószínűleg rongálás miatt cserélték ki. Az eredeti kő felirata így hangzott: „Budapesti partizánok itt robbantották fel 1944. október 6-án Gömbös Gyula fasiszta miniszterelnök szobrát. Jelt adtak ezzel a fegyveres ellenállás megkezdésére." A mostani kövön ez olvasható: „1944. október 6-án a kommunista párt irányításával harcoló akciógárdák egyike, a Marót-csoport felrobbantotta a magyar fasizmus egyik leghírhedtebb képviselőjének, Gömbös Gyula miniszterelnöknek e téren állt szobrát. Tettük jeladás volt a Hitler-ellenes harc megkezdésére."

Budapesten állítólag több száz partizán harcolt a magyar-német hadsereg ellen. Egyesek még a Gömbös szobor felrobbantását is - mint hőstettet - az ő számlájukra írják. Vajon antiszemiták voltak ezek a partizánok? Ugyanis a Szálasi hónapjaiban már vonatok nem indultak Auschwitzba. Gyalogmenetek indultak lövészárkot ásni. Nagy fegyveres kíséretre már nem tellett. Mégsem akadt egy partizán sem, aki kiszabadította volna a menetbe osztottakat. Nem hallani arról sem, hogy a Duna parti nyilasokat megtámadták volna. Egyetlen bátor tettük egy szobor felrobbantása, s többek szerint még ezt sem ők csinálták. De a háború után igen nagy pofával hirdették dicsőségüket.
Szüleim is meséltek egy ilyen partizáncsoportról, amely a front átvonulása UTÁN alakult. Loptak, raboltak, erőszakoskodtak. De jó kapcsolatot ápoltak az oroszokkal és elsőként alakítottak kommunista pártot. Védett emberek lettek, sokuk 90 év környékén halt meg végelgyengülésben.

Balról

A fővárosi MSZP szerint Károlyi Mihály volt miniszterelnök szobrát el lehet vinni a Kossuth térről, de szellemiségét, a demokráciát nem.
Vajon demokrácia alatt a nép közé lövetést értik nemzetünk szocialistái?

Egy leszármazott

Szülei Gömbös-szobrot robbantottak, nyilasokat vertek, '56-ot gyalázták és kommunistává nevelték. Sikerrel, hiszen büszke tetteikre. Felcsuti Péter orosz tagozaton, majd a terrorista Munkásőrség tagjaként képezte tovább magát, s ugyan mindvégig hitt a kommunizmusban, a változáskor egyből kapitalista lett, akárcsak volt elvtársai, a kommunizmus alapját képező nemzetellenességgel együtt járó elvtelenség ugyanis köztudott sajátossága a férgek ezen alfajának. És ez a Bankszövetség új elnöke.

Vörösök írták

Más felől pedig ez csak egy szobor. Emberek és eszmék ellen bátorság kell kiállni, egy szobor sosem fog azonban visszaütni. Ez ügyben kritizáltuk például a Jobbikot, amely kipát (a zsidók által használt fejfedőt) rakott Károlyi szobrának fejére, és nyakába szégyentáblát akasztott a történelemből buktatni való tömeg. Azonban azt a műveletet a Jobbik prominensei a képviselői igazolványuk lobogtatásával, azaz élve az általuk eltörlendőnek titulált mentelmi jogukkal (micsoda gerincre vall a cselekedet) hajtották végre, Dániel Péter pedig vállalta az ezzel járó retorziókat.
Elmegyógyintézeti kezelés?

70 éve ?

Beszélő

A "Beszélő" ez évi 5. számában Dr. Dévényi György levelében arról ír, hogy a "nem túl tömeges" nyilasok elleni harc kiemelkedő alakja, Szir József nevéhez fűződik a Gömbös-szobor és a városi színházi nyilasgyűlés szétrobbantása.

Szeretném korrigálni a levélíró tévedését. "Szir" felvett név, eredeti neve Weinberger. Ellenálló volt, de a fenti eseményekhez nem volt köze. A Gömbös-szobor felrobbantását és a városi színházi nyilasgyűlés szétverését egy fiatal értelmiségiekből álló csoport hajtotta végre, név szerint Padányi Mihály és testvére, valamint Egri János és Janikovszki Béla. A csoport a robbanóanyagot Ajttay Miklóstól kapta, aki a Chinoin gyárban dolgozott.

Pártállás

Németh Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy még 2002-ben az akkor MSZP-s többségű önkormányzat sem vonta vissza a címet, hanem egy minősítéssel élt, amely szerint Gömbös "a díszpolgári cím viselésére méltatlan", s most az újra kiadandó Orosháza díszpolgárai című könyvből ezt a minősítést vonták vissza.

Az én álláspontom szerint barbár cselekedet minden szoborrongálás, ideológiától függetlenül. Voltak és vannak szobrok, amelyeket nem szívesen látok tereinken. De még sosem merült fel bennem olyan gondolat, hogy fel kéne robbantani, vagy le kéne önteni, vagy táblát tenni a nyakába stb. Mondjuk, az már bennem is felmerült, hogy egy adott szobor nem a legmegfelelőbb helyen van, de tásadalmi közmegegyezéssel át is lehetne helyezni. Természetesen ehhez az illető személy társadalmi szerepének széleskörű megvitatása szükséges. Ahol mindenki elmondhatja a bizonyítékát pro és kontra.

Shlomo - Cionisták a spájzban
A kazár-elmélettel szemben azonban sokkal súlyosabb kifogások vethetők fel, mint a hagyományos ellen. A 13. század elott Prágától keletre egészen Kijevig nincs adat zsidó populációról, és még a kijevi közösség létezése is kétséges. Két 12. századi zsidó utazó, Tudéliai Benjámin és Regensburgi Petahja például egymástól függetlenül írták le a térséget, de egyikük sem tudott zsidókról még Kijevben sem. Pedig a kazár elmélet szerint hatalmas zsidó tömegeknek kellett volna erre vándorolniuk ebben az időben. Az újabb kutatások pedig azt valószínűsítik, hogy az egykor zsidó hitre tért kazárok – akárcsak a sztyeppe más népei – államuk bukása után elhagyták korábbi vallásukat, és legtöbbjük végül fölvette az iszlámot. Kiábrándítónak hangzik talán, de sokkal valószínűbb, mint a kazár-askenázi kontinuitással kapcsolatos spekulációk.
Az izraeliták nehezen bocsátanak meg a holokausztért..

Numerus clausus
Sz. S.: Mert azt mondta ki, hogy a törvényben felsorolt felsőoktatási intézményekbe »nemzethűség s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók« kerüljenek felvételre. Az 1920. évi XXV. törvénycikk szöveg úgy szólt, hogy »a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajok és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát«.
A nagybányai bányabérlő leszármazottja - papíron - igazságos törvényt alkotott. Minden népalkotó nemzetünk arányainak megfelelően kell részesüljön a felsőoktatásból.



Pesti István 2012 december

Nyitóoldal