Zsidók

Jews
Finnugor
According another point of view the root "Sirene" came into Russian from the Ob-Ugric languages, because the Khanty and the Mansi call the Komi "Saran" and "Saran- Jakh". The Nenets call the Komi "Sanor" and the Udmurts - "Sara-kum". Now the well-known Hungarian scientist Peter Haidu holds such an opinion. (jak-sar-tesh?)

Országok

By all accounts,Yiddish was from very early on the universal spoken language of Jews in the Germanic-speaking territory known as Ashkenaz in Jewish culture. It was one of the major new European Jewish cultures that arose in medieval Europe. The others include Sepharad (Seforad) on the Iberian Peninsula (Spain and Portugal); Tsarfat (Tsorfas)on French soil; Kenaan (Knaan) in the Slavic lands; Loe(y)z in Italy; Yavan (Yovon) in Greece; and Hagar (Hogor)in Hungary.

Litvánia

Hogor: magyar; canaan:szláv; Tugarmo: Turkey; Tsorfas: Franciao.; Ashkenaz: Németország; Yovon: Görögo.; Sforad: Iberiai fsziget.

Zsidó nevek - Saharan ("moonchild")
Zionists also chose last names that emphasized the quality of strength, including Even (stone), Sela (rock), Gazit (rock), Shaham (granite), Peled (steel), Tamir (tall) and Amir (treetop). Tamir and Amir became first names too.
Names such as Osnat, Hagar and Nimrod are Old Testament names that are attached to non-Jewish, pagan traditions. These names were never used by Jews until they came into fashion in Israel in the 1950s. hindi: हंगरी (Hãgarī) Magyarország/Hungary . Szegény angolok! Mikor az országnevekre oktatták az elmaradott hindiket..

Etimológiai kérdések

http://www.angelfire.com/zine2/judeolog/shahak/jqpoland.htm

Már a történelem első századaiban voltak zsidók Lengyelországban, de nem nagy számban a XI. század előtt, és valószínűleg elsősorban utazó kereskedőkként, karavánok szervezőiként és résztvevőiként. A XIV és XV század körül az elnyomás, pogromok és kiutasítás következtében Csehországban, Németországban és a pireneusi félszigeten a zsidók elkezdtek Lengyelországba bevándorolni. Nem hoztak vagyont magukkal, mert többnyire nem volt nekik, de egy németszerű nyelvet használtak, melyet a keleti zsidóktól vettek át. Mert jellemző a zsidókra, hogy azokban az országokban, ahol a legkevésbé kedvelik őket, veszik át a kultúrát, és azt továbbviszik idegen országokba. Ez volt az eset a spanyolországi és németországi zsidókkal a középkorban, és most az oroszországi zsidókkal.

Juda területéről mindössze 5 templomromot tudott kimutatni a régészet. Ha megnézzük a zsinagóga szót, rögtön látjuk, hogy a magyar a legsüketebb. A többi nyelven elég szépen leutánozták a görög συναγωγή (synagogí) szót. Tényleg nagy lehetett a zsivaj Zsibón, de még a katolikus egyház zsinatán is.
De mi lehet a "zsibaj" ? kukacverekedés ?
Erdőszélén nagy a zsibaj, lárma:
bāy "to go"
East Chadic: *bay- 'hole in the ground'.
Otthon, ház, lakás
Lári-fári
O.Fr. fame "fame, reputation, renown, rumor," from L. fama "talk, rumor, report, reputation," from PIE root *bha- (2) "to speak, tell, say" (cf. Skt. bhanati "speaks;" L. fari "to say," fabula "narrative, account, tale, story;" Arm. ban, bay "word, term;" O.C.S. bajati "to talk, tell;

De mi lehet a "zsi" ? kukac, élet?

Zsibongó - nem zsizsi-k

Zsivány: A szlovák zbojnik ('zsivány') átvétele. (živáň -> zsivány)
Nyelvészeink szerint a tolvajlással kapcsolatba hozható szavaink szláv eredetűek: zsivány, rabló, betyár, hajdú, hajdemak, haramia..

Egyesek szerint: Innen eredhet a "zsivány" szavunk. dzsivas = tatár: békés, szerény. A csuvas, csavas (bolgár-török eredetű) népnév innen származik. dzsizje, gizye = fejadó

Nádi betyárok
Az ugyancsak török jövevényszóként átkerült pejoratív 'rabló ' jelentésű "haramia" az 1740-es évekig szinte kizárólag csak az ország déli végein becsapó délszláv rablókat, martalócokat jelentette, a hasonló jelentésű "zsivány" szavunk rendszeres előfordulása pedig, eltekintve egy 1569-es adattól, csak a 18. század végére tehető.

A "sido" egyik jelentése "nose/orr".
Basque: sudur
nose/orr:: Erzya Mordvin: судо {szudo}

Kolumbán Sándor utálja a "zs" hangot. Pedig Vazs megyében szeretig a káposztázs rétezst.
Kapzsi. A kap-zsi összetett szó: az első fele mindent összekaparó, a második fele a -zsi eredete homályos, de hogy valami förtelmesen nagy szemét, az biztos. A zsi-vány szónál fordított, ott az első szótagjának eredete homályos, de a második világos: a hit-vány vége.

Mikor és hol következhetett be az s -> zs hangváltás ?

sido -> zsidó
synagoga -> zsinagoga
siban -> zsivány
sibay -> zsivaj

Sejtésem szerint a "b" a szláv/avar tömeg érkeztével váltott "v"-re. Bazileus -> Vaszileus. Nyisz helyett nyizs. A szláv "zsena" lehet, hogy "sena" volt valahol?

Amatőr nyelvészek klubja
Az ezer évvel ezelőtti nyelvünkben nem volt "zs, cs" hang. De valaki elterjesztette..

Csőke Sándor A szláv "zsena" kapcsán mindjárt korrigálnom kell: A-san -> zan -> zanana -> zsena, bár kétségtelenül van "senora, signora" szó is.
Hangtörvények a magyarban
b: idősb (időzsb)
g: hasgat (hazsgat)
gy: vasgyár (vazsgyár)

A legtöbb etimológus a "zsidó" nevet a "juda" névre vezeti vissza. A "juda" az áll egy "jud" és egy "a" betüből. Visszafelé olvasva: Aj. Hold. De a "sido" (csillag) is néhol "zsido" lett. Mégpedig az "s -> zs" hangváltás miatt.

Mielőtt valakik elájulnának önmaguktól: A syd az dél jelentéssel is bír. Lásd délnémet idők...
Litván: juda: to move, be in motion
Ojibwe: zid = foot/láb, ami a szláv népvándorlás amerikai bizonyítéka lehet.. sid->zsid.
A napkereszt 4 forgó láb.

Déli irány

Albanian: jug
Bulgarian: jug
Slovene: jug
Serbo-Croatian: jug
Russian: jug
Old Church Slavonic: jugŭ
Macedonian: jug

Afrikaans: suid
Breton: su
Catalan: sud
Danish: syd
Faroese: suður
French: sud
German: Süden
Italian: sud
Romansch: sid
Romanian: sud

Africa de Sud, Africa Sudică
Sidica - Település Hercegovinában.
Sidica Najarali lives in Cidade De Nacala, Nampula, Mozambique .
link: http://nona.net/features/map/placedetail.888697/Sidica/
Sok település

Szórványban

Ibrit
Židov - zsidó (férfi)

Zid city is located in Khorasan, Iran. Latitude and longitude are 32.3667° N and 59.0833° E.

bg евреин	es judío	cs žid	da jøde
de Jude	et juut	el εβραίος	en Jew
fr juif	it ebreo	lv ebrejs	lt žydas
hu zsidó	mt Jew	nl jood	pl Żydzi
pt judeu	ro evrei	sk Žid	sl žid
fi juutalainen	sv jude	hr židov	sr Јеврејин

Mint látjuk, a magyarok átvették a szlávok "zsidó" szavát, miként a szlávok "R1a1" géntípusát is.

Zsidók - Jehuda = áldás

A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták; héberül יְהוּדִים, Jehudim; jiddisül ייִדן, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, illetve a zsidó vallást követő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű emberek közössége a világ minden részén.

Önismeret:

A 19. századtól a 20. századi rendszerváltásig a magyarországi zsidók gyakran inkább az izraelita, mintsem a zsidó névvel jelölték önmagukat.

Gyűlésterem - képekben
A gyülekezés helye
Galileában a régészet vagy 50 zsinagógát tárt fel. ("Synagogue" görög szó, s "gyülekezés helye"-ként fordíthatjuk. Héber: Beit K'nesset.) Ilyeneket találtak:
Meron, Gush Halav, Navorin, Bar Am, Bet Alfa and Korazim, és Capernaum a Galileai tónál. Közülük a legrégebbi Krisztus korára tehető. A zsidó

templom neve Héber nyelven Beit haMikdash (A karom háza?).
A zsinagóga nem csak imádságos terem. Tanításra is használják (Beith Midrash), de egyben az üzleti élet helyszíne is. A közösség rendszerint alkalmaz egy rabbi-t és egy kántort (chazzan), esetleg egy sameszt (templomszolgát) is.
Az ortodox és a khaszid zsidóság gyakran nevezi a zsinagógát shul-nak, amely a német nyelvből jön, ahová a magyarból került (iskola szavunk). Azért ez inkább az ashkenázik jellemzője, a szefárd nem használja a "shul" szót. Ellenben a görög "zsinagóga" szót minden zsidó érti.

Pogány jelképek egy régi zsinagógából.
A hónapok a zodiákus szerint. Napszimbólum máshol.
Sepphoris was not unique; Helios and the zodiac appear in at least seven synagogues from about 400 to 500 C.E.

Vándorlás

A zsidók útja

Az új zsidó "haza" Lengyelország és Litvánia lett, ahol a nyugatról bevándorló zsidóság a keletről már korábban benyomult zsidó településeket elérte. A zsidóság itt roppant összetorlódott, úgy, hogy innen északra a Baltikum felé és keletre Fehéroroszország felé nyomult előre. A kelet és délkelet felé történő előretörésből keletkeztek a zsidó települések Romániában, Magyarországon és Ukrajnában. Ezek az országok azóta is súlyosan szenvednek a zsidók térhódításától. Besszarábia, mely ma ismét Oroszországhoz tartozik, újra zsidó bevándorlás színhelyévé lett, ahova most erőteljesen szivárog be a zsidóság Romániából.

Több, mint 100 évvel ezelőtt Oroszország szükségesnek látta, hagy erről a torlódási területről feléje irányuló erős beszivárgásnak gátat emeljen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes.

Irányzatok
Az ú.n. askenázi ("német") zsidóság törzsterülete Németország és Észak-Franciaország volt a kora-középkorban, és a zsidóknak a nyugat-európai államokból történõ XIII-XIV. századi kiûzetését követõen a lengyel-litván területekre helyezõdött át a hangsúlyuk.

Fehér Lajos

"A gettó, mint zsidó kényszerlakás későbbi jelenség, 1096 utáni. (Ez évben kezdődött a keresztes háború.)" 1555-ben készül el a római gettó abban az értelemben, hogy már nemcsak a zsidók különődnek el benne, de abból a keresztények őket ki sem engedik. "Velencében először 1516-ban kényszerítették a zsidókat, hogy kijelölt városrészben. Geto nuovóban telepedjenek le. A velencei és salernói régebbi zsidónegyedek már 1090-ben Judaea, Judaica. Judaenzia, vagy olaszosan: Giudaica, Giudeccá-nak neveztetnek. 1516 óta lett Velencében a geto vagy ghettó a zsidónegyed neve".

A 18. században német nyelvű askenázi zsidók vándoroltak be Magyarországra elsősorban Csehország és Németország területéről. 1769-ben mintegy 20 000, 1787-ben már kb. 80 000 főre tehető a számuk.

Az 1830-as évektől azonban már a jóval szegényebb kelet-európai zsidóság első csoportjai is megjelentek az ország területén.

A honvédseregekben szolgálatot teljesítő zsidók számát mintegy 20 ezerre becsülték, ami messze számarányuk feletti részvételt jelent. Ennek elismeréseképpen tartotta kötelességének a Szemere-kormány és a nemzetgyűlés, hogy a szabadságharc végnapjaiban, 1849. július 28-án Szegeden határozatban mondja ki a zsidók polgári és politikai egyenjogúsítását.

Magyarország újabbkori történetének legnagyobb arányú bevándorlása a kelet-európai zsidóság érkezése volt, amely a 19. század második felében vált tömeges méretűvé. Az új bevándorlók igen szegény, nagyrészt falusi életmódú és földműveléssel is foglalkozó, jiddis nyelven beszélő askenázi zsidók voltak a Monarchia fennhatósága alá tartozó Galíciából és az Orosz Birodalom területéről.

A 1891-es népszámlálási adatok szerint a zsidóság lélekszáma a Magyar Királyság teljes területén 612 803 fő, a Magyar Királyság lakossága Horvátországgal együtt 17 318 794 fő. A zsidó diaszpóra a társadalom 3,54%-át jelentette.

Izraelita lakosság Horvátország nélkül 1890: 707 961. 1900: 831 162. 1910: 911 227 fő.

Ugyancsak 1920-as adat, hogy a gyárak tulajdonosainak 40,5%-a, és az 1000 holdnál nagyobb birtokok tulajdonosainak 19,6%-a volt zsidó.)
http://betiltva.com/files/matolcsy.php

Keleti zsidók

Kazárok nyugatról:

Zsidók Oroszországban

Vallásháború?

"A zsidók megtagadták Krisztust, akit ezért megfeszítettek". Elsosorban a középkorban alakult át ez a magatartás olyan felfogássá, amely szerint a zsidó bunös nép. A középkori Európában mindez a zsidók tömeges üldözésébe torkollott. Ekkor még Oroszországban ilyen jelenség nem volt megfigyelheto. Elsosorban azért, mert zsidók akkoriban még nem éltek ezen a területen, hiszen Oroszország a világ más részeitol elzártan élt. Ábrahám leszármazottai csak a XVIII-XIX. században jelentek meg a világnak ezen a táján.

Létszámuk pontos megállapítását lehetetlenné teszi, hogy nem mindegyik vallásos, s az anyaország népének tagjaként viselkedik.

Orosz zsidók

1897-ben több mint 5 millió zsidó élt az Orosz Birodalomban.
Az oroszoké volt ez időtájt Lengyelország és Ukrajna is.

Az Orosz Birodalom széthullása után a szovjet köztársaságokban szám szerint a legtöbb zsidó Ukrajnában maradt, több mint 1,5 millió fő (az akkori Ukrajna lakosságának 5,4 %-a). (1959-ben a 840 ezer ukrajnai zsidó közül csak 142 ezer volt zsidó anyanyelvű, mindössze 23 ezer ukrán, miközben 671 ezren az oroszt tekintették anyanyelvüknek).

Zsidók keletre

A zsidóknak a jelenlegi Ukrajna területére való betelepedése 1569-ben kezdôdött a Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség között megkötött, az ukrán földek számottevô részének Lengyelországhoz való csatolását kimondó lublini szerzôdés megkötése után, amikor is a zsidók tömegesen költöztek át az akkor a Rzecz Pospolitához tartozó földekre. A XVIII. század közepén Kijev környékén, Podóliában és Volhíniában élô zsidók számát Oreszt Szubtelnij ukrán származású kanadai történész mintegy 130 ezer fôben adta meg.

A XIX. század 80-as éveinek elejére Ukrajnában véglegesen kialakultak a zsidó lakosság letelepedési régiói, ahol az 1880-ból származó adatok szerint 1 millió 507 ezer zsidó lakott.

Az 1897. évi népszámlálás adataiból kiderül, hogy az Orosz Birodalom ukrajnai kormányzóságaiban a lakosság számát illetôen csak az ukránok és az oroszok elôzték meg az ekkor mintegy 2,3 millió fôt számláló zsidóságot.

Litvákok

Az egyik út a litvákoké. Az északi, askenázi zsidóság külön csoportját-típusát, eredetileg Litvánia (jiddisül Lite, héberül Lita) zsidóit hívták a jiddisből a 18. század végétől általánossá váló szóval litvákoknak ... a litvákok többsége a mai Fehéroroszországban élt; a 17-18. században nem hivatalos fővárosuk Breszt volt.A litvákok egyetlen többé-kevésbé objektív jellemzője a jiddisnek az a tájszólása, amelyet ők tettek a 19. század folyamán irodalmi nyelvvé (szemben Németországgal, ahol a jiddist rontott német zsargonnak tartották), s amelyben például a galíciai zsidóval szemben, aki sabeszkor (szombaton) kigelt (kalácsot, kuglófot), a litvák szabeszkor kugelt eszik. A lengyel zsidók emiatt lutváknak csúfolták őket. A 18. század utolsó harmadától a földrajzi fogalom társadalomlélektani töltetet kapott, s egy külön típust jelölt, amelynek fő jellemzője a racionalitás, az érzelmektől mentes kritikai szellem, a mindenfajta misztikus messiásvárással való szembenállás. A típus a Tóra tanulmányozásához ragaszkodó, de ahhoz a világi tudományokat is fölhasználó konzervatív vilnai gáon (bölcs), Elijahu ben Slomo Zalman (1720- 1797, akit Ha'gra = Ha-Gáon Rabbi Elijahu = Illés rabbi, a gáon akronímmel is emlegetnek) tanítása és tanítványai nyomán alakult ki.

A 13. században alakuló-megszilárduló Litván Nagyfejedelemség lakóinak és területének nagy része megszűnéséig, a 18. század végéig keleti szláv (fehérorosz és ukrán) volt, de igen korán megjelentek itt a zsidók is. Az elsők valószínűleg a főként Európa nyugati vidékein pusztító, 25 millió áldozatot követelő 1348-51-es pestisjárványt követően: a járványért a "kútmérgező" zsidókat tették felelőssé, akik nagy számban menekültek keletre.

A 16. század végétől legfőbb szervük, a Litván Zsidó Tanács, a va'ad szinte kormányként működött, egészen 1764-ig, amikor mindenfajta zsidó autonómiát megszüntettek. A zsidók azonban nem integrálódtak a társadalomba: önálló településeket, stetleket alapítottak, ahol ők laktak a központban, a lengyel-litván államban a katolikus, Ukrajnában az ortodox parasztok pedig a külső részeken. Számuk gyorsabban nőtt, mint a "többségi társadalomé", mégpedig amiatt, mert az Úr felszólítását: "Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet" (Móz. I. 1,28) a zsidók a Misna alapján kötelező parancsként, a keresztények viszont csak isteni kívánságként, óhajként értelmezték. Az 1764-es népszámlálás adatai szerint a lengyel Koronában 587 ezer, a nagyfejedelemségben 157 ezer zsidó élt, közülük 76 ezer a litván etnikumú vidékeken (nagyjából a mai Litvániában).

Az oroszok mindjárt a háború elején mintegy 150-200 ezer "megbízhatatlan és a németekkel szimpatizáló", kémgyanús zsidót telepítettek ki - pogromok kíséretében - Oroszország belsejébe, úgyhogy az 1915-ben bevonuló németekben a zsidók a kisebbik rosszat láthatták.

(Nem közismert, hogy a náci Szent Bertalan-éj, a Kristallnacht kirobbantásában is közrejátszott a lengyel antiszemitizmus. 1938 márciusában a lengyel parlament, hogy elzárja a nácik elől menekülők útját, rendeletet hozott, hogy azok a lengyel állampolgárságú zsidók - mintegy 50-60 ezer ember -, akik öt évnél régebben éltek Németországban, csak október végéig beszerzendő külön engedéllyel térhetnek haza, vagy elvesztik állampolgárságukat. Mire a német külügyminisztérium utasítására a Gestapo összeszedte ezeket az amúgy sem kívánatos személyeket, s október 26-án közülük 17 ezret lepecsételt vagonokban, kutyás őrök kíséretében mindenfajta előzetes értesítés nélkül visszaküldött Lengyelországba. Akiket - s az utánuk következő transzportokat úgyszintén - az első meglepetésükből maguk tért lengyelek nem engedtek be az országba, s akiket - miközben Lengyelország és Németország a külföld felháborodásától kísérve vitatkozott róluk - egy Zb¹szyñ nevű kis határfalu melletti mezőkön, saját maguk által sebtében ácsolt barakkokban, télire elhagyott istállókban, malmokban táboroztattak le.

A németek szabadultak volna a zsidóktól, de a lengyeleknek épp elég volt a sajátjuk. Nem kértek többet.

Az antiszemitizmus a legtragikusabban azonban abban a közönyben nyilvánult meg, amellyel a litvánok eltűrték, hogy a németek már 1941 decemberére a litvákok 80%-át tömegsírba lőjjék, a maradékot gettókba zárják, majd 1943- 44-ben a gettókat felrobbantva-felgyújtva lakóikat elpusztítsák vagy koncentrációs táborba hurcolják. Litvániában a holokauszt nemcsak a leghamarabb kezdődött, de a leghatékonyabb is volt egész Európában: a litvákok 96%-a odaveszett, s mindössze 8 ezren maradtak életben.

Litvákok II. - Miért nem szerették őket ?!
Európa egyik legnagyobb zsidó közössége litvániai területeken élt - és halt.
A független Litvániában eleinte addig talán soha nem élvezett autonómiát kaptak, amelyet azonban már 1922-től kezdve fokozatosan, majd az 1926-os katonai államcsínnyel végleg visszavettek tőlük - bár a jiddis nyelvű kisebbségi iskolákat egészen 1938-ig nagyrészt az állam tartotta fenn, főként persze azért, hogy kítűnjön: a gyűlölt lengyel kisebbség viszont semmiféle támogatásban nem részesül.
Mindennek ellenére mind az 1940-41-es, mind az 1944 utáni szovjet deportálásokban és a Gulagon a zsidók megint csak túlreprezentáltak voltak. A közbeeső német megszállásról írván Levin az elsők egyike volt, akik szépítés nélkül feltárták a zsidók kiirtásában részt vevő litvánok szerepét és számarányát. A helyiek már a németek előtt, 1941 júniusában mintegy 10 ezer zsidót gyilkoltak meg, s az 1941 júliusában felállított Einsatzgruppékban, ezekben a - Gideon Hausner kifejezésével - "mozgómészárszékekben" 8:1 volt a különös kegyetlenségükről hírhedtté váló litvánok és a németek aránya. Összességében a Litvánia területén élt zsidók 96%-a elpusztult, ami alighanem egész Európában a legmagasabb arány.

Zsidók a világban - 1938

Magyarország:.........444 567 fő
Románia:.................900 000 fő
Szovjetunió:........3 020 141 fő
Ausztria:..................191 408 fő
Németország:..........240 000 fő
Nagybritannia:........300 000 fő
Palesztina:..............424 373 fő
USA:...................4 770 647 fő
Fehéroroszország:.407 059 fő
Csehszlovákia:.......356 830 fő
Jugoszlávia:.............68 405 fő
Franciaország:.......240 000 fő

Valami nem stimmel, ugyanis Románia háború előtti 900 000 zsidójából itt csak 6 000 fő maradt meg. Más források viszont 240 000 fővel számolnak.

Török átok - Csak a magyar védte a zsidót?

A második világháború előtt Romániában élő 760 ezer zsidó a lakosság 4,2 százalékát tette ki.
Antonescuék véres bosszúra készültek a zsidók ellen, mert szerintük a zsidók kommunista ügynökként segítették a Bukovinába és Besszarábiába bevonuló szovjet csapatokat... Június 25-én Iasiban a román hadsereg néhány nap alatt 4 ezer zsidót ölt meg azzal a váddal, hogy azok szovjet kémek.

A szovjetektől visszafoglalt területeken a román hadsereg és a csendőrség brutálisan legyilkolta a zsidókat. Még a térségben működő Einsatzgruppe D jelentései is bírálták a szervezetlen mészárlásokat, a gyilkolást kísérő fosztogatást. A németek azt is kifogásolták, hogy a halottakat a románok temetetlenül hagyták. Júliusban megkezdődött a visszafoglalt Bukovina és Besszarábia "zsidótlanítása". A románok 27 ezer embert agyonlőttek, több mint 160 ezret pedig a Dnyeszter folyón túli szovjet területeken felállított táborokba zsúfoltak össze.

Németek a zsidókért

A németek attól tartottak, hogy Antonescuék továbbra is önkényes, szervezetlen deportálásokkal és tömeggyilkosságokkal akarják majd "megoldani a zsidókérdést". Ezért 1942-ben tárgyalásokat kezdtek a román kormánnyal valamennyi zsidó "átvételéről".
A németek megdöbbenésére Antonescu végül is nem engedélyezte az akciót. A román diktátort ebbe az irányba befolyásolta, hogy sem Olaszországból, sem a riválisnak tekintett Magyarországról nem deportáltak, Szlovákiában pedig ekkor álltak le a kiszállítások.

Nyugat kedvence: Ceausescu
Többek között Románia teljes diplomáciai kapcsolatot tartott fenn Izraellel akkor, amikor a keleti tömb más nemzetei kiközösítették a zsidó államot." (..)
Megengedték, hogy 300 ezer (magyar nyelvű?) zsidó kivándoroljon Izraelbe, amely Romániát majdnem teljesen kiürítette a zsidóktól. Románia a második világháború előtt csaknem 800 ezer zsidónak volt az otthona. A holokauszt a közösséget mintegy 350 ezerre csökkentette. Ma mintegy 21 ezer zsidó él Romániában, kétharmad részük 50 éves vagy idősebb. (..)"
Az Atlas of Jewish History, (1984) könyvének 96. oldalán lévő térképen Magyarországról ez áll: "a német megszállás alatt a 725 ezer zsidóból elpusztult 200 ezer."

Mennyit ér egy zsidó ?

1949 és 1989 között Ceausescu közel 300 ezer zsidót adott el Izraelnek amerikai dollárért. A holokauszt végén Európában Romániának volt a legnagyobb zsidó lakossága -- közel 800 ezerből 350 ezer életben maradt. Egy-egy zsidó után Ceausescu -- az egyén értékétől és képzettségétől függően -- 50 és 25,000 US dollár közötti összeget követelt...." [forrás: The Montreal Gazette, 2005. 04. 23]

Híres antiszemiták

A trieri rabbi egyik unokája, Karl Marx már az 1840-es években megjósolta, hogy Amerika zsidó állam lesz, és a kapzsiság és elidegenedés zsidó ideológiáját öleli magához.

Mint látjuk, a Keleti-Kárpátok vonulatától keletre eső területeken volt a legnagyobb a zsidógyűlölet. A románok, litvánok szabályos hajtóvadászatot rendeztek a zsidókra.
A lengyelek pedig nem akarták Hitlertől befogadni a saját kettős állampolgárságú zsidóikat sem. Fucsa, hogy a Lengyelországban élő hatalmas zsidó tömeg nem állt ki a Németországból hazatoloncolt zsidókért. Ben Gurionék még nem voltak olyan harciasak..

A lengyel zsidóellenesség máig sem csökkent. Állítólag OV 500 ezer izraeli menekülő befogadására tett ígéretet a tőlünk aliázott 30 ezer helyett. Ellenben a lengyeleknél megsemmisített 3 millió zsidó után a lengyelek mindössze 200 ezer menekült befogadására tettek ígéretet.
Az oroszokhoz már visszament 250 ezer aliázó.

http://en.wikipedia.org/wiki/Vilna_Gaon

Szinte minden környező országban a lakók fizikai támadást intéztek (nagyméretűt!) a zsidóság ellen. Egyedül Magyarországon voltak biztonságban. S nem csak azért, mert zsidó hatalom volt nálunk a 2 háború között! Az egyszerű nép sem gyűlölte úgy a zsidókat, mint más népek fiai. Talán, mert nálunk valamivel visszafogottabban gyűjtötték a vagyont, mint keleten.

"A New Yorki zsidóközpont adatai 1938 és 1948" adata Romániára vonatkoztatva minden más laphoz képest túlzásnak tűnik. Lehet, hogy a többi ország vonatkozásában is van némi redundancia?

Magyarország (csonka) zsidó lakossága 1938-ban : 444 567 fő. Vajon ebből a MÁV mennyi embert hurcolt el, hogy most 9 milliárd dollárra perli a chicagoi zsidóság?
Holokauszt

Ezt követően május 15. és július 9. között pedig a holokauszt legnagyobb deportálási akciójának keretében mintegy 430 ezer embert deportáltak - 10-15 ezer kivételével - Auschwitz-Birkenauba.
Természetesen ezt az embermennyiséget nem a csonka Magyarországról vitték el, hanem a Kárpát-medencéből. Különben nem maradt volna a nyilas ruhába öltözött rablógyilkosoknak senki a Duna partra.

Gettok

A nagy gettó lemészárlására irányuló terv meghiúsulása következtében Budapest zsidó lakosságának nagyobb fele megmenekült. Randolph Braham szerint 1945 végén 144 ezer zsidó volt Budapesten, akik közül 119 ezret a fővárosban, a két gettóban, illetve rejtőzködés közben ért a felszabadulás. A visszatértek közül 5 ezer a munkaszolgálatból, 20 ezer a koncentrációs táborokból érkezett.
Néhány túlélő? nyugatra menekült, s Izrael 240 ezer fős magyar nyelvű lakosából is legalább 30 ezer (kettős állampolgár) tőlünk aliázott. A többség feltehetően a románoktól ment délre. Belőlük román kettős állampolgár lesz.

Azért a cca 700 ezer zsidóból (Kárpát-medence) megölt 200 ezer is óriási szám. Több, mint 20%. Miközben a többi népcsoportoknál 5% körüli volt a háborús emberveszteség.
Az is látszik, hogy a románoknál sokkal több volt a zsidó, mint a magyaroknál. A magyaroknak nincs üzleti érzékük. Tőlünk ingyen mehettek ki a svábok és a zsidók, miközben Románia pénzért árulta őket. Fejenként 5-25 ezer dollárért... Gondolom, most majd ingyen visszaengedik őket, aztán megint lehet üzletet kötni.
Reméljük, hogy az Izraelből megindult visszavándorlás során nem csak a tőlünk elment 30 ezer zsidó érkezik vissza, hanem a Romániából aliázott 200 000 is hozzánk tér meg.
A zsidó okos nép. Egyből több lesz az értelmiségünk (bankár, orvos, mérnök, kereskedő), s bizonyára emelkedik az életszínvonalunk.
Most már csak munkahelyek kellenének, AMELYEK MEGTEREMTÉSE A KORMÁNY DOLGA is lenne. Állami vállalatok létesítésével.

Fasizmus

Ideológiák

Mussolinitől származik a fasizmus első meghatározása is: "a fasiszták nem republikánusok, nem szocialisták, nem demokraták, és nem konzervatívok vagy nacionalisták. A fasizmus a tagadásoknak és az igenléseknek egy új szintézisét jelenti."

Magyarországon hosszú évtizedekig sulykoltak: "A fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája."

A fasizmus ideológiájának középpontjába a kulturálisan vagy biológiailag meghatározott faj áll. (Kiválasztott nép: Deutschland über alles!)
Pedig mi tudjuk, hogy Magyarország mindenek felett!...:-)

A fasizmus ideológiájában számtalan irracionális elem, mítosz található (vezérkultusz, azaz a vezér autoritásának megkérdőjelezhetetlensége, katonai fegyelem és engedelmesség, történeti mítoszok, szimbólumok használata, tömegfelvonulások stb.).
Nagy vezér. Kedves vezető. A generalisszimusz... Tapsolj kopasz, mert elvisz az ÁVÓ!

A fasizmus kulcsszavai az erőszak, a rend utáni vágy, az állandó ellenségkeresés, valamint a tömegek folyamatos mozgósítása.
Rendet akarsz ? Akkor fasiszta vagy !

Nem csak Hitler és Horthy
Egyáltalán kik voltak a fasiszták?! Vajon az akasztást reklamáló izraelita néni szülei - netán testvérei - véletlenül nem éppen a fasiszta Itália egyetemein tanultak-e, amikor nálunk a numerus clausus miatt sokan közülük nem juthattak be az egyetemekre? Mert a fasiszták bizony az olaszok voltak, nem a németek. Náluk nem voltak zsidótörvények. Még magának Mussolininak (Mosulinak) az élettársa is zsidónő volt. A csőcselék kínhalálra ítélte őket...

Itáliában a II. VH idején számításba vehető zsidóság nem élt.
Így zsidótörvényeket sem alkottak a fasiszták. Koncentrációs táborokat sem. Eszméik közel álltak a szocialisták eszméihez..

Mondjuk, a Hungarista Párt is a csizma sarka alatt volt Magyarországon. Szálasi bebörtönözve.
Magyarországon sem épültek koncentrációs táborok, pedig egyszerűbb lett volna elvileg építeni, mint embert szállítani..
Mint látjuk a fasizmust az különbözteti meg a szocializmustól, hogy a fasiszták nem csináltak koncentrációs táborokat.

Feláldozva

A zsidók barátai?

Az elmúlt 60 évben sokan és sokszor tették fel a kérdést: miért nem bombázták az Auschwitzba vezető vasútvonalakat és a birkenaui krematóriumokat?

A Szovjetunió még németek elleni háborús propagandájában sem igen használta fel a végső megoldásra vonatkozó híreket. A zsidók megmentéséért Sztálin a kisujját sem volt hajlandó megmozdítani, a Vörös Hadsereg légierejének ilyen célú bevetése fel sem merült.

A nyugati szövetségesek olaszországi előnyomulása során éppen 1944 tavaszán foglaltak el olyan légi bázisokat, amelyekről a felszálló gépek úgy érhették el Auschwitz térségét, hogy onnan vissza is tudtak térni. Az angolszász légierő először 1944. április 4-én a monowitzi (Auschwitz III) Buna-művek felett készített légi felvételeket. Az elkészült húsz kép közül hármon először tűnt fel a 4-5 km-re fekvő Auschwitz.

1944 augusztusáig legfeljebb 20 légvédelmi ágyú várta volna a Birkenaut támadó gépeket. Ennél sokkal több védte a Birkenautól csak 6-7 km-re lévő monowitzi Buna-műveket, amelyet a szövetségesek 1944-ben négyszer is bombázták.

Az angolszász légierő máskor is bombázott táborokat, jóllehet ott is voltak foglyok. Augusztusban Buchenwaldot támadták, a bombák 384 foglyot és 80 SS-t öltek meg. Igaz, itt nem a krematóriumokat, hanem a német csodafegyver, a V2 alkatrészeit gyártó üzemeket rombolták le.

A nem megalapozottnak tűnő számadatokhoz nem kívánok hozzászólni, de az tény: A vasútvonalakat egy nyomorult ágyú sem védte. Ha azokat lebombáztatták volna, máris leállnak a halálgyárak. De az amerikai és angol vezérkarnak a táborokba hurcolt kis zsidók élete nem számított. Pedig sok vezérkari tiszt maga is zsidó volt..

Nem így tanultuk

1939 szeptember elsején éjjel Lengyelország hadat üzen Németországnak, a varsói rádió azt állítja, hogy a lengyel csapatok a hét végére Berlinben lesznek (Lengyelországnak 40 gyalogos egysége volt, míg Németországnak 35, mindegyik hazai területen). 5 órával később Hitler csapatait Lengyelországba vezényelte. Szeptember 3-án Nagybritannia és Franciaország üzent hadat Németországnak. 1939 szeptember 3-án a lengyel rendőrség 5700 német polgári személyt mészárolt le Brombergben. Szeptember 6-án Chaim Weizmann, a palesztinai zsidó ügynökség vezetője hivatalosan csatlakozik a szövetségesek háborújához.

1923 év végén Berlinben egy kiló kenyér ára 201,000,000,000 RM volt.

Majdnem minden német család elvesztette javait, megtakarított pénzét, állását és házát. Sok fő üzletág, ipar és gyár ment át nemzetközi bankárok és "idegen állampolgárok" birtokába.

A német ipart tönkretették, a pénz értéktelen volt, a nép éhen halt. A birodalmi márkát mögött álló aranytartalék nagy részét fölette az idegenből jött infláció. A NAGY NYERTESEK a nemzetközi bankok és sok fajtársuk volt, aki Németországban lakott. A New Yorki nemzetközi bankárok egyetlen puskalövést nélkül szinte teljesen porrá vertek egy nemzetet és népet.

HA EGY IDEGEN CSOPORT, FAJ VAGY NEMZET EZT TETTE VOLNA AZ ÖN ORSZÁGÁVAL, ÖNNEL ÉS AZ ÖN CSALÁDJÁVAL ÉS BARÁTAIVAL, MIT TENNE ÖN ANNAK A CSOPORTNAK A TAGJAIVAL, AKIK AZ ÖN ORSZÁGÁBAN LAKNAK? JÓ BARÁTNAK TEKINTENÉ ŐKET, MEGBÍZNA BENNÜK ÚJRA? ... VAGY ELSŐ SZÁMÚ ELLENSÉGNEK TEKINTENÉ ŐKET, KIUTASÍTANÁ VAGY BEZÁRNÁ ŐKET?

Érdekességnek - Egy alkotmányellenes törvény a magyar törvényhozásból
Zöldek: Detroitban tömegével veszítik el otthonukat azok, akik nem tudják törleszteni jelzáloghitelüket, iskolákat zárnak be, és a munkanélküliség 21 százalékos.

II. világháború

Amikor 1944 májusában Magyarországról is megindultak az első zsidó szerelvények, már csak azt kérték a zsidó szervezetek, hogy bombázza az angol és amerikai légierő legalább a Kassa- Eperjes-i vasúti csomópontot, amelyen ezek a szerelvények áthaladnak, mert ezzel meg lehetne akadályozni a magyarországi zsidók deportálását. Az erre vonatkozó táviratot megküldték a Háborús Menekültügyi Hivatal vezetőjének, aki nem volt más, mint Morgenthau amerikai pénzügyminiszter, mellesleg maga is zsidó. A lényegen azonban ez sem változtatott, így a vasúti csomópont bombázása is elmaradt.

Vajon ki a felelős a holokausztért? A zsidókat védő Horthy és Szálasi, vagy pl Morgenthau ? S kit akasztottak fel ?! Nem Morgenthaut..

Tankönyvtár - Megváltásra várva

Ota Kraus és Erich Kulka, az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai írták a második világháború befejezése után a "Halálgyár" című munkájukban: "Minden légiriadót jelző szirénabúgás azt a reményt keltette bennünk, hogy a szövetséges repülők egyszer végre romba döntik a gyűlöletes gázkamrákat, s a láng- és füstoszlop folytán biztos célpontot nyújtó gyűlöletes krematóriumokat."

Egy június 19-én Budapesten kelt, Tahy berni magyar ügyvivőhöz intézett levélben hosszú részletek találhatók Vrba és Wetzler jelentéséből - tehát 1944. június közepén Budapesten már tudtak az auschwitzi haláltábor létezéséről, ismerték felépítését, működését.

1944. május közepén érkeztek meg az első, magyarországi zsidókat szállító vonatok. Egy-egy szerelvény 40-50 tehervagonból állott, mindegyikben 70-80 embert zsúfoltak össze. A szelektálást már az auschwitzi vasútállomáson megejtették, amikor különválasztották a munkavégzésre alkalmas embereket, valamint a munkaképtelennek nyilvánított betegeket, öregeket, kisgyerekeket. Az utóbbi csoportot azonnal a gázkamrákba küldték.

Ezért nem volt a túlélők között gyermek. Így ma már a legfiatalabb túlélő is elmúlt 90 éves.. Sajnos, a szövetségesek sokáig koholmánynak vélték a haláltábor kérdést, mert saját hirszerzésük nem volt.

Érdekes:
Norvégia egészen Németország 1945-ben bekövetkezett kapitulálásáig megszállás alatt állt. Mikor a németek megadták magukat, nem kevesebb, mint 400 000 német katona volt a mindössze 4 millió lakosú Norvégiában.
Hogyhogy nem hiányzott a frontról ez a 400 000 katona? Az összeomlás idején, amikor már gyermekek és öregek is harcba lettek szólítva ?!! Mintha valami túlélő alakulat lett volna.. (Svédország semleges volt.)

Hitler keleti barátai:
1939 végén kirobbant a szovjet-finn háború. Erre már korábban lehetett számítani, mert a Szovjetunió - a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében - korábban Észtországban, Lettországban, majd Litvániában is bábkormányt hozott létre, majd segítségnyújtás ürügyén megszállta azokat.

A II. világháború áldozatai
Osztanám a szerző nézetét, csak nem tudom, mennyivel ?!

Magyarország embervesztesége a szerző szerint:
Katonai: 160 000; zsidó áldozat: 400 000; nemzsidó áldozat: 110 000. Összes emberveszteség: 670 000 fő
Nem derül ki, hogy ez a Nagymagyarországra értendő, vagy a trianoni Magyarországra? S meg sem említi a szerző a szovjet rabszolgaságba hurcoltakból elhalálozottakat. Hiányzott is a leltárból ez az embertömeg!
Jugoszláviában bizonyára mindkét oldal irtotta a zsidókat, mert a 68 000 zsidóból 60 000 meghalt. Romániában pedig a 900 000-ből 750 000 zsidó lett a haláltáborok áldozata. A többi külföldre menekült. Ma már nincs zsidó ember a románoknál. (Az utolsó néhányat a román komunisták pénzért kiárusították..)

Azért ez a Dzsugasvili nagyon utálhatta a zsidókat. Sajátjait a Távolkeletre száműzte (Khabar föld), s az amerikaiaktól kapott bombázókból sem vetett be egyet sem, hogy legalább a krematóriumokat megsemmisítse!

Megszállás

a mi csoportunk is vonaton utazott, együtt egy páncélos ezreddel. Bécs felől. Mintha csak Magyarországon átutazó egység lennénk, a Balkán felé. Ahogy az szokásos volt. Aztán a határon már jóval túl: tűz ütött ki a vonaton. Valami robbanás volt. Kiderült, hogy ezt a mi embereink csinálták. Mindenesetre jó ok volt arra, hogy a járművek lerakódhassanak és az országúton roboghassanak Budapest felé.

egy küldönc várt ránk, valamilyen budapesti német katonai parancsnokságtól, hogy a páncélos ezred maradjon a város szélén. Amikor reggel ½ 7 felé mi felérkeztünk a Várba, ott sokfelé gépfegyverek álltak, kénytelenek voltunk visszafordulni, a következő találkozópontra. Eleinte elég nehéz volt a helyzetünk. Ugye, én, meg a 32 emberem… Nem sok ilyen bonyolult munkához. Csak úgy 10 fél 11 felé érkezett meg Bécs felől néhányszáz főnyi rendőralakulat. És Kaltenbrunner is. A zsidó deportálások esetében, ugye megkísérelték, hogy ameddig csak lehetséges, titokban a deportálás tényleges célját. A nyugtalanság elkerülése végett.

- Értem, Trenker úr. Kérem: tudta ön, hogy mi vár a deportáltakra?
- Voltak ugye, mindenféle mendemondák. De hát, ami ->->Geheime Reichssache<-<-, arról nem lehetett beszélni. Emlékszem egy esetre. Egy parancsnoki megbeszélés volt, áprilisban vagy májusban. Én is ott voltam. És Wincelmann tábornok, aki ugye a legfőbb SS-vezető volt Magyarországon, egyszer csak odafordul Eichmannhoz.->-> Mondja Eichmann! Hogy is néz ki ez a dolog? Horthy, meg a környezetbeliek állandóan kérdésekkel bombáznak engem. Különböző emberek visszahozását követelik rajtam. Mondja, igaz az, hogy a zsidókat lelövik? Vagy elgázosítják?<-<- És Eichmann, mivel az ügy ugye,->-> Geheime Reichssache<-<-, azt felelte a tábornoknak:->-> Ez rémhír és ellenséges propaganda. A zsidókat munkára visszük. A munkaképtelenek a táborokban maradnak.->->

Táborok sokezer emberrel, kiéhezve, betegen, tetvesen…Valamelyik Kommandó parancsnoka, aki különösen rigorózus és erőszakos ember lehetett, felső parancsra vagy anélkül, egyszercsak hozzákezdett az agyonlövetésekhez.

Budapesten, szóval 44-ben, Eichmann azt mondta nekem:->-> Ha a háborút elveszítjük, akkor tudom, hogy mit kell tennem. Én akkor végzek magammal. Nem akarom, hogy jobbra-balra hurcoljanak, közszemlére tegyenek, és a végén úgyis felakasztanak.->-> Ebből látható, Eichmann nagyon jól tudta, hogy mi vár rá, meg a többiekre is.

Mint látjuk, többek megalkudtak sorsukkal. Életben maradhattak.

Összegezve a dolgokat:

Herzl

Az 1896-ban írt "A Zsidó-Állam" című munkájában egy akkoriban merész utópiának számító gondolatot fogalmazott meg:
"Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségének egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelő darabján, minden egyébről magunk fogunk gondoskodni."

Az orosz pogrom kifejezés, amelyet sok szerző tévesen a zivatar szóból eredeztet, korábban a tatárdúlás megjelölése volt. 1871-ben Odesszában használták először, amikor a "hagyományos" görög-zsidó összetűzésekbe oroszok és kisoroszok (ukránok) is beavatkoztak, "A zsidók eladták Krisztust, meggazdagodtak rajtunk és szívják a vérünket!" jelszóval.
A letelepedési övezet,a "cserta oszedlosztyi" Oroszország nyugati területeit jelentette, 25 kormányzóságot, amelytől keletre 1786. és 1917. között lényegében tilos volt zsidóknak letelepedniük, a 20.század elején a letelepedési övezeten kívül az oroszországi zsidók mindössze 1 százaléka élt.

A 19.század folyamán a korlátozásokat enyhítették,vagy egyszerűen szemet hunytak be nem tartásuk felett, de II. Sándor cár 1881-es meggyilkolása után újra szigorítottak rajtuk. Moszkvából 1891-ben utasították ki a zsidókat.

(Herzl) 1903.november 11-én levelet írt a "zsidó népnek", amelyben kinyilvánította, hogy a szíve Palesztináé, az esze Kelet-Afrikáé.

Hitler nem kiírtani akarta a zsidóságot, hanem csak Európából eltávolítani, pl Madagaszkár szigetére. De ahogy Amiel megmondta, aki eldobja a keresztjét, az nagyobbat kap. Míg Németországban a háború előestéjén 240 000 zsidó élt, ma másfél millió.
Hitler akkor vadult meg, amikor Sztálingrád után békét szeretett volna kötni, de az amerikai elnök csak feltétel nélküli megadást volt hajlandó elfogadni.
Ekkor indultak be a halálgyárak, amelyek ellen senki a világon nem lépett fel. A világ pozícióban levő zsidói hallgattak. A többi potentát fütyült az egész ügyre, még a deportálások ütemét sem voltak hajlandók fékezni. Rengeteg magyar antifasiszta és ellenálló (szlovák, lengyel) sem óhajtotta felrobbantani a vasutat sehol. Pedig egy viadukt lerombolása jelentősen megakaszthatta volna a zsidók elszállítását, s még a hadianyag szállítást is. De valahogy erre nem volt se ügynök, se partizán. Hitler háborús ellenfelei is csak a hadianyag gyárakat bombázták, a krematóriumokra még egy vacak gépet sem áldoztak a sok ezerből. Akkor sem, amikor a táborok közelében bombáztak.
A zsidókérdés a háború után vált jelentőssé, amikor a kollaboráns zsidó vezetők pénzt akartak csinálni a halottakból. Aki effektíve részt vett a zsidók elhurcolásában, arra súlyos, többnyire halálos ítélet várt. Aki védte őket, az kapott egy kitüntetést. A semlegesek pedig kárpótlást fizettek. Többször is.
Nagyon csúnya volt az Orbán Viktoros törvénykezés is, amely visszamenőleges hatályú törvényt alkotott a háborús bűnösökre vonatkozóan, s amely minden jogérzékkel rendelkező embert bánt. Mert a felelősségre vonást a nélkül is meg lehetett volna tenni, miként már Horthy bírósága elitélte a délvidéki mészárlás végrehajtóit. Akikből a háború után Jugoszláviának ki is adtak embereket, akiket annak rendje s módja szerint ott felakasztottak. Vajon a hideg napok tettesei is halálbüntetést kaptak? Vagy a véreskezű kommunistákkal együtt élvezik magas nyugdíjakkal az emberi kor végső határáig életüket? Pedig a 40 000 több, mint a 3500.... S szemérmes hallgatás övezi Katynt és még számos terrorista akciót a másik oldalról.. Mert a földön nincs igazságszolgáltatás, csak jogszolgáltatás van.

Vörösterror

Prolog

A kivégzések közvetlen oka a razzia alatt bevezetett kijárási és helyváltoztatási tilalom volt. Azokat végezték ki, akiket az egyes településeken a helybeliekből összeállított igazoló bizottság nem tudott igazolni, következésképp nem ismerték őket, nem helybeliek voltak. Szombathelyi Ferenc vezérezredes január 22-én táviratilag utasította Feketehalmy-Czeydner altábornagyot, hogy a törvénytelenségeket személyes felelősség mellett szüntesse meg.

Ezt a Szombathelyi Ferencet adták ki a háború után Jugoszláviának, ahol őt kivégezték. (Kinhalállal! )

Az újvidéki razzia során a későbbi hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök 3309 (más források szerint 3340[1]), zömében szerb polgári lakost gyilkoltak le, köztük 792 nőt, 299 idős embert és 147 gyermeket. A halottak között volt mintegy 740 zsidó származású személy is. Mai szerb történészek adatai alapján a vérengzésnek összesen 3808 áldozata volt, ezek közül 2578 szerb, 1068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt.

Hideg napok

Az észak-bánsági kerületi Népfelszabadító Bizottság 1944. szeptemberi felhívása már utalt arra, hogy németek és magyarok hasonló bánásmódban fognak részesülni. A Vajdasági Tartományi Pártvezetőség október 2-ai körlevele már kimondta: "A leghatározottabban le kell számolni az 5. hadoszloppal, elsősorban a megszállók közvetlen támogatóival. A pártszervezeteknek a legsokoldalúbb segítséget kell nyújtaniuk az OZNA [Odelenje za Zaštitu Naroda, magyarul Népvédelmi Osztály] szerveinek a háborús bűnösök felkutatásában, elsősorban a svábok és a magyarok soraiból, akik népeinket öldösték, üldözték és fosztogatták…"

A katonai közigazgatás élére kinevezett Ivan Rukavina vezérőrnagy október 22-én kiadott felhívásában nyíltan kijelentette, hogy az intézkedésre "a nemzeti jövő és e területek délszláv jellegének megőrzése" miatt van szükség.

A különböző partizánegységek és OZNA-különítmények által végrehajtott tömeggyilkosságok mellett a magyarok és a németek kollektív büntetését szolgálták a "fasiszta gyűjtőtáboroknak" nevezett kényszermunkatáborok. A Vajdaság területén mintegy 40 internálótábort állítottak fel, melyekbe közel 200 ezer, főleg német nemzetiségű embert zártak. A magyar foglyok zömmel a Szabadkán, Újvidéken, Zomborban, Nagybecskereken, Topolyán, Kikindán, Versecen és Járeken létesített táborokba kerültek. A táborokba zárt magyarokról megközelítő számadat sem áll rendelkezésre.
Becse, Mohol, Bajmok, Zombor, Bezdán, Temerin, Újvidék és Szabadka voltak a legvéresebb események színhelyei. A bosszúhadjárat része volt a magyarok és németek tömeges elűzése. A magyar Belügyminisztérium és Külügyminisztérium korabeli iratai szerint 1945 áprilisa és novembere között szerb fegyveresek 5-10 ezres csoportokban svábokat és magyarokat hajtották át a határon magyar területre. A kitoloncolások csak 1946 júniusában szűntek meg.

S még volt képük háborús jóvátételt is kérni Magyarországtól. Bár mint írják, abban korrektek voltak a délszlávok.

Svetozar Kostić Capo az OZNA akkori vajdasági vezetője szerint a belügyi csapatok összesen mintegy 20 ezer magyart öltek meg.

Kultúrnép

Voltak, akiket kettéfűrészeltek vagy karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsanva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyereket. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat; volt, akinek az orra is leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét.
Engem a román "barátaink" által leszántott emberfejeket idézi a történet. Az is balkáni nép..

Vajdaság felszabadítása

Mindenképpen említésre méltó, hogy a "felszabadítók" bevonulás után néhány személyt azonnal letartóztattak. Voltak, akik látták, miként bánnak velük. Herczeg Ilonát, a Magyar Keresztes Egylet aktivistáját Stana Kulić Urbanovski partizánnő a fülénél fogva húzta. A kiskorú Stevan Bešlić a községháza folyósóján ütlegelte, s arra kényszerítette Herczeg Ilonát, hogy kiabálja: Talpra, magyar! Trenka Pétert véresre verve látták a községháza folyósóján. Romoda Lajos iskolaigazgató többedmagával a községháza egyik irodájában volt bezárva, s arra kérte az ajtónál álló őrt, hogy nyisson ajtót, mert nincs levegő. Az őr kinyitotta az ajtót, de Romodát puskatussal úgy megütötte, hogy vérzett és összetört a szemüvege. Feltehetően ekkor gyilkolták meg, majd a községháza esővizeskútjába dobták.

Mint láttuk, a szlávokért kiálló Szombathelyit a szlávok kínhalálra ítélték. (Lehet, hogy ezt érdemelte?!) De vajon a magyar népírtásért hány szláv került bíróság elé ?

Baraković, Ivo Piuković, Marko Miljković, Boško Vasilić, a helyőrség parancsnoka és Đuro Knežević, a parancsnok helyettese. Később magas tisztséget töltött be a pártban, valamint a Tartományi Képviselőházban volt beosztásban.

Délvidék - képekben

Az indogermán népeknek valahogy a vérében lehet a mások megsemmisítésére irányuló vágy, mert sok helyen megcselekedték. Nyugaton az amerikai indiánok szinte teljes megsemmisítését érzékelhettük. Felénk ott volt Katyn és a magyarokat (pusztán hovatartozásukért) ölték, mint "fajidegent". Ugye, a minap olvashattunk a hadifogolytáborból hazafelé tartó erdélyi fiatalok szlovákok általi lemészárlásáról, illetve a felvidéki magyar lakosságot ért rablógyilkosságokról. Most pedig a délvidéki hideg napokról, ahol a szlávok saját bevallásuk szerint 20 ezer, magyar becslés szerint 40 000 ártatlan embert végeztek ki, nem ritkán balkáni módszerekkel. Ezt szokták összemérni a magyarok általi 3300 - 3800 főt érintő kivégzésével. Csak a magyarok - bár az sem volt épp törvényes - csak azokat a partizángyanús embereket ölték meg, akiket a helyi lakosok bizottsága nem tudott igazolni, hogy ottani lakosok. Vagyis iratok nélkül bujkáltak. (Így került bele a csoportba a 700-1000 fős zsidó réteg is!)
A magyarokat viszont a háború után gyilkolták halomra. S belátható, hogy aki esetleg rosszat tett, az nem várta meg helyben a front odaérkeztét, hanem menekült nyugatra, amíg tehette. Ezért aztán szinte biztosra vehetjük, hogy a 40 000 meggyilkolt magyar mind ártatlan volt. S nem pusztán a nép iránti gyűlöletből ölték meg őket! Miként a trianoni határon sem a semmiért űzték át a sok ezer magyart (és svábot). Kellett az "élettér" /szocialista, nemzeti szocialista, egykutya!/ és a vagyon.

Arbeit macht frei

...a szovjet hadsereg már 1944 novemberében - decemberében végrehajtotta azt a büntetőakciót, amelynek következtében több tízezer magyarországi német került a Szovjetunió lágereibe.
A romániai és magyarországi események idején semmiféle nemzetközi szerződés vagy megegyezés nem tette lehetővé, hogy a polgári lakosságot idegen országban munkavégzésre igénybe vegyék...

Harcok Magyarországon

Az 1944 nyarától hazánkat elérő szárazföldi háború gyorsan elérte az ország középső vidékeit is. Szeptemberre a szovjet csapatok átlépték a történelmi határokat, majd a román átállás következtében délről betörtek Erdélybe. A Torda környékén megvívott csata a hősies magyar ellenállás ellenére is csak a szovjet-román erők lassítására volt elegendő, a front megtartására nem.

A szovjet csapatok csaknem a visszavonuló folyamőrökkel (magyar erőkkel) egy időben, október 20-án érték el Baját.

Az 57. hadsereg november 6-án Apatinnal szemben, 9-én Kiskőszegnél (Batina) meglepetésszerűen átkeltek a Dunán és hídfőt foglaltak a Baranya-háromszögben. A szovjetek november 16-án kitörtek a hídfőkből, majd 26-ára egyesítették azokat.

A Bajánál átkelt szovjet seregtestek a német 31. SS-önkéntes-gránátoshadosztály Bátaszéknél történt november 28-i visszavonulása következtében a magyar 3. hadsereg alá tartozó alakulatok oldalába és hátába előretörve november 30-án elfoglalták Szekszárdot és Bonyhádot.

A front végleges elvonultával a város és környéke már szinte hátországnak számított. Ennek tudható be, hogy a városban, a Vaskúti úton hatalmas
hadifogolytábort létesítettek a szovjetek. Ebben a táborban több ezer magyar és német hadifoglyot tartottak fogva. Több mint háromezren nem élték túl a
hadifogságot.

Déli front

Miután 1944. október 11-én hajnalban a szovjet hadsereg egységei elfoglalták Szegedet, a város veszélyes katonai körülmények közé került.1 A német légierő fokozta tevékenységét, 12-én délelőtt és délután bombázták Szegedet és környékét.2 Az orosz haderő legfontosabb ténykedése az első napokban csapatai ellátása és utánpótlása volt, a felrobbantott közúti híd helyett 17-ig hadihidat építtettek a helyiekkel.

1944. október közepétől a szerb partizán mozgalmak tevékenysége okozott komoly gondokat. A Vörös Hadsereg szövetségeseiként léphettek fel, mert az oroszok szállítási és egyéb feladatokra alkalmazták őket. 1944. október 16-án két gyálai partizán, Vojszko és társa Újszegeden fosztogattak, és Stefán János helyi lakost német származása miatt belelőtték a Tiszába. Tevékenységüket nem akadályozták az ott tartózkodó szovjet katonák...
Odáig fajult a helyzet, hogy a magyar kormány (Debreceni Ideiglenes) is foglalkozott vele 1945. február 1-i ülésén. Tevékenységük már a magyar szuverenitást sértette. A kormány ezért jegyzéket intézett {90} a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz.

Orosz logika

Az első napon Sztálin is részt vesz a tanácskozáson, és kifejti: "Mi elfogadtuk volna Horthyt, de őt elvitték a németek. Kényszerítették aláírni a
dokumentumot. Ha egyszer van dokumentum, mindegy hogyan készült. Horthy erkölcsileg hulla.

A szovjet hadsereg nyomában érkező NKVD-egységek a Bodrogköz és az Ung-vidék férfi lakosságát háromnapos munkára, málenkij robotra rendelik. A kijelölt gyűjtőhelyeken megjelenő férfiakat fegyveres kísérettel a szambori lágerbe viszik, majd különböző szovjet munkatáborokba hurcolják. december 23.

Befejeződik a bp-i zsidók áttelepítése a VII. kerületben felállított gettóba. A kb. 0,3 km2-nyi területet a Dohány, a Nagyatádi (ma: Kertész) és a Király
utca fogta közre, oly módon, hogy a határoló utcák házai nem tartoztak a gettóhoz. A kijelölt terület 4513 lakásában mintegy 60-100 ezer [?] 70 ezer [?] embert zsúfolódik össze. december 10.

Csak eszembe jutott, hogy az ostromlott Budapest mely része tekinthető legbiztonságosabbnak, már amennyire egy ostromlott városban ilyesmiről beszélhetünk..

Hol vannak a férfiak, (kiket) háborúba hurcoltak? - (Marlene Dietrich - Sag Mir Wo Die Blumen Sind)
"Hol vannak a katonák,
Kik harcoltak sok éven át.
Hol vannak a katonák?
Elmúltak régen.
Hol vannak a katonák?
Sírjuk felett száz virág.
Mondjátok mért van így,
Mondjátok mért van így?"

Egy túlélő
1944 és 1953 között a szovjet Gulag kényszermunkatáboraiban raboskodott. Két évet töltött Ukrajnában, majd éveket az észak-uráli Szolikamszk erdeiben. Az utolsó négy esztendőt Kazahsztánban dolgozta le, Karabas és Szpasszk után Ekibasztuz bányászvárosában. Alekszandr Szolzsenyicinnel, a későbbi Nobel-díjas orosz íróval ez utóbbi városban ismerkedett meg, három évet töltöttek együtt. Rózsás Jánost 1962-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága rehabilitálta.

Tisztogatás ?

Az Esterházy ellen 1947-ben távollétében meghozott halálos ítéletet valószínűleg senki sem (vagy csak nagyon kevés ember) ismeri Szlovákiában. Aki ugyanis ezt a szöveget elolvassa, megérti, hogy itt egy gyűlölettől fűtött bosszúról volt szó, mert az ítélet oldalakon át Magyarország fasiszta rendszerét szidalmazza. A halálos ítélet indoklása, minden bizonyíték mellőzésével, csak mintegy fél oldalon foglalkozik magával Esterházyval, akinek kivégzése, kötél általi kellett, hogy legyen, mivel a Szlovák Nemzeti Bíróság szerint más, kevésbé megalázó halálnemet nem érdemelt meg! Ezzel szemben Mach, a zsidók (és a magyarok) deportálásának kitalálója és keresztülvivője [...] már a hatvanas években szabad ember volt!

Sarokba szorítva
A nácizmus végnapjai

A Führer hitt az okkult misztikus dolgokban, rajongott az ősi sumér-babiloni, asszír-kaldeus mitológiáért, és asztrológusai meg is jósolták neki, hogy a partraszállás nem Calaisnál, hanem Normanndiában lesz. A hírszerzési információk, és a katonai szakértők ezzel szemben egységesen a Calais-t tartották valószínűnek. A Führer, aki nagyon sokszor nem hallgatott a jó tanácsra, és a maga feje után hozott rossz döntést, ezúttal hallgatott a szakértőire, vesztére.

január 12. Kivégzik Ciano olasz ex-külügyminisztert. Ez az esemény arra jó például szolgál, hogy a totális rend jellegét megérthessük.
Ciano, Mussolini sógora volt a fasiszta nagytanács ülésén apósa leváltására szavazott. Egy totális rendszerben a legközelebbi rokonok is elárulhatják egymást, és egymás életére törhetnek. Az is egyértelmű, hogy az olasz rendszer nem volt annyira totális rend, mint a német, mert Mussolinit a fasiszta nagytanács váltotta le, tehát párton belüli demokratikus intézmény. Az olasz fasizmus sokkal demokratikusabb rend volt mint akár az NSDAP akár az SZKP rendszere.

Magyar antiszemitizmus

http://beszelo.c3.hu/cikkek/beilleszkedes-vs-kivandorlas

http://www.freedom.hu/IIvh/Esemenyek/1942-43/Wannsse.htm

Holt lelkek

Távol álljon tőlem, hogy a zsidókat dícsérem, de a két világháború között 20 év telt el. Ebben a 20 évben még egy világválság is volt. Azért nézzük meg, mennyi mindent produkáltak Magyarországon! Igaz, a szegények megszenvedték, de akkor is..

Építészet a két háború között

A legfontosabb és építészeti értékben is legjelentősebb középítkezések az eddig említettek mellett az egészségügy területén történtek. Az OTI és a MABI (utóbbi a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete) nagyszámú építkezése közül a legjelentősebb az OTI fővárosi Magdolna Baleseti Kórháza és Központi {III-144.} Rendelő Intézete a Fiumei úton (1939). Az acélszerkezettel épült nyolcszintes kórháztömb Gerlóczy Gedeon és Körmendy Nándor munkája, az alacsony rendelőépületet Brestyánszky Tibor tervezte; a Visegrádi utcai fővárosi Rendelőintézet (1938) Masirevich György műve. Acélszerkezettel épült a budai Kútvölgyi úti Kórház (1942) is, amit Csánk (Rottmann) Elemér szintén időtálló műként tervezett. Az ugyancsak budai, Alkotás utcai Honvéd Tiszti Kórház (1939) a Honvédelmi Minisztérium II. Ügyosztálya tervezésében készült. Ennek vezetője Tabéry Iván volt, aki később 1956-ban a MÉSZ elnöke is lett. A háború alatt több építészt - többek között Major Mátét, az OTI akkori főmérnökét - mentett meg a fronttól az, hogy itt végezhetett tervezőmunkát.

Profan

The Basque people of Spain and France have the highest percentage of Rh negative blood. About 30% have (rr) Rh negative and about 60% carry one (r) negative gene. The average among most people is only 157%-Rh negative, while some groups have very little. The Oriental Jews of Israel, also have a high percent Rh negative, although most other Oriental people have only about 1% Rh negative. The Samaritans and the Black Cochin Jew also have a high percentage of Rh negative blood, although again the Rh negative blood is rare among most black people. A szinti cigányok között is magas az Rh negatív vércsoport.

Magyarok

A trianoni diktátum, amelyet az angolszász farizeizmus, a szabadkőműves összeesküvés és a francia szadista perverzió közös rémtettének lehetne mondani, igen régi előzményekre megy vissza. I. István híres mondata, mely szerint "az egynyelvű és egyszokású ország erőtlen" -, diabolikus, kifejezetten ördögi kijelentés volt, amely már magában hordozta Trianon első csíráit. {S feltehetően nem is volt igaz. P.I.}

Kétségtelen tény, évezredek összegződő tapasztalata is mutatja, hogy a Sátán legfőbb céljainak egyike a magyarság elpusztítása. Egyetlen más népet nem nyomtak még így el, nem fosztottak meg ennyire az öntudatától, emlékezetétől, egyetlen más népet nem taszítottak ilyen régóta, ilyen tartósan a szerencsétlenségbe. Nincs még egy nép, amelynek ősi országát egyharmadára zsugorították volna, a legigazságtalanabb módon. A gonoszság pergőtüze zúdul rá a magyarságra, évezredek óta, és ettől milliószámra halnak, nyomorodnak meg népünk szülöttei. Sehol annyi iszákos, lelki és testi beteg, elvált, öreg és öngyilkos nincs a világon, mint Magyarországon, melynek népessége közel húsz éve rohamosan csökken. És azok a kommunista" gazemberek, akik ötven éven át kínozták e népet, az elsikkasztott "rendszerváltás" irányítói és urai lettek, és Marx Tőkéjéből csak a tőkét tartották meg.

Az antiszemitizmus azért is abszurd fogalom, mert a magyarok (a szabirok) Szem leszármazottai, az igazi szemiták.

Nincs új a Nap alatt!

Numerus clausus

Különösen érzékenyen érintette a zsidókat a művelődéshez való jog korlátozása. 1886-1887-ben a zsidók számára ún. "százalékos normát" vezettek be a közép- és felsőfokú tanintézetekben: a letelepedési övezetben a hallgatók 10%-a kerülhetett ki közülük, 5% az övezeten kívül és 3% a két fővárosban (1908-ban és azután 1915-ben a "fővárosi normát" valamelyest megemelték)

Tiszaeszlár

Az állami antiszemitizmus egyik legundorítóbb megnyilvánulása volt az időről időre összeeszkábált perek sora, amelyekben a zsidókat "rituális" gyilkosságokkal vádolták (a legnagyobb port közülük a "Bejlisz-ügy" verte fel 1912-ben).

Numerus clausus Magyarországon
A numerus clausus (latinul: zárt szám) az 1920. évi XXV. törvénycikk közkeletű elnevezése. A törvény alapján a "magyarországi nemzetiségek és népfajok" tagjai csak a formálisan kimutatható számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban.
Ezt az izraeliták sokáig sérelmezték, mert más nemzetiségek rovására szerettek volna több helyet a felsőoktatásban. Persze, nem a legszegényebb réteg volt az izraelita. A legtöbb nemzetiséggel szemben módjuk volt gyermekeiket külföldi egyetemeken is taníttatni, ahol mindjárt kapcsolati tőkét is építhettek ki.

Pesti István 2012 október

Nyitóoldal