Beleolvasva az évekig vitatkozó Illiges, Hunniváris topikokba, bizony komoly csillagászati, egyháztörténeti, történészi stb képzettséggel kell rendelkeznie annak, aki érdemben bele akar szólni a vitába. Sajnos, csak amatőr szinten szólhatok a vitához. Pusztán néhány - paraszti ésszel is látható - anomáliára hívnám fel a figyelmet.
Kalendárium
Calendar
Kalend az "vezető" jelentésű is lehetne a KAL=FEJ szóból képezve. A rómaiaknál a kalend a hónap első napja. Jelenleg általánosan elfogadott verzió szerint a hónap első napját "kikiáltották", s ennek latin neve után (Kalare = kihirdetni, kikiáltani) lett a "kalend", félrehallva saját szavukat. (A KAL vége). Viszont ma is van belső-ázsiai nyelv, ahol a buszvezető "kalendar". Máshol a "Hold/Moon -> Kalap, Kalam, Kaleva, Q'alasha , Kattu..". A hónap a finnek nyelvén "kuukausi", az indoeurópai nyelvekben "mese". /A sinodus pedig a kalam ayka-:) zsibaj./
Kurultaj Rómában - Mongol behatolás? -:) /Érdekességnek /
Az elsőként kialakult népgyűlés a comitia curiata, melyet a curialis beosztás alapján tartottak, és melynek ünnepélyes formája a pontifex maximus által összehívott és vezetett comitia calata.
Amikor hal a Hold: Kal-end idején. S ahogy idősödik, teliholdkor eljutunk a hónap idusáig. The Romans had a saying: "Ad Kalendas Graecas", which means (roughly!) "Til hell freezes over", because the Greeks did not use the Kalends in their months! CALA pedig a kelta tengeri kapu. De ismert "a szép cala-tea" története is, aki tán kéken látott. S számos sziget neve is "CAL-" kezdetű - nem a hőforrásaik miatt.
kalandar कलन्दर्
m. a kind of wandering Musalmān monk, a Calender (K.Pr. 29, sg. voc. Kalandarai). Cashmere The language of Cashmere is a dialect of the Sunscrit. Persian qalandar, "wandering dervish". French "cal-andre". A magyar "kalandor" pedig világjáró szerencsevadász.
Időszámítás
Naprendszer
A Föld 360 fokban kerüli meg a Napot.Naponta kb. 1 fokkal halad tovább a Nap körüli pályáján, miközben a saját tengelye körül is forog. A Föld egy kijelölt pontja így egy cikloist rajzol ki. Vagyis nem 360 fokot kell a Föld egy adott pontjának fordulni, hogy újra a Nap felé nézzen, hanem a Nap körüli mozgás miatt kb. 1 fok eltérés mutatkozik.
A Föld a Nap körül elliptikus pályán kering. Ezt a pályasíkot nevezzük ekliptikának. Nagyjából az összes bolygónk ebben a síkban mozog.
A Hold közben a Föld körül forog (közös tömegközéppont körül) szintén elliptikus pályán, ami nem esik teljesen egybe az ekliptikával, hanem cca 5 fokos szögben metszi azt. A Hold pályáját a Jóisten úgy állapította meg, hogy a tengelye körüli forgás periódusideje azonos a Föld körüli forgás periódusidejével. Így sajnálatosan mindig csak a Hold egyik (azonos) felét láthatjuk.
S mintha a Föld elliptikus pályáját is forogni látnám csillagászati témájú írásokban az egyik gyújtópontja körül.
Periodikák
Tavaszpontkor (márc.21) a nap pontosan az egyenlítő felett van, ezért egyforma hosszú a nappal és az éjjel. Ugyanez igaz az őszi nap-éj egyenlőségre. (szept.23.) A téli napforduló idején a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal kb. december 22.-én. A Nap ilyenkor a Bak csillagképben látszik, innen ered a geográfiai Baktérítő elnevezés. A nyári napforduló idején (jun.22) viszont a nappal a leghosszabb és az éj a legrövidebb. A Nap a Rák csillagjegyben látszik. Innét ered a Ráktérítő elnevezés. Mellesleg ilyenkor van a Föld a legtávolabbra a Naptól. Az egyenlítő alatt a Föld egyenlítője által meghatározott síknak a kiterjesztését értjük. A Föld forgástengelye kb. 23,27 fokot zár be a Nap körüli forgás síkjával, ami a Föld tiltje miatt +/- 2-3 fokot eltérhet. Az ekliptika és az egyenlítő sikjainak metszéspont adja a tavaszpontot és az őszpontot. Az éggömb tetejét nevezzük zenitnek és a mélyét nadirnak.
A csillagászok az évet csillagévben (sziderikus év) mérik. Vagyis a Föld egy adott pontjáról egy adott térszögben látszó állócsillagot feljegyzik, és egy év múlva ugyaninnen ugyanebben a szögben fog látszódni. A csillagév 365,2564 nap hosszú
A naptárkészítők a 365,2422 nap hosszúságú tropikus évet használják. Ők a tavaszponttól tavaszpontig eltelt időt mérik. Tropikák= térítők, görög nyelv. A Nap látszólag a Baktérítő és a Ráktérítő között ingázik. Ez a téli és nyári napforduló helye. Amikor az egyenlítő felett van a Nap, akkor beszélünk nap-éj egyenlőségről. Tropikus év hossza: 365,2421968 nap = 365 nap 5 óra 48 perc, 45,80 másodperc. (Modernebb számítógépekkel számolva minden tropikára nézve más évhossz adódik azonos évben. átlagolják..)
Ez kevésbé egzakt, ugyanis a tavaszpont évente 50,25"-el hátrál az ekliptikán. A hátrálás oka, hogy a földnek van egy harmadik fajta mozgása is: A tengelye 25920 év alatt egy kuppalástot rajzol(na) ki (képzeletben, egyéb mozgásokat nem nézve), vagyis nem csak a Nap körül és a saját tengelye (észak-dél) körül forog, hanem még billeg is mint a búgócsiga. (Ezért nincs is pontosan 2 egyforma év.) Így a Földnek nem kell 360 fokos fordulatot tennie tavaszponttól tavaszpontig. (Tavaszpont=tavaszi nap-éj egyenlőség)
Az északi irányt mutató Sarkcsillag e miatt a mozgás miatt egyre kevésbé mutatja északot, s majd csak 25920 év múlva láthatjuk a jelenlegi irányban. A Föld tiltje miatt t.képpen a térítők sem fix helyzetűek, hanem 2-3 fokot vándorolnak.
Az emberek az idő múlását valamely természeti jelenség periodikus változásával érzékelték, érzékeltették. Ilyen a Nap "vándorlása" az égen, amely az 1 nap fogalmához vezetett. Nap deleléstől Nap delelésig eltelt idő, ami átlagosan 24 óra időtartam.
A Föld elliptikus pályája miatt a sebessége - s ezzel a nap hossza - változik. Ma már ugynevezett "közép-nap"-ban számolunk, ahol valós napok hosszát (deleléstől delelésig eltelt időt) átlagoltuk, s így minden nap egyformán 24 óra lett.
Nagyobb időintervallumok természeti képe a hónap, amely a Hold két azonos fázisa közötti idő, cca 29,5 nap (29 nap 12 óra 44 perc). (szinodikus: két azonos csomópont közötti idő). Még hosszabb időtartamunk az év. A tropikus év két téli napforduló között eltelt idő volt a régi magyaroknál. Ma a tavaszpontot tekintik mérvadónak. A hét, óra, perc mesterséges kreálmány.
Egyesek szerint a HÉT az zsidó találmány. Csak mire a szlávok megtanították a magyarokat a fogalomra, már 1 nappal eltolódott, vasárnap helyett a Hold napja lett az első nap, a hét feje (Hétfő). Adon-Ay. A hétnapos időciklust hivatalosan Nagy Konstantin császár vezette be 321-ben. A magyar nyelvben a legtöbb nap neve átvétel és sorszám jelentésű. Kedd a kettedik nap, szerda a 3. nap (third), csütörtök a 4. nap (Chetv"r-t"k, BG), péntek az 5. nap (pénte, GR). A szombat az arab népeknél a 7. nap (säbat) és Szaturnusz, a sarlós, szárnyas isten bolygója is a 7. ismert égitest volt az ókorban.. Ne feledjük a szláv "szemi" szót sem! Távol-Keleten a "sam=3".
Figyelemre méltó a 2500 évesnek mondott szomáliai kalendárium. Nem a pontossága, hanem a sokféleképpen előforduló 7-es szám miatt. Pl 7x7 éves ciklus, 7x7+1 napos ciklus, 7x50+15 napos ciklus, 7 éves ciklus.
A természeti képek alapján kialakult idő fogalommal akadtak kisebb problémák. Először is nem egymás egész számú többszörösei. Az év durván 365 napból áll.
12 holdhónap (12 hónap x 29,5 nap) azonban csak 354 nap. Vagyis korrigálni kell. Mint láttuk, a holdhónap is tört napokból áll: 29,5. Már ezt is korrigálni kell. Az ókorban úgy oldották meg a kérdést, hogy a hónapot egységesen 30 naposnak vették, s év végén 5 nappal kiegészítették a 12 hónapot.
Több naptári rendszer is volt bolygónkon azonos időben. Európában kettőt szokás kiemelni: Julius Caesar rendeletére készített kalendáriumot és Gergely pápa naptárát. Ma is ezt az utóbbit használja, immár lassan az egész világ.
A Föld elméletileg ellipszis alakú pályán kering (egyik gyújtópontjában a Nappal), de azért az szinte körnek minősíthető. Így az évszakok változása, a hőmérséklet nem a Naptól való távolság függvénye, hanem a Föld tengelyének ferdesége miatt alakult ki. Amely több irányban is változó. Ezért a tropikák nem fixek, hanem cca 25920 év alatt körbejárják a Napot. Másképp számolva, kb 3240 év alatt a Sarkcsillag kb. 45 fokot elmozdul az északi irányból. A piramisok azon oldala, amely most az észak-déli irányt mutatja, 25920 évvel (világév) ezelőtt állt hasonló helyzetben a Sarkcsillaghoz viszonyítva, de mindig ugyanazt az égtájat mutatta. (Kontinentális mozgást nem számolva!)
A Nap körül a Föld-Hold páros tömegközéppontja kering. Ennek értelmében a Föld pályája az ellipszis mentén hullámzik. S mivel a Hold pályasíkja 5-6 fokkal eltér az ekliptikától, még a hullámmvonal maga is hullámzik. Ha megfigyeljük a Nap helyzetét egy éven át ugyanabból a pontból delelésekkor, akkor egy 8-as látszik kirajzolódni. A 8-as formája, dőlése a Föld tengelyferdeségétől, annak változó irányától, a Nap körüli mozgás sebességétől és a Földpálya elliptikusságától függ. Álló 8-ast akkor kapunk, ha a Föld tengelye az ellipszis irányába dől. (analemma görbe) A Föld pálya excentricitása miatt eltérő a nyolcas feje és törzse. A téli napforduló kb. 12,5 nappal a perihelium előtt következik be napjainkban, mivel a Föld dőlése kissé eltér az excentricitás irányából.
Az sem mindegy, hogy évszámításunkhoz mely tropikát szúrjuk ki. Pl a tavasz nap-éj egyenlőséges évszámítás 3/10000 nappal eltér az őszi equinox alapján számolt év hosszától.
Hónapok közül:
Janus, a bemenet és kezdet istene, tehát az év, idő stb. istene, kettős arcczal, képzelve. Ebből az ION-ból a "január".
Julius, régi patriciusi nemzetségnév Rómában, mely eredetét Iulus-tól (l. e szót) vette.
Junius, egy patricius-i és egy plebejus-i nemzetségnév, amabból való volt Róma első consul-a Lucius J. Brutus. Proto-Bantu "juni=bird". Katu nyelv: "jun=foot, leg". (E nyelven a "taj=kéz" Érints meg engem?)
Naptárak közül
A naptárkérdés kényes kérdés. Lám, Julius Caesar is beleavatkozott. A következmény közismert...
Római naptár: Numa Pompilius egészítette ki 2 hónappal az évet, beiktatva a (későbbi időben az év kezdetét jelentő) ->Ianus istennek szentelt Ianuariust, és a tisztító áldozatok (februa) ünnepéről elnevezett Februariust. Lényegében ezt a naptárt használták a róm. közt. korában. - Az egyes hónapok belső tagolását, napjaik számozását a 3 határnap szabta meg: a ->kalendae, a hónap első napja, eredetileg az új hold megjelenése, amit kihirdettek (kalare); az ->idus, a holdtölte, amely a hónap 13. v. 15. napjára esett; és az első holdnegyed jelzése, a ->nonae, amely az idustól visszafelé számított 9. nap (tehát a hónap 5. v. 7. napja) volt. A hónap többi napját ezektől a határnapoktól visszafelé számolva jelölték meg.
Ezzel a naptárral 354 napos évek jöttek ki. (Holdnaptár). Így az auc. számításánál nem 365 napos évekkel kell számolni. Később (BC 153?) rájöhettek, hogy a mérsékelt égövben ez nem passzol az évszakokhoz. Valamikor csinálhattak egy új naptárt, amely már valami se nap se hold naptár lehetett. Ezzel viszont megszűnt a "kalend" újholdként létezni, így csak arról tudták, hogy elseje van, hogy a főpap kiabálta. Persze, ez esetben már felesleges teleholdat kiabálni 15-én és 13-án felváltva, mert telehold bármikor lehetett. BC 153-tól az évkezdet már Janus napjára került.
Hahn István - Naptárrendszerek
Hahn István szerint az évkezdet már Caesar óta január 1. Ehhez képest meglepő, hogy a jurtalakó ázsiai bevándorló magyarok miért ragaszkodtak a Natalis (Karácsony) évkezdethez.(S ha a keresztényektől vették át a Natalist, akkor miért a szlávoktól a "lépő"-t? /λέπω = strip off the rind/) S miért csak Gergely naptárreformja után kezdett el lassan terjedni a januári évkezdés.
Valaki bedobta a köztudatba, hogy tán nem is az ősi napvallás alapján volt Karácsonykor (Téli napforduló) az év kezdet nálunk, hanem a magyar zsinat döntött úgy 1092-ben, hogy a zsidós (Tisri: a zsidó naptár első hónapja, az első őszi hónap. Niszan: az első tavaszi hónap.) évkezdet helyett Karácsonykor tartsák a napimádók az újév napját. Számos napkereszt kerül elő hazánkban az első évezred végéről. Vagy említhetném a pilisi manichean keresztet. Csak arról se feledkezzünk el, hogy a magyar etnogenezis a Kárpát-medencében történt. Ahová többször, több irányból érkeztek betelepülők, ellenben sosem volt lakatlan. Ki a magyar ?! Az 5% amerikai? A 22% távol-keleti ? A Belső-Ázsiából érkezettek? A Kisázsia felől jövők ? A gallok közül érkezők? Az "őslakosok" ?
Vásárnap és a kabar törzs - a 7. napon. (1. a hét-fő.)
16. Ha valaki vasárnap kereskedő-sátrat állít, a szent zsinat megparancsolja, hogy ahogyan építette, úgy bontsa le. Ha pedig megtagadja, 55 pénzt fizessen.
26. Ha vasárnap v. más nagyobb ünnepeken a zsidók közül valakit dolgozni találnának, nehogy a kereszténység megbotránkozzon, a szerszámokat, melyekkel dolgozott, veszítse el.
A vasárnap szó előtagja ugyanannak a perzsa szónak a származéka, amellyel a vásár és a bazár főnév is összefüggésben van. Ez pedig a pehlevi wäzär vagy bäzär (s > z hangváltás). A vásár és a vasár közvetlen perzsa kapcsolat eredménye, a bazár viszont német vagy francia közvetítéssel került a magyarba a XIX. század elején. A vásár szóra már 1055-ből van adatunk, a bazár pedig csak 1830-ban bukkant fel 'sokféle árut kínáló kis üzlet' jelentésben mint vándorszó. Sanskrit: "heavenly king = vaasavaH".
Middle-Persian بها-زار bahâ-zâr ("The Place
of Prices").
Európa első nagy naptárrendszerét Julius Caesar utasítására Szoszigenész egyiptomi csillagász készítette el. Ez volt a "julián-naptár". A julián naptár négy évente egy nap korrekciót tartalmazott. Ez annyit jelent, hogy 365,2500 napos években számolt a szükséges 365,2422.. nap helyett.
Állítólag a julián naptár bevezetését követően valakik valamit félreértettek, vagy szándékosan félremagyaráztak. Így következhetett be az az eset, hogy 4 évenkénti szökőév helyett 3 vagy (Ovidiusnál) 5 évenkénti szökőévet kreáltak. Ellenben Augustus császár idejében a hibát észlelték, s a téli napfordulót visszaállították december 25-re, ami Aurelián koráig meg is maradt, hiszen 274-ben Mithras napisten (addig is ünnepelt) születésnapja a téli napfordulón birodalmi ünnep szintjére emelkedett. (december 25.). Mint annyi más próféta és "isten", úgy Jézus születésnapja is a téli napfordulóra, december 25-re került. Fogantatása pedig a mítikus világ termtésének március 25-i (tavaszi nap-éj egyenlőség) idejére került automatikusan. Magvetés ideje. Persze, ha Krisztus születésétől számítjuk az éveket, akkor ugye a téli napforduló a kezdőpont...
A julián-év kb. az átlaga a csillagévnek és a tropikus évnek. Így azonban 128 évenként a naptár ismét csúszott 1 napot. 1280 év után ez a csúszás már 10 napra növekedett. XIII Gergely korára már akkora lett a julián naptár hibája (1582), hogy időszerűvé vált a korrekció. Gyanúm szerint a csillagászok akkor is látták a problémát már jóval korábban, csak a politikai akarat már megvolt: Leválasztani a Karácsonyt a pogány ünnepekről.
Gergely pápa rendeletére módosították a julián naptárat. Először is betoldtak a rendszerbe 10 napot. (1582.okt.4-okt.15.) Továbbra is fenntartották a 4 évenkénti szökőévek rendszerét, azonban a kerek századvégeken csak a 400-zal oszthatók lettek szökőévek. (tehát 1600 szökóév, 1700,1800,1900 nem és 2000 újra szökőév.)
A még hiányzó 3 nap toldása elmaradt. Helyette magát a naptárt tolták el 3 nappal a tropikáktól. Ezzel a trükkel a pápa leválasztotta a téli napfordulót (A napisten születésnapját) a Karácsonyról. A Karácsony maradt december 25-én, a napforduló pedig 3 nappal előrecsúszott. A januári évkezdet pedig 1 héttel eltolta Karácsonytól a pogány eredetű évforduló ünneplést a másik irányba.
A Gergely-féle naptárreform a Julián-naptár késését sikerrel korrigálta. Az év hosszát: 365,2425 napban állapították meg, a hiteles 365,2422 érték helyett. A naptárreform adós maradt azonban a tudományos magyarázattal, csak két évtizeddel később mutatta ki Christophoros Clavius jezsuita matamatikus. A magyarázat hiánya miatt a kor tudósai is idegenkedve fogadták a Gergely-naptárt. (Tycho Brahe és Kepler..). Az új naptárt a nem katolikusok végképp elutasították. A pápai rendelettel hírdetett időpontban csak Itália (és ott sem minden városa), valamint Spanyolország és Portugália vezette be az új naptárat. Báthory István lengyel király 1582 augusztus 17-én rendelkezett az új naptárról, azonban az ország keleti felét lakó ortodoxok mereven elzárkóztak a katolikus egyházfő javaslatától. Még a reform évében vezette be az új kalendáriumot Franciaország és Lotharingai, valamint Németalföld, ahol december 21-e után az év hátralévő tíz napját hagyták el. (Lőttek Krisztus születésnapjának!) 1583-ban Svájc katolikus vallású egyházközségei is csatlakoztak, azonban maga Svájc csak 1821-ben tért át az új naptárra. A kálvinisták is megtagadták a pápa rendeletét, s még hosszú ideig számos ország a julián naptár szerint élt.
A magyar országgyűlés 1588-ban fogadta el az új naptárt. Hangsúlyozták, hogy nem a pápa, hanem a király óhajának engedelmeskedve. Mivel emberemlékezet óta a magyaroknál Karácsonytól Karácsonyig (téli napforduló) tartott az év. (Máshol: 1587 – Magyarország áttér a Gergely-naptár használatára; ennek következtében ezért ebben az évben október 21-ét november 1-je követi.) Erdélyben 1590-ben követték a példát.
A Gergely naptár bevezetése a más vallású országokban: Az angolok 1752-ben két lépcsőben vezették be. Először az évkezdést tették március 25-ről január elsejére, majd szeptember 2 után rögtön szeptember 14 jött(?). Ezzel szinkronizálták a naptárukat. (Náluk az 1700-as év is szökőév volt, ezért kellett 11 napot betoldani.)
Egy évvel az angolok után a svédek is bevezették az új időszámítást. A dánok 1776-ig vártak ezzel. Az oroszoknál csak 1918 január 31-én végezték el a 13 napos betoldást. A Gregorian naptár nem a pontosságával tűnik ki a többi naptár közül, hanem az egyszerűségével. A népek a betoldásokkal szinkronba hozták julián naptárukat a Gergely naptárral. Ezen felül az évkezdetet is egyeztetniük kellett.
A katolikus egyháznak azért volt naptárreformja kb. i.sz.532-ben Dionysios Exiguus szkíta származású római apát új naptárt alkotott. T. képpen tőle eredeztethető a Krisztus születésétől való naptárszámításunk. Exiguus-nak nem a naptár origo-jának kijelölése volt a fő érdeme, hanem, hogy létrehozte az 532 éves nagyciklust. Megfigyelték ugyanis, hogy a Hold fényváltozásai 19 évenként ugyan arra a napra esnek. Továbbá, hogy a hét napjai 28 évenként ismétlődnek az év azonos szakában. A két szám legkisebb közös többszöröse 19x28=532 adja a naptárrendszerünk állandóan ismétlődő alapját - Exiguus óta. Hogy Krisztus valóban az első év téli napfordulóján született-e vagy sem, az a naptár helyessége szempontjából irreleváns. Az pusztán vallási ill. kisebb részben történészi probléma. Milyen zűrzavaros év lehetett, amikor az egyház átállt a Dioklecián naptárról (szept.) Exiguus naptárára! Majd 4 hónap differencia!
Évkezdetekből
A középkorban a következő évkezdetek (stilusok) voltak gyakorlatban:
1. Január 1: Stilus communis vagy stilus Circumcisionis. Ókori eredetű, mert a JULIUS CAESAR-féle év is január 1-én kezdődött. A Cisioianus a XIII. században jött használatba, még pedig először Lengyelországban, s onnan terjedt utóbb Csehországba, Sziléziába, Németországba.
2. Március 1. A nyugati keresztényeknél (valószínűleg azért, mert a húsvét idejét meghatározó tavaszi holdtölte többnyire ebbe a hónapba esett), különösen pedig a frankoknál, itt valószínűleg a tavaszi gyűlések tartásával kapcsolatban, korán használatba jött, s igen fontos Meroving- és Karoling-kori forrásokban is (Toursi Gergelynél, Fredegarnál) ezt az évkezdetet találjuk.
3. Március 25: Stilus Annuntiationis vagy incarnationis. A jelentőség folytán, melyet az egyház a március 25-i ünnepnek (Annuntiatio Mariae) tulajdonított, valamint azon törekvésnek, hogy az éveket Krisztus földi létének kezdetétől számítsák, tulajdonítható ennek az évkezdetnek az elterjedése. Valószínűleg Olaszországból kiindulva, hol mindvégig leginkább el volt terjedve, Európa többi részeibe is eljutott: Németországba, Franciaországba (a Capetingek uralkodásának elején), Angliába (hol még az újkorban, a XVII. században is gyakorlatban volt)
4. Nem fűződik meghatározott naphoz a húsvéti évkezdet (stilus paschalis), minthogy a húsvét-ünnep ideje változó. Különösen Franciaországban volt elterjedve a húsvéti évkezdet a XII—XV. században, miért is mos Gallicus-nak vagy Gallicanus-nak. is szokás nevezni ezt a számítást.
5. Szeptember 1. A byzánci császárságban és a görög vallást követő népeknél volt elterjedve ez az évkezdet még az újkorban is.
6. A nyugati kereszténységnél leginkább elterjedt volt a karácsonyi, december 25-i évkezdet (stilus Nativitatis). Közép- és Nyugat-Európában mindenütt használatos volt, vagy kizárólag, vagy más évkezdetek mellett. A Téli napforduló (dec.25.) nem volt évkezdet: Rómában, Bizáncban, Antiochiában, Jeruzsálemben és Alexandriában. Magyarországon a 14. századtól egyre gyakoribb a januári évkezdet Karácsony helyett.
Nálunk is ez volt általánosan használatban az egyházi és a hivatalos életben az egész középkoron át a XI. századtól kezdve mindvégig, még a XVI. század ban is. Vagy az angolszászoknál (kunhalmok, tarsolylemez) is ekkor ünnepeltek. In Christmas Style dating the new year started on 25 December. This was used in Germany and England until the 13th century, and in Spain from the 14th to the 16th century.
Az Irani Újév, a Nowruz (roz=day) tavaszi ünnep. Nem a napimádóké. A téli napforduló ünnepe a Yule. (Kerék, tocsik..) Mithra-worshipers used the term 'yalda' specifically with reference to the birth of Mithra. Yalda is a Syriac word meaning birth. The meaning of the name Yalda is 'Longest night of the year'. Maidyarem (or Maidhyairya in Avestan) is the ancient Iranian mid-winter festival. It is a gahambar, one of six major, seasonal, five-day festivals in Zoroastrianism. Originally, it would have ocurred at the time of the winter solstice.
A holdnaptárt alkalmazóknál a Karácsony szóba sem kerülhetett. Napévekben gondolkodók ünnepe, amikor a Nap meghal és ujjászületik. A mitológia szerint minden fontos isten és félisten a téli napforduló idején született, rendszerint szűz nőtől.
Kronologia
Némely hónap neve is érdekesen cseng. Így a december a perzsáknál Sibari, a nuzi környékieknél Kinünu, valamint a babiloni Nisannu (március) az izraelitáknál maradt fenn Nissan néven.
Egyes nézetek szerint az egyetemet végzett püspökök már a niceai zsinat idejében lefektették a Húsvétszámítás módszerét. Nem is értem, mi a fenét erőlködött Dionysius Exiguus a Húsvéttáblákkal a VI. században. Ugye, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap a Húsvét.. Amely nem eshet egybe a zsidók ünnepével, s egy évben csak egyszer lehet. Ugye, ott volt a jól bevált julián naptár, amely rögzítette a vernal equinox helyét. (Mivelhogy Dioklecián naptárt vezetett még az egyház is!) A holdtöltét sem kunszt meglátni, vagy akár előre kiszámítani. Utána a következő vasárnap a Húsvét. Azt is nehéz feltételezni a püspök urakról, hogy március 25-én kinéztek az ablakon, s rádöbbentek, hogy már 2 napja megvolt a nap-éj egyenlőség homokórájuk szerint. Nosza, írjuk át gyorsan a naptárt! Vegyük figyelembe, hogy mindössze 4 évvel korábban vezették be a "hét/week" fogalmát S máris Krisztus feltámadásának napja lett a vásárnap. Egyes állítások szerint a niceai zsinat után sem lett egységes a keresztény Húsvét ideje még sokáig. S Aurelián ill. I.Gyula pápa rendelete alapján a tavaszi nap-éj egyenlőségnek március 25-én kellett bekövetkeznie Niceában. Mert Aurelián december 25-i birodalmi ünneppé nyilvánította az addig is ünnepelt, a napfordulókor bekövetkező Mithras születésnapot, s ennek kiszorítására találta ki Gyula pápa, hogy Jézus is ekkor született. Ellenben a niceai zsinat az egyházi év kezdetét szeptember 1-ével állapította meg, ami az orkodoxoknál ma is így van. (Copt szept.11.)
A kocka el van dobva - évkezdőnap
..a leginkább elterjedt december 25., karácsony. Magyarországon többnyire ez utóbbi volt használatos. A 13. századtól elvétve előfordult január 1-jei évkezdés is, amely a december 25-31. között írt oklevelek esetében nehezíti meg a helyes dátum megállapítását.
Vajon ki erőltette a januári évkezdést Magyarországon a téli napforduló helyett ?! (A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. ) Kik választották le a téli napfordulót (Mithras születésnapját) december 25-ről (3 nappal korábbra), s az év végi vigasságokat tették át egy héttel Karácsony utánra?! (Kiskarácsony, Újév) Mivel az orkodox Karácsony sem a téli napfordulóra esik, ezért feltételezem, hogy a 3 napos eltolás még az egyházszakadás előtt létrejött. Ugyanis ilyen horderejű együttműködést 1054 után már nem tudok elképzelni. Vagyis 350 és 1054 között kellett a 3 napos csúszást beiktatni. 350-ben I. Gyula pápa kinevezte december 25-ét Krisztus születésnapjának. A naptártolásnak ez után kellett bekövetkezni. Miután már a nép megszokta Jézus születésnapját is. (Exiguus?) Ebből a logikából viszont kilóg a magyarok Karácsonytól (Téli napforduló) Karácsonyig tartó éve. Talán a magyaroknak elfelejtettek szólni a naptártolásról, hogy immár nem december 25-én van a napforduló ?!....
Germán újév: A rómaiaknál március 1-ével kezdődött az újév, s csak BC 153-tól január 1-ével. A németeknél több területen március 25 volt az évkezdő sokáig.
Tűzimádók: Zoroastrians, who began their calendar in 389 B.C.E. with the birth of their founder, the prophet Zoroaster, use a calendar of 365 days. It consists of twelve 30-day months with five "gatha days" added at the end of the year. A Sasanida dyn. a tűzimádók naptárát használta, majd Irán is, amelyet 1079-ben szinkronoztak a julián naptárral. Az év utolsó hónapja az "Azar" volt, melynek végső napja volt a leghosszabb éjszakájú napforduló. A magyarokhoz hasonlóan a közép-perzsák is a téli napfordulótól számították az évet. Ármány ideje volt. Éjszakai tűzzel bíztatta a nép Ahura Mazdát, hogy űzze el Ahrimánt. A következő nap a "khorram rüz", a Nap napja volt.
Az a csodálatos ókor
A Nílus viszonylag pontosan mindig ugyanakkor áradt. Itt is előre kellett jelezni az áradásokat, és ezt az egyiptomi papok tették: minden hajnalban megvárták a napfelkeltét, és bőszen figyelték, hogy fölkél-e a Szíriusz csillag. Amint az Föld az égi pályáján eljutott oda, hogy Szíriusz csilag is látszik már hajnalanta az ég alján (július 20.) a papok nagy csinnadratta közepette bejelentették a fáraónak, hogy napok múlva itt lesz a Nílus áradása, jó lenne előkészteni a földeket, hogy a termékeny iszap beterítse, és a vetett magból termés legyen. Meghatározták a csillagév hosszát, azaz megszámolták, hogy hány nap telik el attól a naptól kezdve, hogy először pillanatható meg a Szíriusz az égen addig, amíg újra egybeesik a Nap és a Szíriusz kelése:
365 napot kaptak. Úgyhogy fölosztották az évet 12 x 30 napos hónapra és a fönnmaradó 5 napot ünnepléssel töltötték. Majd ők is észrevették, hogy az év nem 365 napból áll, mert a csillagkelte 4 évente 1 napot kezdett késni. De rugalmas egy nép volt ez az ókori-egyiptomi: nosza, hamár ünneplünk, akkor négyévente ünnepeljünk egy nappal többet - és ezzel ők is bevezették a négyévenkénti szökőnapot.
Az oroszlánetető
A Dioklecián-féle időszámítás (aera Diocletiana) kiinduló pontja Dioklecián császár trónralépésének esztendeje, vagyis R.é. 1037. aug. 29.-e = Kr.u: 284. Tudvalevő, hogy e pogány császár alatt dühöngött a Nyugaton az utolsó, de legborzasztóbb keresztényüldözés, melyről e kor történetírója, Özséb ezeket mondja: "A kardok eltompultak, eltörtek; az ítélő-bírák kimerültek és a keresztények folyton – énekkel dicsérték Istent." A Dioklecián-féle időszámítást a keresztények is használták egész a VI. századig. (R.é.=Róma építése)
Az akkor még egységes keleti és nyugati kereszténység eme kereszténygyilkos trónralépésétől számította az egyházi naptár kezdőpontját sokáig. A julián naptárról való áttérés komplikációiról nem olvasni sehol.. Diocletian vezette be palesztin mintára a tetrarchiát, ahol 4 ork őrködött egy időben a birodalom békéjén. In his Historia Naturalis, Book V, he says: We must now speak of the interior of Syria. Coele Syria has the own of Apamea, divided by the river Marsyas from the Tetrarchy of the Nazerini; Bambyx, the other name of which is Hierapolis, but by the Syrians called Mabog.
Indikciókból a római nehezen elérhető.. A római (pápai) indikció, mely 312. dec. 25.-ével, később 313. jan. 1-vel kezdődött.
Nevezetesek
Karácsony
Karácsony témájú írásom.
Cigány nyelv: čhār ash; čhon moon; dād father; dānd tooth; dār door; gād shirt; jiv snow "kakarachi=holló" és a holló napmadár.
Chon-Kara: üzbeg település, Ferghana Province
Kälacan = in the evening, cashmere language.
Sanskrit: kaale = time; kara = Hand; kanTha = throat; kalaanaatha = moon.
William Bright: American Indian Languages
Yanma: ha'lai, xalai -> to be early morning, dawn
Moh. haly'a -> moon
Chim. hutsu -> teeth
Óceánia egyik nyelvében már láthattuk a kina=7 szót. Mintha a hokan nyelvekben ez ismétlődne: kinu=7.
Kyrgyz: чоң (ky) (csony) = Nagy; "Nagy ház=csony uj"
Armenian "rövid/short = karch", de a "nap=yuma" nem passzol.
Eastern Mari: "cson = lélek/soul"
"cson ir = népdal", hakasca; tatár "yulbaris=leopárd" (*Solbars, napőrök)
Karaszi fok
Karas takes its name from the Nama word Karas which means Quiver Tree. This famous tree is the symbol for southern Namibia’s Karas region. A nama nyelvben a quiver fa neve "garas" és a hegyvidéké "Karas".
SIBU: Most Sarawakians lack proper knowledge and skills to plant karas tree and the production of gaharu, a valuable commodity. Nem éppen fenyő.. Nem keverendő a lengyel "karas" és a magyar "kárász" szavakkal!
Karas, de más.. KARAS TREES-POKOK GAHARU. Jártál-e már Indiában tán.. The word "ukuran" is used in Indonesian meaning "size".
Saint Karas, an orthodox Christian monk, lived alone in the wilderness for 57 years. The cave was filled with the scent of precious herbs, like the scent of the Tree of the Tree of Life.
Örömünnep Rómában - Compitalia
A halicarnassosi Dionysius szerint pár nappal a saturnalia után rendezett ünnepség volt. Cicero szerint január 1-én tartották. Atticus szerint január 2-án ünnepelték. A magyar naptár szerint a Janus nap /az ősi nomád János után-:)/ a téli napfordulót követően volt. A kétarcú Janus, a kapuk istene, a múltat és a jövőt elválasztó isten után. Az ünnepség idejére minden család kitette a háza elé az alvilág istennőjének szobrát. képekben. A Lares ünnepeket a hónap jeles napjain (Calendae, Nonae, Idus) tartották. (Lares publici Pallas: dec.2.)
A név numidiai eredetűnek látszik. A magyar vezetés nem kedvelhette ezt az ünnepet, mert jóformán semmit sem írnak róla nyelvünkön. Pedig etrusk.. Az újkeletű szláv mitológiában a Karacsun: a sötétség földalatti istene. Mindenesetre a julián naptártól eltérően december 21-én volt a modern szlávoknál a téli napforduló, s annak az istene volt Karacsun, a "fekete isten= cserno bog". Bizonyára a szláv v. turk nyelvben a "csun=isten" (esetleg "csúnya"?), vagy valakik már megint hamisítással próbálkoznak. In Russia this festival is also known as Korochun (or the ‘short day’ in Russian) korotkij gyeny. Másik jólképzett, akinél a nyugati szlávok szava: Karachun, Korochun or Kračún was a Slavic holiday similar to Halloween as a day when the Black God and other evil spirits were most potent. It was celebrated by Slavs on the longest night of the year. On this night, Hors, symbolising the old sun, becomes smaller as the days become shorter in the Northern Hemisphere, and dies on December 22, the December solstice. Ennyit a wikipedia hitelességéről.. Noha szerintem nem ostobaságból írták, hanem szándékos hamisítás. Mint Dávid "levele" anyjához egy ostrakonon.. Hozzá képest a hun áldozati üst szinte valóság.
Ostracizm: It derives its name from the word ostreon; Greek for shell. By the custom of Ostracism citizens of Athens could cast one shell each, with any obnoxious name (to them) written on it, into an enclosure.
Szilveszter
A vadon érverése
A Szilveszter név: A Szilveszter latin eredetű férfi név, jelentése: erdei, erdőben élő férfi. (Távol-Keleten: "erdei ember=orangutan")
Proto-Turk: trees, "wood = *SiwaS = fa, fák"; tree/fa=*tere /terek/; (tuvai nyelv: íjas); "full/teli=toli"; forest/erdő=*ar-man, (orman);
Eredete
Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január elsejei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI.Ince pápa (1676-1689) tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Honnan ered a szilveszterezés szokása? A féktelen mulatozás, mely a világ minden részén gondtalan evésre-ivásra csábít mindenkit, a rómaiak Saturnalia nevű ünnepére vezethető vissza.
Szilveszter napja
December 31-e az a nap, mely I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, azért, mert a pápa ezen a napon, éppen december 31-én halt meg Rómában, 335-ben. Még a későbbiekben, a Gergely-naptár megalkotása után is volt rá példa, hogy nem fix december 31-ére esett az ünnep, hanem éppen 24-ére, vagy január 6-ára, vízkeresztre. Ez a mozgó "ünnep tulajdonsága" a szilveszternek mindaddig megvolt, mígnem 1691-ben XII. Ince pápa eldöntötte, hogy rögzítsék az ünnepet december 31- január 1-jei dátumra. Szilveszter pápa idejében élt Nagy Konstantin. Persze, ebben a korban még nem a római püspök állt a keresztény egyház élén. Még sokáig Antiochiából érkeztek a leendő római püspökök.
Vad - Old English: wōd
Spanish that would be Salvaje- Silvestre means THE wilds, like a forest. Wild= Portuguese: selvagem (pt), silvestre. Latin: ferōx, ferus (la), silvestris Old English: wōd.
Cebuano: ihalas; Hmong: qus;
Vadász - Hunter
(Vadász szavunk legtisztábban Szibéria keleti részén maradt fenn.)
Greek: κυνηγός (el) kynigós
Icelandic: veiðimaður
Latvian: mednieks
Latgalian: mednīks
Latin: vēnātor
Vadászik a vedda is?:
Icelandic: veiða; Lithuanian: medžioti; Polish: polować; Sardinian: cassai; Spanish: cazar; Vietnamese: săn bắn; Welsh: hela.
Gusar = Cowsar
Gusar - serke?
1. berserk =amuk
2. berserk =mengamuk
3. berserk =gusar
4. berserk =marah
Qusar (or Gusar) is a city in Northeastern Azerbaijan. Qusar rayon holds a population of 82500 people many of which are ethnic Lezgins (Kciar). (Called "Northern Gates") Gusar. For the city in Azerbaijan, see Qusar. For the village in Iran, see Gusar, Iran. Province Sughd.
gusar: (Hitler -> Gitler. Husar -> Gusar?
angry (adj) 'a? gri
malicious m?'l?? ?s
rage (v) re?d?
vicious (adj) 'v?? ?s
wrath (n) ra?, r??; esp. Brit. r??
Related Word(s) gusar, menggusari, menggusarkan, kegusaran.
gusad da; gusar da: (Hausa)
[gu+sa+r da"]. {v.tr.1bb}.
1. (a) Move, push t. out of the way a short distance, &c. (b) = gudad da.
2. gusad da larura, satisry a desire, necessity, &c. (Lit. = cause to vanish.)
3. 'daukan kaya mai-nauyi ya/ gusad da budurcinta, lifting (carrying) a heavy load ruined her virginity.
4. Abrogate.
Gujjar
the word "Gujjar" has been derived from Persian word "Gauzar" which mean Body Builder or Fighter. (Ga-Gauz-ar?) Gurjar Gur (enemy) + Ujar (destroyer). Ellenségeit legyőző
Hindi: ???? - guzar - [guzar]
maintenance; living; passing of time; —??? maintenance; livelihood;
Urdu: http://peoplegroupsindia.com/profiles/gujjar
The origin of the Gujjar is debatable. While the historian V.A. Smith (Early History of India, 1924) traces their origins to the White Huns who came as nomadic hordes to India around 465 AD, Cunningham places them among the Indo-Scythian tribes, the Kushan and the Yueh-Chi, who overran northwestern India in the first century AD. Most likely they are the progeny of intermarriages between these early foreign invaders and the local inhabitants.
Kusar
lezgian: ????? q?’ed - two. "csag/a táy=to go/=bird=nük" 69.oldalon "Zsib-zsib csiken, vak varjúcska". gus-ar meg a madár ember? "moxor = mell". ug- = ég(et) /ugarit az feléget?/.
rinet
persian: mix=nail /mikh, mint Mikligardur/. q:armax = claw,hook. Persian tola 'gundog'. madzsa=feather, arabic qalam. Budukh: cser=haj > csertölgy.
lezgi
k'waliz = house (DAT)
Urdu: gusaar: P adj. taking away/dissipating/removing
End / vég - a néhai szerző emlékére
Arabic nihaaya | Bulgarian kraj | Finnish loppu |
Swedish ände | German ende | Hindi ant |
Greek télos | Kurdish tali | Lithuanian galas |
French fin | Walloon coron | Japanese owari (Wohari) |
Szilveszter ma a VI-GIL (világosságig menő) mulatozás ideje. A "vigeles" az ókori Róma tűzoltói és éjjeli rendőrei is voltak. Armenian?
Január
Nevét Janus isten után kapta. A római Janus kétarcú isten: A múlt és a jövő, a kapuk és válaszutak istene. Már a régi rómaiaknál is a téli napfordulót követő nap, vagyis újév napja volt a Janus nap. Mára ez nálunk december 27-re lett tolva.
Ellenben az Ione, Ianthe az "ibolya, purple szín" jelentésű, mint a jácint.
Az ógörög ION (going) MEGY /vándorol/ jelentésű. A "görög" szót is ennek fordítják. Ma az Újév (New Year) napja áttevődött Krisztus körülmetélésének napjára. Bár Európában nem volt kultusza a körülmetélésnek.. A régi téli napforduló és Janus nap közé bekerült Karácsony másnapja, ami egyben a vértanu István napja is lett. Magyarországon 1587 óta kezdődik az újév egy héttel karácsony után. Addig december 25 volt az újév és a téli napforduló napja.
A januar (janitor!) név a görög világból érkezett Itáliába. Van, aki Szoszigenészhez köti megjelenését, mások BC 153-tól számítják, s megint mások Numa Pompiliustól (~BC 700) mondják a január hónap (Janus isten) naptári megjelenését. A január nem rokona a "jánrí=dry" szónak.
A kapun túl - Big Brother
Hyperion egy titán volt, az ég és a föld fia. His wife was Theia, lady of the aither--the shining blue of the sky. Hyperion's name means "watcher from above" or "he who goes above" from the greek words hyper and ion. (Kéken túli.)
Egy fórumon:
Well the ending "jaan" exactly means "soul"/"ability to live" (~also the word "jaanevar" in meaning of "animal"/"creature" < Old Iranian "viana-bhere"). It might be attached to any kind of name! I could ever translate it "dear"/"sweetie"/"darling". e.g. "ali jaan" ~ "dear ali".
The word exactly is derived from Old Iranian "viyana-*"~"soul/spirit" > Parthian "giyan"~"soul/spirit" > Kurdish "giyan" and Persian "jaan". Also in Kurdish we use the same : "dayke giyan" ~ "dear mom", "role giyan" ~ "dear son", "Ako giyan" ~ "dear Ako", etc.
Örmény hokis hékás
"jan" literally means "body", however "jan" can also be used as "dear", "darling" and as other words of endearment. The word "jan" can be not pure Armenian, I agree, although it is largely used by us in the meaning of "dear". jan doesn't mean body or soul hokis means body or soul jan means dear or darling maddar chod, ganndu... "Jan = soul" in Kurdish. Im a Kurd. The word jan also means soul in, Kurdish, Uzbek, Turkmen, and Kazakh. In Kurdish We write it Can = Jan.
Jani, a can - andro-gyn
From Middle Persian HYA, y?n' (gyan = "soul, ghost"). Compare Manichaean Middle Persian gy?n (gyan), Northern Kurdish giyan, Central Kurdish ???? (gyan), Southern Kurdish ???? (gyan), Sanskrit ????? (vyana).
Lelkem - Láb-am, haj-am, lov-am..
? think jaan means soul and jaanam «my soul». It is similar in Turkish. The -am suffix in Persian means 'my'.
Hindi does not form possessives by adding a suffix. I don't see how jaanam can mean my soul.
It is similar to another lexical borrowing from Persian "Janéman" which employs the other possessive-construction in Persian (-éman, éto etc) - "Jan-e Man" (Life of Mine), written جان من in Persian, and جانمن in Urdu.
There are several other Persian constructions like this, such as (jané-jahan - life of the universe) جان جهان and جان بهاران (jané-bahâran - life of spring) which have found there way into common usage in Hindi and Urdu.
Iranica: A yanok, a yanok, a yánok angolok.
From Zakarīyā b. Moḥammad Qazvīnī’s report in Āṯār al-belād, composed in 674/1275, that "no town has escaped being taken over by the Turks except Tabrīz" (Beirut ed., 1960, p. 339) one may infer that at least Tabrīz had remained aloof from the influence of Turkish until the time of Abaqa Ḥamdallāh Mostawfī writing in the 740/1340s calls the language of Marāḡa "modified Pahlavi" (pahlavī-e moḡayyar, as in Dabīrsīāqī’s reading, Nozhat al-qolūb, Tehran, 1336 Š./1957, p. 100; the reading pahlavī-e moʿarrab "arabicized Pahlavi" in Le Strange’s edition, p. 87, is not likely). Mostawfī also calls (ibid., p. 62) the language of Zanjān "straight Pahlavi" (pahlavī-e rāst) and the language of the Goštasfī province on the western side of the Caspian (i.e., north of the Persian Ṭāleš and south of Šīrvān) a Pahlavi close to the language of Gīlān (ibid., p. 92). By Pahlavi he, like Ebn al-Moqaffaʿ, obviously means in a general way the vernacular of northwestern and central Iran (an area coinciding with ancient Media). This language, however, was not, contrary to Marquart’s view (Markwart, Ērānšahr, p. 132 n. 5) the same as Parthian, as is evident from the written remains and surviving dialects of Āḏarī (see below).
In the dialects of Karīngān and Harzand, however, initial ž has become y: Karīngāni yan "woman" and "strike!," yaz/yat- "to arrive," and Harzandi yan "woman", yare "to strike."
Karīngāni hārdan "to eat," haraši "sun" (Pers. ḵᵛoršīd): Harzandi horde "to eat," höšn/höšt "to want," hištan "self" (Pers. ḵᵛīštan);
Note gūn "soul," *karend "they do, make" (Parth. kar-), sag "stone" (Pers. sang), and vūn "blood" (Av. vohunī, Pers. ḵūn).
can -> jan means SOUL. (csan?) /hindi, avesta -> persian/
Soul = lélek, ami a halottból távozik, mint a szél.
Afrikaans: siel; Danish: sjael; Dutch: ziel; Faroese: sál ; Finnish: sielu; Georgian: suli; German: Seele; Icelandic: sál; Lithuanian: siela; Luxembourgish: Séil; Norwegian: sjel; Old Norse: sál; Swedish: själ ;
Come: - jön
armenian Gal=jön, gyalogol, gyere. Turkic word gel (meaning "come"). Vi-gal-om? Világosig menő ?
Ajánlott irodalom még:
Csill.tört.
Csill.tört.2
Naptár és időszámítás
Szentpétery
Kat. éra
Pesti István 2014 január 1
Nyitóoldal